Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-354

344 •35í. országos ülés 1908 június 26-án, pénteken. lesz egy törvény végrehajtva. Ezt a törvényt ugy is lehet végrehajtani, hogy a kisüstösöknek semmi bajuk nem lesz. Igaz, hogy azóta kifejezetten is azt az álláspontot foglalta el a miniszterelnök ur, hogy a kisüstösök megszüntetését kívánta, de azért még mindig megmaradt az a lehetőség, hogy a hol ő ilyen szigorral eljárni a kisüstösökkel szemben nem akar, ott a megváltási rendszer nagyobb mértékben alkalmazást nyer. Azonban a mennyiben a 48. §-nak egy általam felolvasandó intézkedése megmarad ugy, a mint most van, ez a 32. §. értéktelenné válik és akkor inkább kérném annak elhagyását. Nevezetesen Holló Lajos képviselő ur már a pénzügyi bizottságban felhozta, hogy az általam emiitett 48. §. a 32. §-ban foglalt megváltásra nézve olyan szigorú rendelkezéseket tartalmaz, hogy az teljesen lehetetlenné teszi a kisüstösökre nézve egyáltalában a megváltást. Nevezetesen az a rendelkezés, a melyre czélzok és a melyet Holló Lajos képviselő ur felemiitett, igy szól (olvassa) : »Á szeszadónak megváltás utján való fizetése a 32. §-ban emiitett szeszfőzdéknek csak a következő feltételek alatt engedtetik meg : a) a szesztermeléshez felhasználandó gyümölcs leszedése, illetőleg a mustnak kisajtolása, valamint a bornak a seprűről való lefejtése legalább 8 nappal előbb az illetékes pénzügyőri közegnél bejelentendő és ez a közeg a bejelentés alapján a szeszfőzéshez felhasználandó anyagok minőségét és mennyiségét hivatalosan megállapítja.« A mennyiben tehát arra nézve megnyugtatást nem kapok, hogy ebben változtatás fog történni és ez enyhittetik, a 32. §-t nem fogadhatom el. Holló Lajos képviselő ur hivatkozott arra, — és ez teljesen megfelel a tényeknek — hogy a kisgazdáknak hallatlan vexálásával és valósággal tűrhetetlen helyzet teremtésével járna az, ha kénytelen volna 8 napjjal szüretje előtt bejelenteni a fináncznak, hogy szüretelek és kénytelen volna ezt a reá nézve nem nagyon rokonszeves egyéniséget eltűrni, hogy ellenőrizze, mit és menynyit szürete], hova tsszi szüretjét stb. Azt hiszem, nincs olyan gazda, a ki erre vállalkoznék. Ezenkívül tudvalevő dolog, hogy azok, kiket ez a rendelés érint, rendesen igen egyszerű emberek, a kik a törvénynek kacskaringóiba, mindenféle furfangjaiba belemerülni nem tudnak. Ennélfogva meg vagyok győződve, hogy a hol a finánczoknak valaki nem kedves, ott teljesen lehetetlen az illetőre nézve, hogy a megváltást kellően igénybe vegye. Tisztelettel kérem tehát a pénzügyi kormányt, kegyeskedjék megnyugtatni az iránt, hog)>- ez a szakasz, illetőleg ennek fölolvasott rendelkezése módosíttatni fog, a mely esetben ezt a szakaszt elfogadni kész vagyok, de a mennyiben nem módosittatik, nem fogadhatom azt el. Elnök : Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kíván szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! Ugyanazzal a felvilágosítással szolgálhatok, a mivel a pénzügyi bizottságban is szolgáltam, a melyre a t. képviselő ur is hivatkozott. A megváltásra vonatkozó 48 §. semminemű zaklatásával a kisgazdáknak nem szokott járni, mert a gyakorlatban ugy van a dolog, hogy a községi előjáróság összeírja a kisgazdákat sorszám szerint és bejelenti a pénzügyi bizottságnak, hogy az idén ezek a kisgazdák óhajtanak főzni. Akkor már előzetesen kimegy egy pénzügyi közeg és felméri azok üstjét, hogy az üst felmérésével később bajuk ne legyen. Mikor már az üst felméretett, következik a szüret, vagy általában az az idény, a melyet fel akarnak főzni. Ekkor megint bejelentik, hogy ekkor és ekkor fogjuk megtartani ezt a szüretet vagy ezt a szedést. Ezt kell nyolcz nappal előbb és pedig előre bejelenteni, mert oda ki kell egy pénzügyi közeget küldeni és épen a megváltás helyes eszközlése czéljából az a szándékom, hogy egy kvalifikáltabb pénzügyi közeg eszközölje a megváltást. Az a pénzügyi közeg tehát akkor kimegy, megnézi a kész termést, felbecsüli annak mennyiségét és minőségét és megegyezésre jut az illető gazdával. Legyen a t. ház megnyugodva avval, hogy magában a törvényben az van, hogy jegyzékbe foglalja, nem azt akarjuk, hogy írni és olvasni nem tudó embereket kényszerítsenek nem tudom micsoda irka-firkára, mert ezt a községi elöljáróság szokta az illető helyett elvégezni, sőt még a megváltást is eszközölni. A gyakorlatban igy volt ez eddig is. Azt el merem mondani, hogy ennek a szakasznak kifejezései, majdnem szórói-szóra, az eddigi végrehajtási utasításban is benn voltak. Ezért kérem a t. képviselőházat, hogy méltóztassék ezt a szakaszt, valamint — miután Farkasházy képviselő ur tulajdonképen nem is erről, hanem a 48. §-ról szólt, — annak idején a 48. §-t is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathotatal. Méltóztatik-e a 32. §-t szemben az ele adó módosításával változatlanul elfogadni, igen vagy nem % (Nem !) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a ház a 32. §-t az előadó ur módosításával fogadja el. Következik a 33. §. Szmrecsányi György jegyző' (olvassa a 33. %-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó: T. ház! E szakaszban a kormány felhatalmazást kap, hogy községi szeszfőzdéket állithasson fel; erre vonatkozólag a pénzügyi bizottság azt akarja, hogy a kormány szövetkezeti szeszfőzdéket is állithasson fel és segélyezhessen. Kérem tehát, méltóztassék a következő módosítást elfogadni. Az utolsóelőtti bekezdés első mondata kihagyandó, helyette pedig a következő szöveg teendő: »A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy községi vagy szövetkezeti szeszfőzdék létesítése czéljából megfelelő segélyt