Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-358
358. országos ülés 1908 j volna ezzel, mert én azt kérdeztem, hogy elfogadja-e a ház az én javaslatomat változatlanul, szemben Sümegi Vilmos képviselő ur pótlásával. Ez tényleg igy is történt. A kérdés-feltevés megismétlésénél pedig különösen kimondtam azt, hogy a különbség az, hogy az én napirendi javaslatomban csak a végrehajtási törvény van, Sümegi képviselő ur javaslata szerint pedig a birtokrendezési javaslat is felveendő. A t. ház nem fogadta el az én propozicziómat, hanem magáévá tette Sümegi Vilmos képviselő úrét, a mely szerint a birtokrendezési javaslat is felvétetett a napirendre. (Igaz! TJgy van! halfelöl.) Ez világosan ki van fejezve a naplóban és a jegyzőkönyvben is. Méltóztassék meghallgatni a jegyzőkönyv idevágó passzusát (olvassa) : »Süniegi Vilmos képviselő az elnöki javaslat pótlásával indítványozza, hogy a birtokrendezést, különösen az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyaló, az 1836 : VI. stb. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása is tűzessék a holnapi ülés napirendjére. Az elnök által feltett kérdés felett foganatosított egyszerű szavazás utján a ház Sümegi Vilmos képviselő indítványa elfogadásával állapítja meg határozatilag a legközelebbi ülés idejét és napirend] ét.« Tehát a mennyiben a képviselő ur azt javasolta, hogy a birtokrendezés »is« tűzessék ki, egészen világos, hogy a jegyzőkönyvnek ezt a paszszusát nem is lehet másként értelmezni, (Igaz! ügy van !) mint ugy, hogy az én napirendi javaslatom az ő pótlásával, vagyis a birtokrendezési javaslat felvételével fogadtatott el. Ezt kívántam a képviselő ur szavaira megjegyezni. A mennyiben pedig a képviselő ur jónak látta a ház határozatképességének megállapítását is kérni, elnöki tisztemnél fogva köteles vagyok azt elrendelni. Kérem megállapítani a határozatképességet. (Zaj.) Csendet kérek! (A jegyzők megszámlálják a, jelenlevőket.) Hányan vagyunk ? Szmrecsányi György jegyző: A jegyzőkkel együtt hatvanhárman. Elnök : A ház nem lévén határozatképes, az ülést tizenöt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Beniczky Ödön : A jegyzőkönyvhöz beterjesztett elleninditványomat ezennel visszavonom. (Felkiáltások a baloldulon : Kár !) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a jegyzőkönyvet hitelesíteni ? (Igen!) Ha igen : a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bozóky Árpád képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Bozóky Árpád : T. ház ! Az utóbbi időben . . . Elnök : Melyik szakaszhoz ? Bozóky Árpád: A házszabályok 19., 22. és 266. §-aihoz. Ezek a következőket mondják KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XX. KÖTET. Julius 2-án, csütörtökön. 449 (olvassa) : »19. §. ... Ezt követőleg az előbbi módon és sz ntén általános többséggel, de egyszerre választátik két alelnök !« — »22. §. Az alelnökök és jegyzők. .. stb.« — »226. §. Az elnök teendőit akadályoztatás esetén az alelnökök valamelyike végzi.« Ezekből kitűnik tehát, hogy a mi házszabályunk szerint nincs különbség az alelnökök között, minélfogva nincs első és nincs második alelnök. Ennek daczára azonban mostanában gyakran tapasztaljuk, hogy a koaliczióban levő pártok egymásnak bosszantására használják fel ezeket a kifejezéseket. (Élénk ellenmondás. Elnök csenget.) Ezt a játékot látjuk nemcsak a lapokban. (Élénk felkiáltások a, baloldalon : Ez a játék ! Elnök csenget.) hanem tapasztaljuk itt is. Nagyon kérem az elnökséget, méltóztassék odahatni, hogy a házszabályokat a pártok ne használják ki arra, hogy egymást bosszantsák. (Zaj.) Elnök : T. ház ! Egészen röviden kívánok nyilatkozni. (H'álljuk !) A képviselő ur, a ki minden czimnek és czimzésnek különös ellensége, ezen a ponton olyan figyelmet tanúsít, a mely sem nekem, sem t. alelnök társamnak sohasem jutott eszünkbe, mert mi sohasem kutatjuk azt, hogy milyen czimeket használnak egyesek. Mi végezzük kötelességünket és legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy ilyen czimen vagy ilyen módon, sohasem fogja a köztünk való szükséges harmóniát megbontani. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobb- és a baloldalon.) Jelentem, hogy Szmrecsányi György képviselő ur ma reggel hozzám fordult, és annak megengedését kérte, hogy a légszeszgyári munkások dolgában sürgős interpellácziót terjeszthessen elő. Tekintettel a kérdés fontosságára, ehhez hozzájárultam. (Helyeslés.) Kérem már most a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy az interpelláczió délután két órakor terjcszttethessék elő. (Helyeslés.) Ha ehhez méltóztatnak hozzájárulni, határozatképen kimondom, hogy délután két órakor, a napirend letárgyalása után fog az interpelláczió előterjesztetni. Következik a végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX. t.-cz. módosítása 'és kiegészítése tárgyában az igazságügyminiszter által beadott törvényjavaslat flrom. 567, 846, 911) tárgyalásának folytatása. Szólásra következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Nagy GyörgjM Nagy György: T .képviselőház! Az igazságügyminiszter urnak 367. sz. törvényjavaslatát a végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX. t.-czikk módosítása és kiegészítése tárgyában, az igazságügybizottságnak 911. sz. jelentésében foglalt szövegezés szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Azért kezdem azzal, hogy a javaslat mellett szólalok fel, hogy ezzel nagyjában jelezzem azt az irányt, a melyet felszólalásomban követni fogok. De másfelől, t. ház, nem véletlen volt, hogy hivatkozom arra, hogy az igazságügyminiszter urnak törvényjavaslatát abban a szövegezésben, a mely57
