Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-359

482 359. országos illés 191 lépjen be az uj gazdasági életbe és igy attól mintegy megvakult, nem tudta magát az első pillanatban tájékozni, ennek folytán bekövetkeztek azok a szomorú, dolgok, a melyek minden átmeneti stádiumban, a világ bármely országában, okvetlenül bekövetkeznek. De menjünk egy lépéssel tovább (Halljuk! Halljuk !) Méltóztassék csak egyszer jobban körül­nézni a mi magyar népünk között, méltóztassék azt jobban megfigyelni és akkor meggyőződhetnek, hogy nem olyan rettenetes annak helyzete, hogy ilyen szomorú, fekete ecsettel kellene azt festeni. (Helyeslés balfelől.) Ne vigyük magunkat a kis­hitűségbe, ne akarjuk lefesteni állapotainkat a külföld előtt a valóságnál sokkal sötétebb szinekkel. (Helyeslés balfelől). Akkor, a mikor én a magyar parasztság hi­telét akarom erősiteni, nem arra gondolok, a ki elpazarolja, elmuzsikázza, elkorcsmázza azt, a mije van, mert az ilyen embert a pusztulástól semmiféle végrehajtási törvény sem fogja meg­óvni, (ügy van! Ügy van! balfelöl.) hanem gon­dolok a mi igazán szorgalmas, élelmes és gyara­podó magyar népünkre, arra a magyar népre, a melynek, hogy megélhessen ebben a szerencsétlen országban, a hol nincs külön vámterület és önálló gazdasági élet, a magtermelésből a belterjes és jövedelmezőbb mezőgazdaságra kell áttérnie, a mihez e népnek tőkére van szüksége, ezt pedig máskép, mint hitel által előteremteni nem tud. Ilyen helyzetben én sem végrehajtási törvény utján, sem bármely más törvény által olyan intéz­kedést ebben az országban nem tennék, a mely megakadályozná azt, hogy az a paraszt hitelhez juthasson, vagy a mely előidézné, hogy a paraszt­nak a hitelképességét csökkentjük. En nem csök­kenteni, de növelni akarom a magyar paraszt hitelképességét. (Élénk helyeslés a baloldal felső padjain. Zaj. Felkiáltások balfelől: A gépügynö­kök ! Elnök csenget.) Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy igen szépen meg fogjuk egymást érteni. Mi köztünk az ellentét csak látszólagos. Méltóztatnak a gépe­ket emliteni. Hát én is tudok több esetet, a hol lelkiismeretlen ügynökök, lelkiismeretlen társasá­gok, a melyekben abszolúte semmiféle üzleti szo­lidság nincsen — egyes földműveseket lelkiismeret­len módon kizsaroltak, sőt megcsaltak. Ezt én nagyon jól tudom. Tudok viszont eseteket is, a hol az illetőket igen szépen elitélték csalásért és a kellő módon megbüntették. De ez megint nem a végrehajtási törvény dolga. Ez az üzleti szolid­ság és az üzleti kultúra fejlődésével lassanként el fog tűnni. Elfog tűnni akkor, ha a büntető­törvénykönyvben megfelelő szigorral fogjuk ke­zelni a csalásokat. Simonyi-Semadam Sándor: Addig hagyjuk őket kizsákmányolni! (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Nagy Dezső: Kizsákmányolni nem hagyjuk, hanem védjük őket a büntetőtörvény erejével. Még egy dologra vagyok bátor ezzel kapcso­juíius 3-án, pénteken. latban rátérni és ez a homestead kérdése. A leg­szorosabb összefüggésben van ez a végrehajtási törvénynyel, mert hisz e törvény korlátozó intéz­kedései a foglalási mentességet illetőleg már bizo­nyos homestead jellegével birnak. A végrehajtási törvénynyel a homesteadnek egy-egy parányát, egy-egy lánczszemét viszik már bele törvényrend­szerünkbe. Az igazságügyminiszter ur megígérte az igazságügyi bizottságban, hogy még január 1-én be fogja terjeszteni a homesteadról szóló törvényt. Kelemen Samu : A legnehezebb kérdés ! Nagy Dezső: Nagyon kérem az igazságügy­miniszter urat, ne méltóztassék ezt a kérdést el­sietni. (Mozgás.) A legnehezebb kérdések együte ez, (Ugy van ! balfelől.) a melyet nem szabad köny­nyen venni. A ki ismeri ez intézmény életbelépte­tésének hatását a különböző országokban, az tudja, hogy sok jót tett, de rosszat is, sőt talán több rosz­szat, mint jót. Méltóztassék tekintetbe venni az ingatlanoknak, a házaknak elidegenítési és meg­terhelési tilalommal való ellátását, a melyen tulaj­donképen az egész homestead intézménye nyug­szik. De nem csupán erre az elidegenítési és meg­terhelési tilalomra terjed ki, hanem további követ­kezményeiben maga után vonja az örökösödési rendszer megváltoztatását. Mindenütt, a hol ezzel a kérdéssel foglalkoztak, belátták, hogy ez az in­tézmény egyenesen megköveteli a paraszthitbizo­mányok felállítását. Az egyik a másikkal együtt jár. Legyünk tehát minderre tekintettel és gondol­juk meg, hogy végeredményében a homestead érinti az örökösödési rendszert, a mely viszont egész magánjogi rendszerünknek az alapja és épen a parasztbirtokot illetőleg. Méltóztatnak azt gon­dolni, hogy ilyen intézményt mától számított 4—5 hónap alatt el lehet készíteni és mint törvény­javaslatot ide készen be lehet terjeszteni 1 (Igaz ! ügy van !) Simonyi-Semadam Sándor; Már kész a tör­vényjavaslat ! (Zaj.) Nagy Dezső : Méltóztassanak kissé türelemmel lenni. (Zaj. Elnök csenget.) Nem kell egyéb egyesek szerint egy javaslat megalkotásához, mint hogy lefordítsunk egy pár hasonló törvénytervezetet és azokat összekeverjük. Günther Antal igazságügyminiszter: Ugyan I Éber Antal: Fejérváry 8 nap alatt csinált tör­vényeket ! Nagy Dezső: Nekem legkevésbbé sincs szándé­komban az ígazságügyminszter ur . . . Günther Antal igazságügyminiszter: Én ja­nuár elsejére nem Ígértem, csak a jövő ülésszakra ! Rakovszky István : Agyontámogatják megint szegényt. Már megint! (Felkiáltások a baloldalon : Különösen a néppárt!) Nagy Dezső : Az uj parlamenti ülésszak rend­kívül bizonytalan, esetleg nagyon rövid idő. De különben nem az a fő, hogy január 1-én-e vagy nem, hanem az, hogy ilyen fontos törvényt csak

Next

/
Thumbnails
Contents