Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-357

357. országos ülés Í90H Julius í-én, szerdán, 443 tekkel és jelenségekkel. Egyrészről az a tőkeszegénység, a mely ebben az országban van, és másrészről a mi közjogi, és ez által közgazdasági függésünk mindénesetre természetes kerékkötői közgazdasági haladásunknak ; de ezen természetes kerékkötőkhöz ebben az országban még mesterségesek is járulnak és ezek közt első sorban vannak a kartellek. (Igaz! ügy van!) Ez az ország ugy keresztül van hálózva mindenféle kartellekkel, hogy az ember a czipőjétől kezdve a kalapjáig csupa kartellirozott árut visel és sok élelmiszer, elsőrendű fogyasztási czikk kartellirozva van. Pető Sándor: Elől járnak az állami vasgyárak ! Bródy Ernő: Én a kartelleknek elvi ellensége vagyok. De még ha vitás lehet a kartellek kérdése az ipari fejlődés szempontjából bizonyos konjunktúrák figyelembevétele mellett, azt hiszem, nem lehet vitás az, hogy minden közgazdasági élet alapjánál: a pénz- és hitelforgalomban a kartell megengedhetetlen. A mikor ez az ország most nagy pénzügyi válságon ment keresztül, a mely a múlt évben olyan rettenetes károkkal sújtotta ennek az országnak közgazdaságát és minden rendű lakosát, akkor ez a baj, elismerem, nem volt specziális baj, mert összeköttetésben állott a világkonjunkturákkal is, de hatása specziális, mert majdnem helyrehozhatlan volt a magyar közgazdasági életre. Akkor a bankok diktálták a drágaságot, de akkor megvolt az a mentségük, hogy a világkonjunkturák következtében van ilyen kényszerítő és kénytelenitő helyzet. De ma nincs szükség arra, hogy a bankok kartell utján az egész ország közgazdasági életét és vérkeringését megszorítsák. Ma pénzbőségre és olcsó pénz lehetőségére nyílik kilátás és ily körülmények között nem is lehet arról a kartellről azt mondani, a mit a kartellek elvi vitatói állítanak, hogy a kartellek a szükség, szülöttei, mert semmiféle szükség nem szülte azt a kartellt, a melyet ma Budapesten a nagy pénzintézetek terveznek, a mely már alakulóban van és a melynek kifejezett és bevallott czélja az, hogy a kölcsönöknél bizonyos minimum alkalmazását meg ne engedje, a mi által különösen a vidékre olyan nyomást kívánnak gyakorolni, a melynek végeredményében a szegény vidéki fogyasztóközönség, az iparos, a kereskedő és a mezőgazda-közönség iszsza meg a levét. Ez a kartell-megállapodás szigorú feltételeket tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a váltóleszámítolási, visszleszámitolási és lombard-kölcsönöknél bizonyos minimális kamat állapittassék meg, a melynek betartására kötelezik a kartellben résztvevőket és ha nincs is kifejezett, határozott megállapodás, de természetszerű következése lesz a helyzetnek az, hogy ugyanakkor, mikor a kölcsönök kamatlába emelkedik, a betéti kamatláb csökkenni fog. Egyrészt a tőkegyűjtő közönségnek kevesebb kamat kiszolgáltatása, másrészt a hitelt igénybe vevő közönségnek nagyobb kamattal megadóztatása, nem hiszem, hogy olyan közgazdasági érdek lehet, a melynek előmozdítása ugy Magyarország közgazdasági helyzete, mint az összlakosság szempontjából megengedhető és erkölcsileg jogosultsággal bírna. Azt hiszem, t. ház, hogy ebben az esetben ennek a bankkartellnek a hatása rendkívül nyomasztólag fog hatni nemcsak a budapesti pénzpiaczra, nemcsak a budapesti kis- és középnagyságú pénzintézetekre, a melyek összeköttetésben állanak a nagy bankintézetekkel, hanem különösen a vidéki pénzintézetekre, a melyek a maguk hitelszükségletének kielégítését szintén a budapesti elsőrangú pénzintézeteknél találják meg. Ezek a vidéki pénzintézetek fel sem szoríttattak, hogy a kartellbe lépjenek be. Ezeknek természetszerűleg diktálnak a budapesti nagy bankok. És mi lesz a dolognak a vége ? Az, t. ház, hogy vagy kénytelen lesz a vidéki pénzintézet restringálni a maga hitelszükségletét, és ezzel kapcsolatban a hitel nyújtását, vagy pedig kénytelen lesz rátákban megfizettetni a hitel kevesbedését az adóssal, az iparossal, kereskedővel és a mezőgazdákkal. Farkasházy Zsigmond : A nagy bankok szent, és sérthetetlenek '? Ezekhez nem szabad hozzányúlni \ Bródy Ernő: Ezek a bankok nem maradtak meg a maguk terrénumán, nem elégedtek meg azzal, hogy csak Budaj)esten létesítsék ezt a kartellt, hanem ezek összeköttetésbe léptek a bécsi, osztrák elsőrangú pénzintézetekkel, és ezeket a bécsi, osztrák elsőrangú pénzintézeteket is bele akarják vonni ebbe a kartellbe, úgyhogy valósággal egy közös kartell fog onnan kiképződni, és kialakulni a magyar közönség rovására. (Ugy van ! Ugy van ! a középen.) Meg kell még említenem azt is, hogy miért volt fontos az, hogy ezek az osztrák pénzintézetek szintén belépjenek a mag3^ar kartellbe ? Azért, mert megtörtént, különösen az utolsó időkben, hogy Ausztriából olcsóbb pénz jött be az országba és hogy az osztrák pénzintézetek konkurráltak ezekkel a magyar pénzintézetekkel, és meg volt a lehetősége annak, hogy Ausztriából olcsóbb pénz folyjék be az országba. Most a magyar pénzintézetek meg akarják akadályozni azt, hogy bárhonnan ide ebbe az országba olcsóbb pénz folyjék be. Pető Sándor: Szent és sérthetetlen bankok ! Bródy Ernő: Ifyen körülmények között képviselői kötelességemnek tartom azt, hogy a kormány figyelmét felhívjam ezen készülőfélben levő bank-kartellre. A megállapodások úgyszólván már közismertek; hiszen azok közzé voltak téve a sajtóban. Ezen megállapodások szövege szerint Julius 10-én kétévi időtartamra ez a kartell meg fog alakulni, és akkor, azután már késő lesz, hogy ezen kartellel szemben bárminő intézkedések foganatosíthatók legyenek. Én azt hiszem, hogy a magyar kormánynak módja és eszköze van arra, hogy ennek a kartellnek a létrejövetelét meghiúsítsa, Mindannyian tudjuk, hogy a kormány56*