Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-355

362 355. országos ülés Í9U8 elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. 44. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 44. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem láván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 44. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadta tik. Következik a 45. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 45. §-t). Elnök ; Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 45. szakaszt változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelenteni, hogy az változatlanul elfogadtatik. 46. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 46. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 46. szakaszt változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik, 47. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 47. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 47. szakaszt változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. 48. §. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a 48. %-t.). Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni. Szmrecsányi György jegyző: Nagy György! Nagy György : T. képviselőház ! Kötelességemnek tartom a 48. §-nál, mely a megváltás feltételeiről rendelkezik, felszólalni. Ez a szakasz intézkedik azokra az üstökre nézve, melyeket a 32. §-ban szabályoz a törvény, azt mondván: »Az a vállalkozó, a ki a szeszadót a 32. §. határozmányai alapján megváltás utján kivánja fizetni, köteles, stb.« A t. ház és a t. pénzügyminiszter ur be fogja látni, hogy ezen szakasz a) pontjában körülirt rendelkezések oly vexacziót tartalmaznak, vagy legalább a gyakorlatban a fináncz részéről oly illetéktelen beavatkozásnak képezik jogalapját, hogy ez lehetetlenné teszi a kisüstön való főzőnek, hogy termeivényeit békésen és csendesen feldolgozza, hogy tényleg kenyérkeresetként, de másfelől épen a maga egyéni jogos érdekeiért saját termeivényét kifőzhesse. Nevezetesen ennek a 48. §-nak a) pontja következőkép hangzik. Felkérem t. képviselőtársaimat, méltóztassanak szives figyelmükkel megajándékozni (olvassa) : [»A szeszadónak megváltás utján való fizetése a 32. §-ban emiitett szeszfőzdéknek csak a következő feltételek alatt engedtetik meg : a) a szesztermeléshez felhasználandó gyümölcs leszedése, illetőleg a mustnak kisajtolása, valamint a bornak a seprűről való lefejtése legalább 8 nappal előbb az illetékes pénzügyőri közegnél bejelentendő, és ez a közeg a bejelentés alapján a szeszfőzéshez felhasználandó anyagok minőségét és mennyiségét hivatalosan megállapitja«. június 27-én, szombaíoli. Tehát a gyümölcstermelő, a kisüstön főzó köteles 8 nappal előbb a fináncznak jelentést tenni, a fináncz azután az ő szüreti munkájában részt vesz, őt minden lépésében ellenőrzi, minden lépésében meggátolja. Nem tagadom, lehetnek olyan magasabb intelligencziával biró, a népet szerető pénzügyőri közegek, a kik a törvény által megadott jogukkal nem élnek vissza, sőt igyekeznek a maguk jogának terjedelmét kereteiben szűkebbre szoritani. De viszont a gyakorlati élet is bizonyitja, hogy vannak sokan a pénzügyőrök között, a kik nagyon is kihasználják a törvényben biztositott jogukat és ezek folytonos vexálással, folytonosan fokozott lelkiismerettel telj esitett ellenőrzés által majdnem lehetetlenné tennék a kisüstön való főzést. Másfelől felhivom a t. pénzügyminiszter ur szives figyelmét arra, hogy a gyakorlati életben hányszor megtörténik, hogy a gyümölcsöt le kell szedni, szüretelni kell a kitűzött idő előtt, mert vagy jégeső fenyeget azzal, hogy tönkreteszi a gazda termését, vagy más ilyen elemi csapások jönnek közbe, a melyek a gyümölcsnek 8 napon belül való leszedését megkövetelik. Ilyenkor a törvénynek ez a szakasza megakadályozza azt, hogy a gazda 8 napon belül szüretelhessen, mert a törvény rendelkezése szerint neki kötelessége 8 nappal előbb már a gyümölcs leszedését is bejelenteni, kötelessége ezt a pénzügyőrnek tudomására hozni, a ki a bejelentés alapján a szeszfőzéshez felhasználandó anyagok minőségét és mennyiségét hivatalosan megállapitja. Tehát elsősorban a szüretelés idejét kell 8 nappal előbb bejelenteni, a mi, mondom, sokszor természeti akadályok folytán majdnem lehetetlen. A ki ismeri a természeti erőknek a termésre való befolyását, a ki tudja azt, hogy sokszor váratlanul kell megtartani a szüretet, az jól tudja, miféle visszahatással lehet egy ilyen törvényes rendelkezés a gyakorlati életben. De ez a szakasz nemcsak ebben teszi feltétlen úrrá, egyeduralkodóvá a kis üst felett a finánczot. hanem abban a másik rendelkezésben is, a mely szerint a bejelentés alapján a pénzügyőri közeg a szeszfőzéshez felhasználandó anyagok minőségét és mennyiségét hivatalosan megállapitja. Igen sokszor megesik, hogy ez a pénzügyőri közeg a maga szakmájában járatlan; vagy uj ez a közeg, a ki még nem tanulhatta ki a sok ágátbogát ennek a fináncz-tudománynak, vagy pedig nem is igyekezett magának azt a fáradságot venni, hogy ezt a — megengedem — sokszor igen nehéz, igen komplikált tudományt elsajátítsa. Megeshetik tehát, hogy egy ilyen járatlan emberre van bizva annak elbirálása, annak megítélése, az a fölött való. határozathozatal, — mert hisz ez valósággal határozatot hoz — vájjon a szeszfőzéshez felhasználandó anyagok minőség és mennyiség teldntetében megfelelnek-e a törvény előirásának. Én azt hiszem, a pénzügyminiszter. ur nem zárkózik el annak a módositásnak elfogadása elől, hogy a 48. §-nak ezt az a) pontját teljesen ki-