Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-360

520 360. országos ülés 1908 Julius í-én, szombaton. árverelhető«. Ennek a módosításnak elfogadását kérem. Szmrecsányi György jegyző: Éber Antal! Éber Antal: T. ház! A javaslat 15. §-ának második bekezdését, amint az igazságügyi bizottság az én indítványomra elfogadta, megtámadta Mórey Lajos és Lányi Mór t. képviselőtársam. A magam részéről kénytelen vagyok felszólalni és kérni a t. képviselőházat, hogy a rendelkezést úgy, a mint az igazságügyi bizottság által beiktattatott, fentartani, elfogadni méltóztassék. Bátor vagyok egyszerűen utalni arra az esetre, a mikor egy földbirtokos eladósodott birtoka, mondjuk csak törlesztési kölcsönnel megterhelt birtoka, ki van adva haszonbérbe a haszonbérlőnek, és köteles elővigyázatból fizetési terminusait ugy osztotta be a földbirtokos, hogy az annuitásokat a haszonbérből befolyó összegekből fizethesse. Most márczius 15-étől november 15-éig, ha hátralékban maradt az annuitással, a birtokát is el lehet végrehajtási eljárás szerint venni. Kérdem, mily jogpolitika, mily gazdasági igazság kivánja, hogy a haszonbérlő pedig további nyolcz hónapig dolgozhasson azzal az instrukcziőval, a mely le van foglalva, törvény- és zálogjoggal a tulajdonosnak le van kötve és a melyet csak akkor fog árvereztetni, a mikor az már nem használ neki semmit. Mérey Lajos t. képviselőtársamnak hivatkozása a félévi kauczióra ezzel szemben abszolúte nem hat. Először is nem mindenütt van kikötve a félévi kauczió, másodszor pedig jól tudjuk, hogy sok földbirtokos el is költötte a félévi kaucziót, a melyet ő a saját részére engedélyezett kölesönnek tekint, és a mely nem áll neki a takarékpénztárban készen, hogy kifizethesse. De ettől eltekintve, bátorkodom hivatkozni az osztrák képviselőháznak az 1906-iki végrehajtási novella tárgyában lefolyt tanácskozásaira, a mikor a felsőház és a képviselőház közös bizottsága ugyanezen tárgyba vágó intézkedés indokolására nézve kimondta az elvet, a melyet én is fentartandónak és követendőnek tartanék. Azt mondja az az indokolás, hogy a gazdasági élet a maga összefüggésében szemlélendő, és a hitelező más személyekkel szemben rendszerint megint adós, ós az ő gazdasági romlása függhet attól, hogy a követeléseket, a melyek behajtására bizton számított, nem képes a megállapított időben behajtani. És tovább megyek, t. ház; azt mondja Lányi t. képviselőtársam, hogy ez a javaslat elvével nem fér meg. Ez sem áll, mert a javaslat elve is eddig a szakaszig arra irányul, hogy a kisgazdákat. kisiparosokat vonjuk ki a mentesség alól. Kérdem, hogy egy tizezerholdas birtokos, és nagy üzletember, nagy vállalkozó, a kinek tisztában kell lennie azzal, hogy a mikor haszonhajtó vállalkozást vállal, a fizetési kötelezettséget teljesítenie kell, a törvényhozással szemben, ho gyan támaszthat olyan igényt, hogy az neki nyolczhónapi moratóriumot engedélyezzen ? (Mozgás.) Lányi Mór: Indítványom csak 500 holdra terjed, nem nagybérlőkre! Éber Antal: Ez is ide tartozik. Mérey Lajos: Nemcsak haszonbérlőről van szó! Éber Antal: A földbirtokosokkal szemben az első bekezdésre vonatkozólag már az általános vita során voltam bátor utalni arra, hogy vélekedésem szerint annak úgysem használ ez intézkedés semmit, mert hiszen zárlatot lehet az ingatlan haszon élvezetére vezetni, a mi neki épen ötször annyi kárt fog okozni, mint a mennyit ez az első bekezdés használ. Azonban itt most a második bekezdésről, nevezetesen egyedül és kizárólag a haszonbérlőről van szó. Es én semmiféle igazságot abban nem látnék, ha az üzleti vállalkozásnak ezt a fajtáját — mindenféle megkülönböztetés nélkül a tekintetben, hogy mennyire szerepel az ilyennél a fizetésképesség vagy készség hiánya — ha mondom, ezen nagy vállalkozókat, kiknek némelyike százezernyi vagyonnal bir, egyszerűen nyolcz hónapi mentességben részesitenők. Én tehát kérem, hogy ezt az igazságügyi bizottság által elfogadott és a 15. §. második bekezdését képező rendelkezést változatlanul fenntartni méltóztassék. (Helyedén.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom. Az előadó ur kíván szólni. Bakonyi Samu előadó: T. ház! Az igazságügyi bizottság azokat az indokokat, melyeket Éber Antal t. képviselő ur kifejtett, magáévá tette és ennek alapján tette a módosítást az eredeti tervezeten. Ezek az indokok nem változtak ezen ellenkező felszólalások daczára sem, és én is kérem, hogy az igazságügyi bizottság szövegét elfogadni méltóztassék, A mi már most Kelemen t. képviselő urnak a mentességre és a kiméleti időre vonatkozólag előadott észrevételeit illeti, azokra én már az általános vitában kiterjeszkedtem, ezért ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok. Csak egy tévedésre vagyok kénytelen figyelmeztetni, a mely t. i. abban nyilvánult meg, hogy ő a mentességi és kiméleti idő ellen azzal is érvelt, hogy a jogorvoslati rendszernek mostani hibái mellett származnának ebből visszaélések. Ezek közt felhozta azt is, hogy a nem szorgalmazás folytán visszaterjesztett iratok kiadatását elrendelő végzés ellen halasztó hatályú felfolyamodásnak volna helye. Bocsánatot kérek, ez tévedés, mert az 1881: LX. t.-czikk 30. § ilyen felfolyamodás halasztó hatályát kizárja. Günther Antal igazságügyminiszter: T. képviselőház ! A magam részéről is kérem a beadott módosítások mellőzését azon indokból, melyeket az előadó úr felhozott, ehhez azonban egy kérést csatolok. Igaz, hogy Mérey t. képviselőtársam és barátom vissza akarja állíttatni azt