Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-360

360. országos ülés 1908 Julius k-én, szombaton. 529 Bakonyi Samu előadó: Mérey Lajos kép­viselő ur stiláris módosításához hozzájárulok, de hozzájárulok Éber Antal képviselő ur módosítá­sához is. A javaslat egyik czélja a túlalacsony áron való elidegenítés meggátlása, s e czélból az utóajánlati eljárás megkönnyítése. Miután a módosítás ezt mozdítja elő, ahhoz a javaslat szellemének megfelelően hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést bekezdésenként. Az első be­kezdéshez Éber képviselő ur adott be módosí­tást, mely szerint az első sorban hagyassák ki ez a szó: »hitelesített«. (Zaj.) Kérem, tessék vigyázni a kérdés feltevésére. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 26., most 27. szakasz első bekezdését változatlanul elfogadni, szemben Éber képviselő ur módosí­tásával? (Nem!) Nem fogadtatik el és igy ki­mondhatom, hogy a t. ház Éber képviselő ur módosítását fogadja el és a »hitelesített« szó kihagyatik. Következik Mérey képviselő ur módosítása szintén az első bekezdéshez, mely szerint a 176. és 185. után beszuratnék a 18., 20. és 21. §-ra való utalás, ugy mint az előző szakasznál. Kér­dem a t. házat, méltóztatik ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor kijelentem, hogy az első bekez­dés ezen módosítással elfogadtatik. A második bekezdéshez Mérey képviselő urnak van egy módosítása, hogy a harmadik szó elé tétessék: »másodikés«. Kérdem: méltóz­tatik ezen módosítást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a 27. §. második be­kezdése Mérey Lajos képviselő ur módosításával fogadtatik el. A szakasz többi bekezdése ellen nem té­tetvén észrevétel, kimondhatom, hogy a ház azokat változatlanul elfogadja. Következik a 27., most 28. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a §4). Elnök: Elfogadtatik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 28., most 29. §-t). Rakovszky István! (Nincs itt!) Baloghy Ernő! (Nincs itt!) Elnök: Elfogadtatik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 2.9., most 30. §-t.) Nagy György! Nagy György: T. ház! Günther Antal igazságügyminiszter: Ezt meg­előzőleg egy szakaszt kell indítványoznom. Az utolsó szakaszt megelőzőleg a következő szakasz felvételét indítványozom (olvassa): »A jelen törvény 7. §-a első bekezdésében foglalt rendel­kezés csak a törvényhozás külön felhatalmazása után lép életbe; addig a 6. §. első bekezdésé­ben felsorolt személyek és özvegyeiknek nyug­dija vagy kegydija, úgyszintén a nyugalmaztatás folytán járó személyes pótdija, valamint a lel­készek aggastyáni fizetése legfeljebb egyharmad­rész erejéig foglalható le, és ez is csak ugy, KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XX. KÖTET. hogy a végrehajtást szenvedő részére évi 1200 korona a foglaláson tul is érintetlenül marad­jon.* (Helyeslés.) Nagy György." T. képviselőház! A 7. §-nál az én indítványomra a t. ház kimondotta azt, hogy az állami tisztviselőknek és illetőleg a 6. §-ban megjelölt személyeknek nyugdija, ezek özvegyeinek nyugdija és kegy díj a, a lelkészek aggastyáni fizetése végrehajtás alá nem von­ható. A miniszter urnak ez a most előterjesz­tett szakasza a 7. §. rendelkezését egyszerűen hatályon kivül helyezi, és azt kéri kimondani, hogy a 7. §. intézkedése csak külön törvény­hozási intézkedés által léptethető életbe. Hiszen, ha lehetett is kétség abban a kérdésben, hogy talán a ház többsége a tisztviselők nyugdiját nem akarta a maga teljes összegében mentesí­teni a foglalás alól, abban a kérdésben egyet­értettünk mindnyájan, a kik szavaztunk, hogy az özvegyek nyugdija ne legyen lefoglalható. Már most a miniszter ur indítványa mind a két rendelkezést keresztülhúzza. Hát van ér­vénye a ház határozatának? Hát parlamenta­rizmus az, hogy a mit a 7. §-ban elhatározunk, azt egy fél óra múlva keresztülhúzzuk? Mél­tóztassanak megengedni, — talán ne kelljen ezt a kérdést hosszan fejtegetnem — egyenesen a fejetetejére állítása lenne minden alkotmányos­ságnak, ha az egyik szakaszban elfogadott ren­delkezés, mert annak keresztülvitele a kormány szempontjából esetleg nehézségekbe ütköznék, egy következő szakaszban egyszerűen hatályon kivül helyeztetnék. (Ugy van! balfelöl.) Ha a miniszter urnak az a véleménye, hogy az állami tisztviselők egész nyugdijának mentesítésével megterhelnék az államkincstárt, ha olyan nagy nyugdijak maradnának mentesek a végrehajtás alól, a melyeket a méltányosság szempontjából sem lehet menteseknek kimondani, akkor méltóztassék alkalmat és módot keresni arra, hogy a nyugdíjnak csak a 2000 koronán felüli része legyen lefoglalható. De azért sem lehet elfogadni a miniszter ur javaslatát, mert Pilisy István t. képviselő­társam csak azért vonta vissza a maga indít­ványát, hogy az enyémet fogadja el a t. kép­viselőház. Abban az esetben tehát, ha az én indítványom hatálytalan lesz, feléled Pilisy István joga, mert az csak egy megszűnő jog volt, egy jus dormiens, abban a hitben szün­tette meg, hogy az enyém jogerőre fog emel­kedni, és akkor a t. háznak szavaznia kell Pilisy István indítványa felett, hogy vájjon nem óhajtja-e a nyugdijat 2000 koronán felül megmentesiteni. Éber Antal: Csodálom, hogy a ház meg­engedi ennek előterjesztését. Nagy György: Én leghelyesebbnek azt tar­tom, kérem is az igen t. igazságügyminiszter urat, hogy vonja vissza ezt a szakaszt. Keres­senek módot, — hiszen lehet a főrendiháznál 67

Next

/
Thumbnails
Contents