Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-351

282 351. országos ülés 1908 jutíiüs 23-án, kedden., nom azt, hogy ezen javaslat Horvátországnak nem kárára, lianem épen előnyére lesz, amennyiben azt az enyhébb adóztatást, a mely relatíve a gyümölcsfőzdékben rejlik, Horvátország részére és Magyarország részére tovább is fentartva, Horvátország abban aránylag ismét nagyobb részben fog megint particzipálni. T. képviselőház! Talán felesleges annak bizonyítására kiterjeszkednem, hogy lehetetlennek tartom a horvát uraknak azt a kívánságát, a melyet egyébként minálunk Earkasházy képviselő ur is magáévá tett, — illetőleg azt előbb is hangoztatta, — hogy bizonyos mennyiségű liter szesz főzése mentesen hagyassák az adó alól. Ennek meg nem felelhetek. Akkor, midőn mi adómentes szeszt ma sem ismerünk, szigorított és felemelt adótétel mellett általános adómentes szeszeket engedélyezni: ez, azt hiszem, minden egyenlő és arányos adózással merőben ellentétes lenne. (Ugy van! Ugy van!) Sajnálatomra, bármilyen gazdasági érdekek szóljanak a mellett, arra sem térhetnénk megint vissza, a mit 1887-ben szüntettünk meg, hogy a kisiistüsö'knek engedjük meg a lisztes anyagokból való főzést. Mi a lisztes anyagokból való főzést a kisgazdák részére épen a szövetkezeti szeszgyárak által akarjuk lehetővé tenni. De akkor, mikor a kisüstök megszüntetése, átalakítása a tendenczia, lehetetlen, hogy a kisüstösöknek újból megengedjük a lisztes anyagokból való főzést. Mezöfi Vilmos: Monopólium. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Wekerle Sándor miniszterelnök: Dehogy monopólium. Higyje el a képviselő ur, hogy ez a javaslat nagyobb közgazdasági érdekeket szolgál. Ön nem tud közgazdasági tendencziáival magasabbra emelkedni egy jótékony mizerikordiänus szerepénél, a ki csak osztogatni szeretne, de a különbség közötte és a mizerikordiánus között az, hogy ez a magáét osztogatja, ő pedig a másét szeretné szétosztani. (Zajos derültség és taps.) Mezöfi Vilmos: A miniszterelnök ur sem osztogatja a magáét. (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Nem az cselekszik a közérdekében, a ki a tömegek szenvedélyeire appellál, azokat akarja felkelteni, hanem a ki az igazi, magasabb közgazdasági érdekeket tartván szem előtt, akarja az általános jólétet és ezen általánosságnak főalapját, a népjólétet is emelni. (Helyeslés.) És ezt teszi ez a javaslat. Azon közgazdasági szempontokon kivül, a melyeket felemiitettem, még fel kell említenem azt is. hogy az ipari szesz használatát is igyekszünk itt megkönnyíteni és elősegíteni. Megkönnyíteni igyekszünk először az előbb is emiitett eczetgyártással, másodszor az által, hogy a denaturalizálási illetéket megszüntetjük ; harmadszor: a kiviteli jutalékot emeljük és negyedszer, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak által előállított exkontingeftsre nézve, a mely ipari czélokra használtatik fel, a bonifiká,cziót szintén egyenértékűleg állapítjuk meg. (ÉlénJc helyeslés.) Ezek ismét olyan közgazdasági intézkedések, a melyekkel szemben nem lehet felhozni azt az igaztalan és méltatlan vádat, minthogyha itt nem magasabb szempontok érvényesítéséről, hanem egyszerűen a szegényebb néposztály megterheléséről volna szó. (Helyeslés.) Előre bátor vagyok bejelenteni, hogy abban az átmeneti időben, a mig képesek leszünk községi szövetkezeti és állami szeszfőzdéket létesíteni, tehát azokat a magasabb közgazdasági szempontokat érvényesíteni a gyakorlatban, a melyeket a javaslat kontemplál, addig igenis hajlandó vagyok a felmerült kívánalmakkal szemben a következő könnyítéseket javasolni a törvényjavaslaton. (Halljuk! Halljuk!) Először is azt a könnyítést javaslom, hogy 30 abszolút liternyi termelésig az egyszerű főzdéknél általában ne négyszeres, hanem háromszoros töltés vétessék alapul; 30 litertől 200 literig vétessék három és félszeres töltés ; 200-tól 300 literig vétessék négyszeres töltés alapul, azon egyéb fokozási tényezők nélkül, a melyek csak a magasabb termelésnél jönnek tekintetbe, és itt is a fokozási tényezőket 1—8 helyett 1—4-ig szándékozunk mérsékelni. Azt hiszem, hogy az átmeneti időben is azon kisüstökre nézve, a melyek talán gazdasági szempontból is kíméletet érdemelnek, addig mig terményeik jobb értékesítése által nagyobb előnyökben részesíthetjük őket, elég van téve azon szempontnak, a mely a méltányosságot kielégíti; elég van téve nemcsak a legkisebb rétegek, hanem egyúttal azon üstfőzdék igényeinek is, a melyek ezen iparággal foglalkoznak. (Élénk helyeslés.) Ez azonban nem tarthat vissza bennünket attól, hogy magát a nagy czélt igyekezzünk lehetőleg gyors ütemben megvalósítani és ezáltal a normális állapotra áttérni. T. képviselőház! Ez a javaslat a különböző érdekeltek hozzászólása után jött létre és állapíttatott meg így, a mint előterjesztetett. Nem ugy van, a mint feltüntetik itt a képviselő urak, hogy sürgősen akarjuk ezen javaslatot tárgyalni és az utolsó órában terjesztjük elő. Az, a ki foglalkozott ezzel a kérdéssel, tudja, hogy az több mint egy esztendeje foglalkoztatja Magyarország érdekelt nagy közvéleményét; meghallgattatott mindenki ezen a téren; meghallgattattak a gyümölcsfőzdék képviselői is. Természetesen azt nem tehettem, hogy Mezöfi képviselő ur kiküldöttjeire is várakoztam volna, (Elénk derültség.) hanem higyje el, hogy nemcsak a nagy főzök, hanem a gyümölcsfőzdék iránt érdeklődéssel viseltető összes gazdasági egyesületek is igenis nemcsak meghallgattattak, hanem döntő befolyással is birtak a javaslat megállapításánál.