Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-352
286 352. országos ülés 1908 június 2h-én, szerdán. vidéki lakosság érdekeit, mert a kisüstösöknek ilyen módon való megadóztatása olyan csapás lesz, a mely a hegyes vidékek lakóit képes teljesen tönkre tenni. Én mindezen okoknál fogva, t. képviselőház, a szőnyegen levő javaslatot nem fogadhatom el és kérem a t. pénzügyminiszter urat, hogy a részletes tárgyalásnál az ő részéről tegnap itt bejelentett módosításokat a kisüstökre nézve méltóztassék még tulmenőleg is ezen kisüstök javára eszközölni és ezáltal lehetővé tenni azt, hogy ez a szeszadójavaslat, a mennyiben elfogadtatik, ne legyen országos csapássá hazánk hegyes vidékének lakosságára nézve és nyújtson módot arra, hogy egy-két évtizeden belül, ha már bele kell törődnünk abba, hogy a szeszfőzés lassanként teljesen az állam kezébe menjen át, más termelési ágak behozatalával a kisüstösök anyagi tönkrejutása valami módon megakadályoztassék. Nem fogadom el a törvényjavaslatot. Elnök : Ki következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Banyanin János ! Banyanin János (horvátul beszél). Elnök : Kérem, méltóztassék a tárgyhoz szólni. Banyanin János (folytatja horvát beszédét). Elnök: Nem engedhetem meg, hogy a képviselő ur eltérjen a tárgytól, mert különben megvonom a szót. Banyanin János (folytatja és befejezi beszédét). Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Grahovac Mirko ! Grahovac Mirko (horvátul beszél). Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólani. (Helyeslés.) Grahovac Mirko (folytatja horvát beszédét). Elnök : Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a tárgyhoz szóljon. (Élénk helyeslés.) Grahovac Mirko (horvátul folytatja beszédét). Elnök : Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. ház! (Folytonos zaj.) Elnök: Kérem, tessék beszélni, felhivták a képviselő urat. Bozóky Árpád: Olyan nagy zaj van, hogy semmit sem lehet hallani. T. képviselőház ! A törvényjavaslatot nem fogadom el és erre nekem különösen két indokom van. Az első az, hogy a törvényjavaslat és* az a programm, a melyet tegnap a miniszterelnök ur kiiejtett, tönkre teszi a 68.000 főből álló kisüstösöket és majdnem lehetetlenné teszi Magyarországon a gyümölcstermelést. (Zaj.) Egyik czélja beszédemnek, hogy ezt az állításomat bebizonyítsam. Epén az ellenkezője igaz annak, a mit a miniszterelnök ur tegnap mondott, hogy közgazdaságunk és gyümölcstermelésünk felvirágoztatására szolgál ez a törvényjavaslat. Választókerületemben szerzett tapasztalatok, 8 évi gyakorlat és 8 évi feljegyzések alapján mondhatom, hogy minden valószínűség szerint ennek az ellenkezője lesz igaz. Nem kell nagyon indokolnom azt, hogy a 68.000 kisüstöst ez a törvényjavaslat el fogja pusztítani. Ezt maga a miniszterelnök ur is beismerte és megmondta, hogy az állam érdeke az, hogy a kisüstösök elpusztuljanak és helyükbe jöjjenek az u. n. nagyüstösök. Már magát ezt a tételt, hogy a kisüstösöket állami érdekből el kell pusztítani, nem fogadhatom el, mert hiszen azok kisemberek, szegény emberek, már pedig az áUamnak, különösen ennek a kormánynak, a mely demokratikusnak vaUja magát, egyáltalában nem áll jól, hogy a kisüstösök, a kisemberek ellen üzen hadjáratot. (Zaj.) T. képviselőház! Miért kell azokat kipusztítani ? Vájjon olyan óriási nyereségük volt azoknak a pálinkafőzésből ? Vájjon a kisüstösökből lettek a szeszfőzés utján a bárók, nemes emberek ? ök a spiritusz bárók ? Nem, azok egészen szegény emberek, tehát bizony egyáltalában nem lehet oka ennek az államnak arra, hogy épen ezeket a szegény embereket pusztítsa ki. A dolog ma ugy áll, — mondom, az én"választókerületemben, mert az egész országos átlagról nem beszélhetek, •— hogy ha valaki kisüstön kifőzeti a saját törkölyét, az a fuvarköltség és a tűzrevaló számítása nélkül belekerül 35—40 kr-ba. Ugy értem ezt, hogy egy liter gyümölcspálinkának kifőzési költsége az adóval és azzal az összeggel együtt, a mit a gazda fizet a kisüstösnek, belekerül, ha az a pálinka 50—55 %-os, 35—40 krba. Ha ehhez hozzáveszszük a szállítási költséget, — mert a kisüst nem ott van, a hol a törkölyt termelik, hanem ezt a törkölyt el kell vinni, — azonkívül hozzáveszszük a tűzrevalót, ugy áll a dolog, hogy nem igen volt érdemes törkölyből pálinkát főzni, abból a hulladékgyümölcsből, a melyből ezelőtt főztek pálinkát, egyáltalában nem főznek régóta, mert annak olyan kevés a szesztartalma, hogy az az adót nem birta meg és épen azok a termékek, a melyek másra nem valók, mint pálinkafőzésre, már eddig is kimentek a forgalomból. Szilvát, baraczkot, a melynek kifőzése a most érvényben lévő törvény alapján is drága volt, az Alföldön, legalább az én választókerületemben nem igen főztek ki már eddig sem. Ha már most az adót felemeljük, ha a kisüstösöket kipusztítjuk, tehát a kisüst a termelési helytől nem 1—2, hanem 15—20 kilométernyire lesz majd, — mert az a terv, hogy egy nagy környéknek legyen egy üstje — mi által a fuvarozás költsége fogja ezt nagyon megdrágítani, akkor még sokkal drágább lesz a gyümölcspálinka kifőzése mint eddig volt, és akkor még kevésbbé fognak gyümölcsből pálinkát főzni, mint eddig. Nagy György: Kár, hogy a pénzügyminiszter ur ezeket az igazságokat nem hallgatja meg ! Farkasházy Zsigmond: A legelemibb kötelessége lenne meghallgatni! Bozóky Árpád: En tisztán gyakorlat utján szereztem ezeket a tapasztalatokat. Nyolcz évi feljegyzések állanak e tekintetben rendelkezésemre, hogy mennyibe kerül a gyümölcspálinka kifőzése.
