Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-356

356. országos ülés 19ü8 június 30-án, kedden, 411 hiszem, a t. igazságügyminiszter ur is helyes­nek tartja azon véleményemet, hogy ennyi idő alatt a legalaposabb tárgyalás mellett is törvényerőre lehet juttatni az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot. Én azt hiszem, hogy a mikor a házszabályoknak a sürgősség­ről szóló intézkedéseit csak azért teremtette meg a ház, hogy elsősorban és kiválóképen a választói jogról szóló törvényjavaslat tárgya­lásakor vegye igénybe, akkor nem igen merülhet fel annak az aggodalma, hogy a sür­gősség igénybevételével a leghosszabb, a leg­erősebb, a legalaposabb vita mellett is két esz­tendőnél tovább tarthasson a törvényjavaslat tárgyalása. Nekem az az aggodalmam és ennek az aggodalmamnak kötelességem itt is kifeje­zést adni, hogy a beterjesztett 909. számú tör­vényjavaslat egyedül és kizárólag azért terjesz­tetett elő, mert magának a kormánynak leg­alább nem erősen komoly szándéka az, hogy az általános választói jogról szóló törvényjavas­latot minél előbb a ház elé terjeszsze és azon igyekezzék, arra törekedjék, hogy abból minél hamarább, minél előbb, milliók óhajának, milliók akaratának megfelelőleg törvény is legyen, (Zaj.) Jól mondja Éber Antal képviselőtársam, hogy Andrássy Gyula belügyminiszter ur határozott ige­retet tett. Én nem az Ígéret beváltásában kétel­kedem. 0 azt mondta, hogy őszszel terjeszti elő. En tudok várni, de ugy látszik, maga a kormány nem bizik abban, hogy az a javaslat, a melyet elő fog terjeszteni, többséget fog kapni ebben a parla­mentben és e miatti aggodalma kényszerithette arra, hogy a legutolsó órában előtérj eszsze ezt a 909. számú törvényjavaslatot. Azt hiszem, ebben az aggodalmamban osztoz­kodhatnak. Ez nem zárja ki azt, hogy a belügy­miniszter ur elő fogja terjeszteni azt a törvényja­vaslatot, hanem igenis megerősiti azt az aggodal­mat, hogy az a javaslat olyan lesz, a melyet a ház többsége nem lesz hajlandó elfogadni. (Zaj.) Ugron Gábor t. képviselő ur azt mondja, hogy az alkotmányosság érdekében terjeszti elő. Ugron Gábor: Természetes. A ki nem érti, az hülye. (Nagy zaj balfelől.) Elnök : Tessék ilyen kifejezésektől tartózkodni. Kénytelen vagyok rendreutasítani a képviselő urat. (Zaj.) Ugron Gábor képviselő urat rendreutasitom. Pilisy István : Rendre ! Nagy György : En nem tudom, érti-e vagy nem • érti; én részemről értem. (Folytonos zaj.) Ugron Gábor: Mindig rászólnak az emberre. Meguntam, nem is tűröm. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Nagy György: En nem tudom, hogy minden tagja a háznak érti-e ; talán Ugron Gábor képviselő ur abban látja ellenőrzői szerepét, hogy a háznak a javaslathoz nem értő tagjait bizonyos jelzővel ruházza fel. Én azt hiszem, hogy itt az értés vagy nem értés kérdése fontos, de nem ez a döntő szern­; pont. Én azt hiszem, igenis minden felszólaló kell hogy értse. De nem ebben van a lényeges. Mert hiszen, hogy ezt megértette a balpárt és hogy reá Ugron Gábor urnak nem tudom kikkel szemben használt kifejezése nem vonatkozik, bizonyítja az, hogy éjDen a balpárt kívánja a törvény hatá­lyának 1910 szeptember 10-éig való kiterjesztését. Ez tehát mutatja azt, hogy az általános választói jogról szóló törvény meghozatalát szükségesnek tartjuk, de egyúttal kívánjuk, hogy a curiai bírás­kodásról szóló törvény hatálya meghosszabbit­tassék. De itt más kérdés van : miért kell 12 esz­dendőre ezt kiterjeszteni ? Ez az, a mi azt az aggo­dalmat ébresztheti fel. még pedig jogosan, hogy, ha az általános választói jogról szóló törvény­javaslat elő is terjesztetik, abból nem lesz törvény. Nagyon csodálkozom, hog}^ t. képviselőtársaim többsége ezt az aggodalmat nem osztja. Egész ön­kénytelenül mindenki fel kellett, hogy vesse maga előtt azt a kérdést, vájjon mi lehet a czél, mi lehet az intenczió, hogy nemcsak egy-két esztendőre hosszabbittatik meg a curiai bíráskodásról szóló törvény hatálya, hanem 12 hosszú esztendőre. És ha felvetette magának ezt a kérdést, egész ön­kéntelenül megadhatta a feleletet is arra : való­színű, hogy a kormánynak nincs elég bizalma abban, hogy az általános választói jogról előter­jesztendő törvényjavaslat meg fogja nyerni a képviselőház többségét is. Ezért kérem a t. képviselőházat, méltóztassék minden pártpolitikai szemponttól eltekinteni ebben a kérdésben és tisztára azt figyelembe véve, hogy az általam jelzett idő, két esztendő, teljesen elég arra, hogy a legnagyobb minucziozitás mellett is megszerkesztethessék az általános választói jog­ról szóló törvényj avaslat, méltóztassék elfogadni azt a határozati javaslatomat, a mely a curiai bíráskodásról szóló törvény hatályát csak 1910. szeptember 10-ig kívánja kiterjeszteni. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát be­zárom. Az igazságügyminiszter ur kivan nyilat­kozni. Günther Antal igazságügyminiszter: T. kép­viselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szóló t. képviselő urak kapcsolatot akartak teremteni a választási reform tárgyában benyújtandó tör­vényjavaslat és ezen törvényjavaslat között. Hogy micsoda kapcsolat van a kettő közt. elmondta a t. előadó ur és magában foglalja az indokolás. De abban azután sem Nagy György t. képviselőtársam­nak, sem az előtte felszólalt t. képviselőtársaimnak nincs igazuk, hogy ez a tizenkét évi meghosszabbí­tás tisztán arra való, hogy az általános választási reform behozatala késleltessék. Ellenkezőleg, ha a t. képviselő urak nem a tényeknek meg nem felelő alapon igyekeztek volna kombinálni, hanem szem előtt tartották volna azt. a mi az én szemem előtt lebegett, hogy akkor, a mikor ebben az or­szágban mindenki meg van győződve arról, hogy a képviselőválasztások tisztasága feltétlenül meg­követek, hogy azok felett egy független bírói fórum ítélkezzék, (Elénk helyeslés.) akkor uraim, az az

Next

/
Thumbnails
Contents