Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-352

5áá. országos ülés 19Ö8 június lik-én, szerdán. 305 lehetetlen,- hogy 50% elbukjék. Tudom, hogy a sepsiszentgyörgyi református főgimnáziumnál a kormánybiztos akárhányszor ragaszkodott egyesek megbuktatásához, de azt mondta a tanár: Én ismerem, tanítom nyolcz év óta e tanulót és tudom, mit tud; csináljon a kormánybiztos ur a mit akar, de én meg nem buktatom. (Helyeslés.) Különben is a józan ész azt mondja, hogy az érettségi vizsgát egészen el kellene törölni. Nem egyéb az, mint a gyerekeknek idegroncsesá való átkinzása. Mikor a hosszú, nehéz, éjjel-nappal való tanulás után következik az érettségi vizsgálat, akkor az illető nincsen többé szellemi rugékonyságának teljességében. Olvashatták most többször, mi történik pl. az ügyvédi vizsgáknál. A kik ilyen nehéz vizsgákon keresztülmentek, a lak a képviselő urak közül legalább az érettségi vizsgálatot letették, (Derültség.) azok belátják, hogy igazat mondok. Az ügyvédi bizottság elnöke, Székely Ferencz legjobban igazolhatja, hogy sokszor nem tudnak feleletet adni az ügyvédj elöltek sem, mert a sok tanulás annyira agyongyötn őket, hogy nem rendelkeznek a szükséges szellemi rugékonysággal és igy tudásuk daczára nem tudnak felelni. De a szamosujvári nagy igazságtalanság nem is ebben keresendő. Erről lehet vitatkozni, lehet különböző a nézet a tekintetben, megbuktathatja-e a tanári kar a tanulók 50%-át, igen vagy nem. Határozottan igazságtalanság, törvénytelen és szabálytalan azonban az, hogy teljes 20 napot raboltak el az adott esetben az ifjak készülési idejéből. A ki tudja, hogyan megy az érettségire való készülés, annak tudnia kell, hogy az osztályvizsga letételétől az érettségiig rendelkezésre álló idő alatt mily nagy anyagot kell az ifjaknak feldolgozniuk. Ez idő alatt kell átvenniök azt a tananyagot, a melyben különbözik az osztályvizsga az érettségitől. Át kell tanulmányozniuk az irodalomtörténet első kötetét, a geometriának és a mathematikának a 4., 5., 6. és 7. gimnáziumban tanitott részét és a fizikának az első részét. Olyan óriási tananyag ez, hogy folytonos, szakadatlan készülődés mellett is alig bir elkészülni az illető az utolsó pillanatra. Méltóztassanak már most elképzelni, hogy egy rendelkezés egyszerre 20 nappal megröviditi a készülés idejét. E rövid idő alatt a különben nyolcz esztendőn át legszorgalmasabban tanuló ifjak sem tudják befejezni ezt a nagy anyagot. (Igaz ! Ugy vem I) T. ház! Ausztriában, a mely államot én még emlegetni sem szeretek, (Derültség) annál kevésbbé példaképen felhozni, annyira haladtak már e tekintetben, hogy a közoktatásügyi miniszter egy rendeletben eltörölte az osztályozást. Ott már nem kívánják, hogy a gyermek lelki világát, tudományvilágát beszorítsák a számok ketreczébe, hanem tisztán azt nézik, hogy az illető gyermek elég érett, hogy szellemileg elég fejlett arra, hogy a felsőbb osztályba menjen. Nálunk nemcsak a számok igája alatt nyögnek a tanuló gyermekek, hanem ott van a kínzó KÉPVH, NAPLÓ. 1906—1911. XX. KÖTET. intézmény, az érettségi, a hol nyolcz esztendőn keresztül a helytelen vizsgarendszer és tanulási rendszer által különben is szellemileg, lelkileg agyoncsigázott tanulók rettenetes ujabb tortúrán kell, hogy átmenjenek. Arra is fel akarom hivni a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur figyelmét, a ki szivén viseli az ilyen kérdéseket, méltóztassék törvényes utón inlézkedni, hogy végre ez az ósdi, értéktelen, buta sallangja a középiskolai oktatásnak, az érettségi, megszűnjék. Felemlítem, hogy milyen az érettségin a kormánybiztosok szerepe. Kiküldenek jeles egyetemi tanárokat és szakférfiakat, de azok csak egy-egy szakban képzett emberek, mondjuk pl. a budapesti egyetem történelem-tanárát, Ballagi Aladárt, ő azonban nem ismerheti a fizikát oly mértékben, hogy felülvizsgálni tudja a fiatalságot, viszont egy másik tanár, mondjuk Bedőházy János, számtan-tanár, a ki annyi hosszú éven keresztül egy szakban dolgozott, egy másik szakban nem lehet eléggé jártas és nem tudja kellőkép megvizsgáztatni azt a fiatal embert. Megtörténhetik, hogy ott ül az a kormánybiztos és hallgat, egy szava sincsen tudása elégtelensége folytán, és mégis bele akar szólani a klaszszifikálásba. Vagy megtörténik, hogy tudósnak képzeli magát az összes vizsgái tárgyakból, beleszól és oly éretlen kérdéseket intéz, hogy a tanár maga jön zavarba és igyekszik kisegíteni. Egy hang (balfelöl): Az egyetemen is igy van! Nagy György: Az egyetemen mind szakemberek vannak, nem méltóztatik ismerni a rendszert. A jogi egyetemen a vizsgáló-bizottságból, sajnos, nem szabályszerűen, mindig csak egy tanár van benn és kémikus dolog, mikor egyetlen egy tanár kihirdeti, hogy szótöbbséggel megbuktatták, vagy áteresztették, pedig csak egymaga volt benn. A birói és ügyvédi vizsgán már egészen szabályszerűen az összes kérdező tanárok ott vannak, az elnöknek is meg van adva a kérdezési joga, az elnök az összes szaktárgyakban kiképezi magát. Marosvásárhelyt egy képzett táblai tanácselnök az elnök, itt Budapesten pedig Székely Ferencz, a tudós koronaügyész. A középiskolánál azonban máskép áll a dolog, mert ott annyiféle tárgy van, annyi különféle szak, hogy majdnem lehetetlen, hogy valaki mindegyikben kiképezze magát. A fő kérésem tehát arra irányul, hogy méltóztassék alkalmat és módot nyújtani, hogy ezen igazságtalanul megbuktatott ifjak ujabb terminust kapjanak, hogy a tanév elvesztése nélkül egy ujabb bizottság előtt bebizonyíthassák, hogy elég képesek arra. tudnak annyi tudást produkálni, a mennyi szükséges, vagy, ha nem tudnak, hát akkor a bizottság a maga igazságos Ítéletével fogja őket nem éretteknek nyilvánítani. Bedőházy János t. képviselőtársamtól hallottam, hogy egyszer 30%-ot buktattak meg 39