Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-356

356. országos ülés 1908 június 30-án, kedden. 39.í kispesti telektömböt, a mely a javaslat szerint megvásároltatott, olcsóbban is megszerezhette volna-e, mint a hogy azt néhány napilap állandóan hangoztatja. Csak regisztrálom, hogy azt állítják, hogy ezt a telektömböt, a melyet a t. kormány Kispesten megvásárolt, s a mire utólagos jóváhagyást kért a törvényjavaslattól, annak tulajdonosai néhány esztendő előtt félannyi áron akarták eladni. De ennek vitatásába nem bocsátkozom. Van azonban egy másik dolog, a mely nekem, mint népképviselőnek, kötelességemmé teszi, hogy ezt a dolgot a képviselőház előtt szóba hozzam és alkalmat adjak Magyarország miniszterelnökének, hogy ezeket az állításokat megczáfolja. Tekintélyes napilapok, mint a milyen a Pesti Napló, egy-két hét előtt és legutóbb a Független Magyarország czimű elterjedt napilap, a mely még csak kevéssel ezelőtt a kormány szolgálatában állott és a melyet a kormányt támogató képviselők szerkesztettek, június 28-iki számában olyan súlyos vádakat hangoztat nyiltan és leplezetlenül, hogy azt hiszem, a törvényhozás becsülete és tisztessége, de a miniszterelnök ur integritása is parancsolóan megkövetelik, bogy itt, az ország szine előtt a képviselőház megnyugvással vehesse tudomásul, hogy e telkek megvásárlásánál és e törvényjavaslat megalkotásánál semmi olyan jelenség fel nem merült, a mely nyugtalanságra vagy vádra okot vagy jogot adna. Ezt kötelességemnek tartottam felemlíteni és hogy a t. ház tudatában legyen annak, melyek azok a súlyos vádak, csak néhány mondatot akarok felolvasni ebből a najúlapból. Azt mondja a ^Független Magyarország« június 28-iki számában (ohassa): » Minthogy a gyanú nem fog elhallgatni, hogy egy drága vásárlás árából illetéktelen személy vagy személyek, főként közbenjáró politikusok részt kaptak, a miniszterelnöknek kötelessége a gyanú terjedésének azzal gátat vetni, hogy az ügy egész historikumát felfedi az ország előtt. Nemcsak az állam pénzügyi károsodásának a szempontja j>arancsolja ezt, hanem még egy másik fontos politikai érdek is. Az összeférhetlenségi törvény ugyanis kifejezetten megtiltja a kéjrvíselőknek, hogy anyagi érdekű ügyekben a kormánynál közbenjárjanak. Tiszta dolog tehát, hogy az a képviselő, a ki ennél a dolognál telekvásárlási ügynöki minőségben közreműködött inkompatibilis helyzetbe került, és nem engedhető meg, hogy a miniszterelnök a diszkréczió leple alá rejtse az illető férfiút vagy férfiakat. A kőbányai telekvásárlásnál, a melynek az árát ezúttal nem feszegetjük, már nyiltan rebesgetik egy kéjrviseló'nek a nevét, a ki az üzlet létrejötte érdekében eljárt, és ezért bizonyára zsiros províziót húzott. Már pedig tűrhetetlen, hogy a közvéleményben kialakuljon az a meggyőződés, hogy emelt fővel járnak köztünk oly törvényhozók, a kik az inkompatibilitás tilalma ellen a legflagránsabban vétkeztek.« Ismétlem, nem azonosítom magam ezzel a váddal; én annak valóságáról, vagy valótlanságáról meggyőződést nem szerezhettem. Nem tételezem fel, hogy ezek a vádak igazak, de kötelességemnek tartom, hogy mint e törvényhozás egyik tagja, itt, az ország szine előtt szóbahozzam ezt a súlyos vádat és alkalmat adjak a miniszterelnöknek arra, hogy, ha ezek a vádak hazugok, itt czáfolja meg, és terjeszsze a vonatkozó aktákat a ház elé, hogy tisztán lássunk. Ha pedig ezek a vádak igazak lennének, szolgáltassa ki azokat a képviselőket, a kik az inkompatibilitási törvény parancsa ellenére, pénzért ügynöki szolgálatra vállalkoztak. Magát a törvényjavaslatot elfogadom, Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! A törvényjavaslat indokolásában voltam bátor előadni azokat a szempontokat és irányelveket, a melyek a törvényjavaslat előterjesztésére indítottak és azokat a czélokat, a melyeknek megvalósítását a javaslat utján kívánom. Á fővárosban a lakások túlzsúfoltsága, különösen a kisebb lakások túlzsúfoltsága közegészségügyi és közerkölcsiségi szempontból tűrhetetlen állapotokat teremtett. (Igaz I Ugy van ! a baloldalon.) A törvényjavaslat indokolásában nem színezek, hanem a való tényállást adom elő, a mely arra indított bennünket, hog]^ ugy ezen szempontokból, mint különösen a megélhetési viszonyok könnyítése végett nagyobb akeziót, a melyet nemcsak a lakáskérdésre, hanem a proviantirozás kérdésére is kiterjesztettünk, a lakáskérdés által inicziáljunk, a lakáskérdés által azért, mert ennek a megoldását tekintjük a legsürgősebbnek. (Elénk helyeslés.) Ez az akczió, a mint az indokolásban is előadtam, a jelen javaslat által nincs még befejezve. Itt két nagyobb telektömb kiépítését czélozzuk, azonkívül közvetlenül a vasművek budapesti telepe mellett 720 munkáslakás felépítésére külön törvényjavaslatban kértem már felhatalmazást. Az akeziót ezzel befejezettnek nem tekintjük, sőt t. képviselőház, intézkedéseket teszünk arra nézve is, hogy ugyanazon anomáliák, a melyek Budapesten már kulminálnak, más városokban elő ne forduljanak (Élénk helyeslés.) és ezért nemcsak a fővárosban, hanem más nagyobb városokban is a kisebb lakások építésének projiagálását kezdeményezzük. (Élénk helyeslés.) Nem ugyan külön törvényjavaslatokkal, hanem a kereskedelmi táreza körében igyekezünk ezen kérdést megoldásra juttatni. Most is tárgyalások vannak, teszem azt, épen Pozsony városával munkáslakások kiépítése iránt. Ezt csak arra vagyok bátor felhozni, hogy 50*