Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-342

unius il-én, csütörtökön. 42 3tä. országos ülés 1908 j A vita egyik szónoka, Hoffmann Ottó t. képviselő ur, azt a kérdést intézi a kormányhoz, Hogy mikép kívánja a kormány a Bosznia-Herezegovina és Magyarország között fennálló vasúti relácziót fejleszteni ? A megszállott tartományokkal való forgalmunk, t. Ház, összekasonHtva az osztrák forgalommal, már mai Helyzetében is Magyarország javára billenti a mérleget. Ez idő szerint t. ház, nekünk a megszállott tartományokkal Három csatlakozásunk van. A bródi, a mely a legnagyobb csatlakozási pontunk, a brckai, a mely a megszállott tartományok nagy szilvatermelő vidékeire visz be, és a doberüni, a mely Zágrábot köti össze a boszniai katonai vasúttal Magyarországgal. A jövőre nézvén pedig a kormány foglalkozik a pécs—bródi közvetlen összeköttetéssel. (Helyeslés.) Foglalkozik pedig ezen összeköttetéssel azért, mert ez lesz a legközvetetlenebb csatlakozás Budapest és Szerajevó között. (Helyeslés.) És igy közelebb Hozza a megszállott tartományokat Budapesthez és ezzel lehetővé tesz egy fokozottabb gazdasági politikát Bosznia-Herezegovina tekintetében. Egy hang (a középen): Keskeny vágányú vasút lesz % Szterényi József államtitkár: Nem keskeny-, Hanem normál-vágányú lesz. Leszek bátor egyébként erre is reátérni. A t. képviselő ur sürgette a doboj—samaczi csatlakozást, ugy állitva oda a kérdést, hogy mi 1901-ben nagy vivmányként vívtuk ki a normál-vágányú vasúthoz való jogot. Az előbb felsorolt három vasúti vonal mind normál-vágányú, a doboj—samáczi vonalon szintén normál-vágányú lesz a magyar vonal, a melyhez való jogunkat az 1902 : XIII. t.-cz. biztositja, sőt kötelez is bennünket, hogy azt kiépitsük. A különbség Bród és Samacz között csak az, hogy a bosznia-herezegovinai területen a bródi vonal Bród tói, a doboj—samaczi vonal pedig Doboj tói kezdve keskenyvágányu. Egy hang (a középen) : Hát a doboj—tuzlai vonal ? Szterényi József államtitkár: Bocsánatot kérek, a doboj—tuzlai vonal boszniai területen fekszik, ott tehát a magyar kormány maga vasutat nem épithet, Hanem ezt csakis a boszniai igazgatás teheti. A mi, t. képviselőház, a boszniai reláezió további kérdéseit iUeti, Báttaszóktől Mohácson át (Zaj. Elnök csenget.) Baranyavár—Pélmonostorig, méltóztatik tudni, vasút van épülőben és a baja— báttaszéki hid megnyitása folytán a Dunapatajtól Kalocsán át Bajáig terjedő vonal is a bródi összeköttetést fogja szolgálni, a mivel ujabb összeköttetést nyerünk Boszniával, ugy, hogy nekünk öt összeköttetésünk lesz Boszniával akkor, a mikor Ausztriának még a bugojno—arsanói vasút kiépítése után is csak két összeköttetése lesz. így ápolja a boszniai forgalmat a kormány, ezek a tervei ; és hogy sürgősebb-e a pécs—bródi vonal kiépítése vagy a doboj—samaczi, ezt akkor lesz itt az ideje elbiralni, a mikor a kormány magával a konkrét javaslattal a t. ház elé lép és a mikor módunk és időnk lesz ezzel a kérdéssel részletesebben is foglalkozni. (Zaj.) Ezen általános és magasabb közlekedés- és gazdaságpolitikai kérdés mellett felmerült egy Helyi érdekű, nem egyénileg érdekelt, nem ugy értem, de mégis helyi érdekű kérdés, a melyet Heílebronth Géza t. képviselőtársam vetett föl, az egri állomás és Eger váios köziekedésügyének kérdése. A t. képviselő ur apellált a kereskedelmi miniszter ur meleg szeretetére, a melylyel minden magyar vidék iránt viseltetik és hivatkozott Eger városának századokon át tanusitott Hazafiságára és áldozataira, a melyekkel megérdemelte volna, Hogy a jelen beruházási javaslatban forgalmi érdekeivel számoljunk. Teljességben meghódolva Eger város lakosságának tényleg századokon át kipróbált hősiessége és hazafisága előtt, a t. képviselő urat megnyugtathatom azzal, hogy a kereskedelmi miniszter ur nem feledkezett meg Eger városáról és ha ebbe a javaslatba nem foglalhatta bele az egri pályaudvar megoldásának kérdését, ugy annak két oka van. Az egyik az, hogy a jelenlegi beruházási javaslat elsősorban azokkal a vonalakkal és állomásokkal számol, a melyek az államvasút egyéb vonalaira, egész forgalmára is nagyobb kihatással birnak, tehát, Hogy igy fejezzem ki magam, bizonyos átfutó, átmeneti jellegűek. Eger városa ezzel a tulajdonsággal ez idő szerint nem bir. A másik az, Hogy a legsürgősebb igényeket elégítjük ki és, habár teljes készséggel elismerem, hogy Egerben tarthatatlan állapotok vannak az állomás elhelyezése és a forgalom tekintetében, a melyeken segíteni minél előbb kell, legyen szabad ráutalnom arra, Hogy e kérdés megoldásának elodázása abban leli még magyarázatát, Hogy az egri pályaudvar kérdése a Helyi Hatóságokkal való tárgyalás során nem volt lebonyolítható addig az időig, a mikor a jelen törvényjavaslat a ház elé volt terjesztendő. Sőt legutóbb is merültek fel nehézségek, a mennyiben a város közönsége egy korábbi ajánlatát módosítja, a mely csaknem fél millió koronával drágítja meg a kérdés megoldását, lévén ennek a kérdésnek olyatén megoldása, hogy a jelenlegi fejállomás helyett átmeneti állomás építtessék, másfél milliós beruházás kérdése. Azonban a legelső alkalommal, a mely kínálkozni fog, ez a kérdés meg fog oldatni, mert meg kell oldatnia, a mennyiben az egér—putnoki vasút beágazásával és megnyitásával még súlyosabbá válnak a viszonyok Eger városára nézve és ennek az uj vasútnak, a melynek nagyobb jelentősége van, mint a helyi érdekű vasutaknak szokott lenni, a megnyitása követelőleg fogja előírni ezen állomás kérdésének rendezését, a mely jelenleg abban a stádiumban van, hogy a tervek elkészültek és még a jövő hónapban arra nézve a közigazgatási bejárás is meg fog történni, vagyis az előmunkálatok teljesen megtörténnek abban az irányban, Hogy Eger város igényei minél előbb kielégíthetők legyenek. (Helyeslés a baloldalon.)