Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-355

335. országos ülés 1908 június 27-én, szombaton, 381 Elnök (csenget): Méltóztassék a tárgyhoz szólni és ne általános fejtegetésekbe bocsátkozni. Tessék a tárgyhoz beszélni. Surmin György (folytatja). Popovics Dusán (közbeszól). Elnök (csenget): Tessék csendben maradni Popovics képviselő ur! Surmin György (folytatja. Folytonos zaj). Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Surmin György (befejezi horvát beszédét). Elnök : Ki következik ? Zlinszky István jegyző: Popovics Dusán! Popovics Dusán (horvátul beszél). Elnök : Tessék hangosabban beszélni"; tessék ugy beszélni, hogy hallhassam. Tessék közelebb jönni. (Nagy zaj a jobbközépen.) Tessék csendben maradni, az elnök utasításához alkalmazkodni. (Zaj.) Már vettem észre máskor is, hogy a kép­viselő ur szándékosan olyan gyorsan és értelmet­lenül beszél, hogy a tolmács nem hallhatja. Ha igy folytatja, megvonom a szót. (Nagy zaj a horvát képviselőknél.) A mi pedig a zajt illeti, az esetnek a mentelmi bizottsághoz való utalása iránt fogok a képviselőháznak javaslatot tenni. (Helyeslés.) Popovics Dusán (folytatja). Egy hang (balfelöl) : Tud magyarul, miért nem beszél magyarul! Popovics Dusán (folytatja). Elnök (csenget) : A szót megvonom. (Zaj a jobbközépen.) Ki következik ? Zlinszky István jegyző: Pilisy István! Pilisy István : T. ház ! (folytonos zaj a jobb­középen.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Popovics Dusán (közbeszól). Elnök : Popovics Dusán képviselő urat rendre­utasítom. Zagorac István (közbeszól). Elnök (csenget) : Zagorac képviselő urat szin­tén rendreutasítom. Banyanin János (közbeszól). Olay Lajos: Mentelmi bizottsághoz ! (Zaj.) Pilisy István : A miniszterelnök ur olyan szo­katlanul hosszú indítványt nyújtott be, hogy azt bátran nevezhetnők parallel törvényjavaslatnak, a melyet valóban ki szakszerűleg hozzá akar szólni. . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pilisy István : . . . merem mondani, nem érthet meg egyszeri felolvasás után. Tisztelettel indítványozom tehát, hogy a kép­viselőház szakítsa félbe ennek a törvényj avaslatnak a tárgyalását és halaszsza azt a legközelebbi ülésre. Erre vonatkozó indítványomat Írásban van sze­rencsém beterjeszteni. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. A vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! Nem kívánok reflektálni azokra, a miket Nagy György és Farkasházy Zsigmond t. képviselő urak (Zaj. Elnök csenget.) a politikai előrelátásuk iga­zolásául elmondottak. Megtették egymást nagy férfiaknak, legyenek tehát boldogok. (Derültség.) De egyet tartok sajátszerűnek : azt, hogy ha ők oly előrelátók voltak és tudták, mi fog bekövet­kezni, hogy e törvényjavaslat ezen és ezen intéz­kedései nem fognak életbeléphetni, ugyanakkor hogyan mondhatják azt, hogy a tárgyhoz nem szól­hatnak hozzá, mert nem értik meg a tárgyat ? Hogyan lehet ugy vitázni, ha mindent részleteiben előre láttak, hogy most mégsem tudják a kérdést megvitatni ? Farkasházy Zsigmond képviselő ur itt beadott valamennyi halasztási indítványa merőben elfogad­hatatlan, mert törvényenkivüli állapotot terem­tenének. Nem elég azt mondani, hogy nem lesz semmi, mert hiszen a kontingens iránt a jövő kam­pány-ra nézve intézkedni kell. Mi törvényen kívüli állapotokat nem hagyhatunk fenn. A ki tehát nagy szakértelmet akar itt mutatni, legalább legyen tisztában azzal, hogy oly indítványokat adjon be, a melyek merőben leheteten állapotokat nem teremtenek. Eöviden ismétlem azt, mi van a szakaszban. Az általam indítványozott szakaszban először is az adótétel mérsékelt felemelése van 20 fillérrel. Másodszor: a kontingensre vonatkozólag itt le­tárgyalt intézkedéseknek változatlan életbelépte­tése azzal a módosítással, hogy az eczetre eső kon­tingenst havi részletekben fogjuk kiosztani. Har­madszor : azon elv valósítása, hogy közgazdasá­gunk érdekében ezen törvény mindazon intézke­déseit, a melyek szigorítást foglalnak magukban, a melyek a mi közgazdaságunkat terhesebb viszo­nyok közé hozzák, csak akkor fogjuk életbelép­tetni, ha Ausztria hasonló intézkedéseket tesz. Ez a három pont van a szakaszban. Ezt, azt hiszem, ha magyarán elmondom, mindenki meg­értheti és nyugodt lelkiismerettel határozhat. De, t. képviselőház, nem ugy áll a tétel, ismét­lem ; mert nekem teljes reményem van, hogy e tör­vényjavaslat Ausztriában is ugy, mint a kiegye­zés velünk Ausztriával létrejött, Ausztriában is el fog fogadtatni. Az én értesülésem szerint leg­rosszabb esetben ugy áll a dolog, hogy provizoricze fog elfogadtatni. Még azon fel nem tételezhető esetben is, ha provizoricze sem fog elfogadtatni, csak akkor lehet szó, hogy nem most, hanem szeptemberben, vagy októberben fog elfogadtatni. Én tehát e törvény intézkedéseire való tekin­tettel, a melyek közül a kontingens felosztására vonatkozót a leglényegesebbnek tartom, — mert a nélkül nem valósithatjuk a nagy elvet, hogy a mezőgazdasági iparra kívánjuk átutalni, — azt merem mondani, hogyha elfogadtatnak azok a javaslatok, a melyeket a t. képviselő urak tesz­nek, akkor nemcsak merőben lehetetlen, törvé­nyen kivüli állapotot teremtünk, de a törvény­javaslat azon részeinek el nem fogadása által, a melyeket bátran életbeléptethetünk közgazda­ságunk minden hátránya nélkül, épen közgazda?

Next

/
Thumbnails
Contents