Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-341

30 54Í. országos ülés 1908 június 10-én, szerdán. terei vannak, s ha méltóztatik ezzel szemben nézni a Duna hajóforgalmát, akkor valóban szerfelett szegényes forgalmat fognak látni. (Igaz! Ugy van !) Méltóztassék nézni a rajnai forgalmat, a melyen úgyszólván hemzsegnek a hajók, melyek óriási mennyiségű árut közvetítenek. A Rajna partjain virágzó ipari és kereskedelmi városok vannak, pl. Mannheim városa, mely rövid idő alatt megháromszorosodott lakosságban, a melynek óriási ipartelepei vannak és gabonakereskedési központja egész Németországnak. Miből keletkezett ez ? Semmi egyébből, mint hogy Mannheim városa az állammal együtt gondoskodott arról, hogy ott, a Neckar torkolatánál, egy nagy kereskedelmi és ipari kikötő létesíttessék. Ezen kereskedelmi kikötő összeköttetésben van megfelelő raktárakkal, modern gépekkel berendezett rakodókkal, tárházakkal, ipari telepekkel, vasúti vonalakkal, a melyek tulaj donképeni modern berendezései az iparnak és a kereskedelemnek. És méltóztassanak megnézni a mi dunai forgalmunkat, a mi berendezésünket, mely egyike a legprimitívebb berendezéseknek, ugy hogy azt mondhatnám, hogy valóságos szégj^enére válik a fővárosnak, hogy egy ilyen óriási nagy folyam mentén, a melynek több ezer kilométer hajózható része van, ilyen eszközökkel kénytelen a forgalom küzködni. Ott van a Dunapart, a melyen van a rakodópart, amely szintén csak egy egész kis vonalra terjeszkedik ki, és ott vannak ugyan a diszes paloták, de kereskedelmi célokra való berendezkedéseink abszolúte hiányoznak. Es méltóztassék megnézni, hogy miként történik a dunai parton a kirakodás. Egy pár kilométernyi hosszban a rakodóparton szekerekre teszik az árukat, azután szekereken viszik azokat ismét a városba, pinczeraktárakba. Szóval semmiféle modern eszköz nincsen, a milyenek vannak pl. a Rajna mentén, vagy Amsterdam és Rotterdam kikötőjében ; ott megfelelő dokkok állanak rendelkezésre és az egyes medenczék összeköttetésben vannak a legnagyobb vasúti hálózattal és megfelelő ipartelepek emelkednek a tenger partján, ugy hogy a nyersárut akár vízen, akár szárazon, a vasúton elszállíthatja az illető, s lerakhatja ott, a kéznél lévő tárházakba vagy gyárakba, alig van költsége, s direkte a gyárból szállithatja tovább a kész árut vizén vagy vasúton, a mint az az iparos, kereskedő vagy fogyasztó érdekeinek inkább megfelel. A közbeeső költségek elmaradnak, a melyek ma nálunk a fővárosi nagykereskedésre oly nyomasztólag nehezednek. Megfelelő emelőgépek és a modern technikának minden eszköze áll ott rendelkezésre. Es méltóztassék megnézni a mi Dunánk rakodópaTtját, ott emelőgép alig-alig látható ; most is a vállakon szállítják ki az árut, vagy apró szekereken viszik ki a hajóból, mert tulaj donképen a legkezdetlegesebb eszközökkel vagyunk kénytelenek megküzdeni. Gyönyörű szép a mi Dunapartunk ; mennyi szép palota sorakozik ott egymás meUett; valóságos panoráma ; ott vannak a budai hegyek; mindebből azonban hiányzik egy, hogy nincsen kellő rakodópartunk a Dunán. (Igaz ! Ugy van !) Akkor volna igazán szép a mi Dunánk, hogy ha az emberek százai és ezrei állanának ott munkában, akkor lenne igazán szép, hogyha az emberek ezrei nyüzsögnének a kirakodásnál, berakodásnál találnának ott foglalkozást, a mi által Budapest igazán olyan kereskedelmi góczponttá válnék, a mint azt a kereskedelem és ipar, a főváros és az ország érdekei megkövetelik. (Igaz 1 Ugy van !) Ne áldozzunk tehát csupán a czifra hiúságnak, hanem áldozzunk a kereskedelem és ipar valódi érdekeinek is. (Igaz! ügy van !) E tekintetben a kormány kezdeményezett is már valamit akkor, a midőn a Csepel-sziget felső végén egy ilyen kereskedelmi kikötőt tervezett. Igen érdekes dolog, hogy a külföldi szakértők, a mikor azt a helyet vizsgálták, kijelentették, hogy ez a rész egy kereskedelmi kikötő létesítésére és az ipar, s az ezzel kapcsolatos megfelelő intézmények, raktárak és gyárak építésére egyenesen predesztinálva van, hogy ennél jobb és megfelelőbb hely egyáltalában nem lehet és hogy egész Európában ritkítja a párját. Ha tehát azt akarjuk, t. képviselőház, hogy Budapest csak bizonyos tekintetben is ipari és kereskedelmi emporiummá váljék, hogyha azt akarjuk, hogy a Keletről jövő nyers árukat itt dolgoztassák fel és azután tovább szállítsák, ha nem az a czélunk, hogy azok az áruk csak futólagosan menjenek keresztül Budapesten, hogy vasúti kocsik szállítsák azokat a fejünk felett át, hanem, hogy kereskedelmi központtá legyen, hogy ezen áruk itt feldolgoztatván, azután igy szállíttassanak ki Magyarországból külföldre, a mire Magyarország fekvésénél fogva valóban hivatott: akkor ezen kereskedelmi kikötő létesítése elkerülhetetlen, elengedhetetlen és a legsürgősebb követelmények közé tartozik. (Helyeslés.) Nekünk ezzel a dologgal sietnünk kell, t. képviselőház, mert méltóztassék figyelembe venni, hogy a forgalmi viszonyok óriási mértékben fejlődnek ; Ausztriában pl. a duna—oderai csatorna megvalósulás előtt van ; ha pedig ez a csatorna megvalósul, akkor a nálunk sokkal hatalmasabb, politikailag is erősebb Bécs egyenesen meg fog előzni bennünket. Ezt a hibánkat akkor többé helyre nem hozhatjuk. Nekünk tehát, mielőtt ez létesülhetne, az igaz gazdasági fejlődés érdekében Magyarországon az emiitett irányban fait accomplit kell teremtenünk. Nagyon fontos körülmény az is, hogy itt van a mi keleti vasúti politikánk, itt van a szandsák vasút, a dalmát összeköttetés, a baja—báttaszéki vasúti összeköttetés. Ha mindezek figyelembe vételével kellő időben megfelelő intézkedést nem teszünk, akkor az a veszély fenyeget, hogy Budapestről a forgalmat el fogjuk terelni. Ezt megelőzni, megakadályozni másképen nem lehet, mint hogyha megfelelő ipari és kereskedelmi intézményeket létesítünk. Ha pedig nem használjuk ki a mi szerencsés földrajzi fekvésünket, akkor csak egyedül a mi gyávaságunk és tehetetlensé-