Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-356

356", országos ülés 1908 június 30-án, kedden. 413 határozati javaslatok közül Vlád Aurél képviselő uré halasztó természetű lévén, első sorban azt fogom szavazás alá bocsátani. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik e Vlád Aurél képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kimondom, hogy a többség nem fogadja el. Következik már most a törvényjavaslat felett általánosságban való szavazás. Ezzel szemben áll Nagy György képviselő ur határozati javaslata, a mennyiben Mezőfi Vilmos képviselő ur határozati javaslata különálló inditványt tartalmaz és igy azt külön fogom szavazásra feltenni. (He lyeslés.) Nagy György képviselő ur kimondatni kívánja, hogy határozza el a ház az 1899 : XV. t.-czikk hatályának a meghosszabbítását 1911. szeptember 10-ig, vagyis ő két évre kívánja a törvény hatályát meghosszabbítani. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Nagy György képviselő ur határozati javaslatával szemben az igazságügyi bizottság javaslata szerint a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége Nagy György képviselő ur határozati javaslatának mellőzésével a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik még Mezőfi képviselő urnak külön álló inditványt tartalmazó határozati javaslata. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék azt felolvasni. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Mezőfi Vilmos képviselő urnak felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadj ák, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kimondom, hog}' a többség a határozati javaslatot nem fogadja el. Következik a részletes tárgyalás. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Ha* szólni senki sem kivan, kimondom, hogy a czim elfogadtatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa az 1. §-t). Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : T. képviselőház ! Az általános vita alkalmával elmondott szavaimnak konzekvenciájaként kérem a t. házat, hogy a következő módosítást elfogadni szíveskedjék (olvassa) : »Az 1. §. 3. és 6. sorában e szavak helyébe : >>12« — tétessék: »2«. Indokolásául csak annyit vagyok bátor hozzáfűzni, hogy az előadó ur szerény nézetem szerint következetlenségi hibába esett, a mikor egyrészt azzal indokolta, hogy 12 évre szükséges a törvény hatályát meghosszabbítani, mert megtörténhetik, hogy az általános választási jogról szóló törvényjavaslatból nem lesz törvény . . . Szász Zsombor előadó : Nem mondtam! Mezőfi Vilmos: . . . illetőleg, hogy 1911 után is szükség lehet erre a törvényre, mert az általános választói jogról szóló törvényjavaslatból valamely közbejött ok miatt esetleg nem lesz törvény. Szász Zsombor: Ezt sem mondtam! Mezőfi Vilmos : Vagy pedig megtörténhetik, hogy újból a szenvedés és nyomor napjai következhetnek be a nemzetre és akkor is szükséges lesz, hogy e törvény hatálya alatt álljon a nemzet. Másrészt azt méltóztatott az előadó urnak mondani, hogy viszont azért állottak el a törvénynek különböző módosításától, mert a belügyminiszter ur kijelentette, hogy az általános választói jogról szóló törvényt még az őszi ülésszak alatt be fogja terjeszteni. Tehát felesleges volna ennek a törvénynek a hiányait pótolni most. mert hiszen amúgy is ez a törvény hatályát fogja akkor veszteni. Ebben én következetlenséget látok és azért tartom szükségesnek és indokoltnak, hogy a miniszter ur és az előadó ur érvelése ellenére is kérjem a képviselőházat, hogy a 12 évi hatályt két évre méltóztassék redukálni azért, hogy kétségtelen legyen az, hogy 1911-ben már az általános választői jog alapján, tehát egy olyan törvény alapján, a mely sokkal hatályosabban, sokkal becsületesebben és. sokkal alaposabban védi meg a választások tisztaságát, pártatlanságát és szabadságát, mint ez a törvény, fog a vizsgálat megejtetni. Elnök: Szólni senki sem kivan. A vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Szász Zsombor előadó: T. ház! Épen csak egy pár szóval óhajtok reflektálni arra a személyes természetű megjegyzésre, a melyet az előttem szóló képviselő ur tett. Én nem azt mondtam, hogy azért szükséges ez, mert a választói jogról szóló benyújtandó törvényjavaslatról nem remélem, hogy törvénynyé váljék, hanem azt mondottam, hogy megtörténhetik az, hogy 1909 szeptember 10-éig nem emelkedik az törvényerőre. Már most, minthogy az 1899: XV. t.-ez. módosítását csak a választói jogról szóló törvényjavaslat letárgyalása után eszközölheti a ház, megtörténhetik, hogy még mielőtt a választói jogról szóló törvényjavaslatot letárgyaltuk volna, mielőtt annak revízióját keresztülvihetnők, esetleg feloszlattatik a ház Ebben tehát nincsen semmi inkonzekvenczia, ez tisztán a jövendő iránt való gondoskodás. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Bátorkodom megjegyezni, hogy Mezőfi Vilmos képviselő ur határozati javaslata, illetőleg módosítása nem tehető külön szavazás tárgyává, minthogy épen az előbb szavazta le a ház Nagy György képviselő ur hasontermészetű módosítását. A képviselő ur módosításának szavazás alá bocsátása tehát a házszabályokba ütköznék, miért is azt mel-