Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-350

266 350. országos ülés 1908 június 22-én, hétfőit. mivel leginkább szilvából szoktak pálinkát főzni, a szilvafa pedig tudvalevőleg minden öt esztendőben, ha egyszer hoz jó termést; nagyon drága az a szilvórium, a mit a kisgazda főz. A törköly pedig, a mig főzés alá kerül, igen sok pénzébe kerül a gazdának, mert nagyon jól tetszik tudni, hogy a fillokszera pusztítása után a szőlők felujitása milyen tetemes költséggel jár és ennek fentartása is nagy költséget vesz igénybe. Azt a csekély hasznot, a mit a törkölyből nyer, (Mozgás és zaj balfelől.) megérdemli az a kisgazda, hogy ingyen adassék neki, mert már az adót megfizette (Mozgás és zaj a baloldalon.) és nagy költséggel jutott hozzá. Ezért tartom tehát sérelmesnek a kisgazdákra nézve ezt a törvényjavaslatot. Legczélszerübbnek tartanám mind a kisgazdákra, mind pedig az államra nézve azt, ha egy bizonyos összegben állapodnék meg az állam a kisgazdákkal, a melyet évenkint, vagy három évenkint kellene a kisgazdáknak a szeszfőzés fejében fizetni, ha már épen ingyen nem megy a dolog. Legalább nem lenne akkor kitéve a pénzügyőrök zaklatásainak az a kisgazda, és üstjeit más czélra is tudná használni, nemcsak pálinkafőzésre. Pl. szüret alkalmával vizmelegitésre, tél idejében a sertéshizlaláshoz moslék- és krumplifőzésre és nem kellene tartania a kisgazdának a zaklatástól; nem kellene attól félnie, hogy ha leszakad a zár az üstről, jön a fináncz és 10 forinttal megbünteti, de még máskép is büntetik, mert ha 10 órára van engedélyezve a főzés, már féltízkor ott leselkedik valahol és messziről nézi, hogy füstöl-e a kémény, (Élénk derültség.) és óráját vagy megkésteti vagy előreigazitja, de valamit csinál vele, és ha azután az a kisgazda öt perczczel előbb befűt, mint a hogy az engedély szól, akkor 10 forinttal büntetik. (Ugy van! balfelől.) Ha 10 perczczel tovább folyatja a pálinkát, 10 koronával büntetik, mert ezt már nem büntetik olyan szigorúan, mint a zárnak levágását. A kisgazda igy mindig büntetéseknek, zaklatásoknak van kitéve. Ha azonban a kormány és a magas minisztérium nem hajlandó ezt az én ajánlatomat elfogadni . . . Egy hang (balfelől) : A miniszter hajlandó ! (Mozgás és zaj. Halljuk ! Halljuk !) Csányi Sándor: Vagy ha talán az igen t. ház nem fogadja el vagy nem látja jónak, én mást is gondoltam, és ajánlanám ezt a t. háznak elfogadásra. Mielőtt azonban ezt előterjeszteném, volna még egy pár szavam a t. házhoz, és ezért kérem türelmüket. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon jól tudom azt, hogy a kormánynak vagy az államnak sok pénzre van szüksége. Sok pénzre volt szüksége eddig is, de most még többre van szüksége a sok fizetésemelés miatt. (Igaz ! balfelől.) Adtunk a vasúti beruházásokra, az iparfejlesztésre, a tanitók és vasutasok fizetéseinek emelésére stb. ; szükségtelen ezt mind elősorolni; tehát ezt a pénzt valahogyan elő kell teremteni, azt magam is belátom, de ne mindig a kisbirtokosokra a nemzet gerinczére rakjuk a terhet, a mely úgyis leginkább van megterhelve, mert azt hiszem. hogy mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy ők viselik a legnagyobb terhet; ők adják a legtöbb vért és pénzt a hazának, (Ugy van! balfelől.) tehát azok is elvárhatnak egy kis kedvezményt. Azonban volna és van is más pénzforrás is az országban, csak meg kell találni. (Halljuk ! Halljuk !) Volt már alkalmam az igen t. pénzügyminiszter urnak felemliteni a kataszter kiigazitását és a progressziv adó életbeléptetését. Az igen t. miniszter ur azt felelte, hogy ez már tervbe van véve. Nagy köszönettel veszem tudomásul, csakhogy nekem nagyon súlyos gyanúm és sejtelmem van és nagyon félek ennek tervbevételétől, félek, hogy nem lesz-e a progressziv adónak életbeléptetése olyan, mint volt a II. oszt. kereseti adó életbeléptetése, mert ott nincs 200 koronán felül kulcs, ez pedig nagy baj. 200 K-áig van csak kulcs. A progressziv adónál a legfelsőbb tételig kell, hogy legyen kulcs. Bizom az igen t. miniszterelnök ur bölcseségében, bizom abban, hogy a szerint fogja elintézni ezt a kérdést, hogy ne legyen senki sem általa megsértve. Még egy pénzforrást lehetne találni Magyarországon, a mely nagyon méltányos. (Halljuk! Halljuk!) Itt vannak a nőtlen emberek. (Derültség.) Nem adnak ki egy krajczárt sem gyermeknevelésre ; a mi fiaink, mint katonák őrzik az ő birtokukat és az ő életüket. Ne adják ki a pénzt versenyparipákra és külföldi fürdőkön, hanem bizonyos alapokra fizessenek állandóan bizonyos öszszegeket. Nem ajánlanám, hogy ez az államadósságra fordittassék. Felét fordítsák a katonák fizetésére, a másik felét pedig agg leányok segélyezésére. (Elénk derültség.) Nem akarom soká igénybe venni a t. ház figyelmét. Ebben a formában nem • fogadom el a törvényjavaslatot, hanem ajánlok a t. ház és a t. pénzügyminiszter ur figyelmébe egy határozati javaslatot. (Zaj.) Hz a határozati javaslat a következő (olvassa) : »Mondja ki a ház, hogy 1. A kisgazdák saját termékeik kifőzésénél az eddigi árak számittatnak. 2. Azon kisüstök, a melyek kigyóesővel, leeresztővel, buktatóval nincsenek ellátva, 24 órán három töltéssel engedélyeztessenek. 3. Azok az üstök pedig, a melyek leeresztővel, buktatóval vannak ellátva, négyszeri töltésre vétessenek be. 4. Minden családnak saját terményéből akár. szilvából, vagy seprőből, vagy törkölyből 30 liter ingyenes főzés engedélyeztessék. 5. Gyümölcs, borseprő és törköly egy árban számíttassanak a főzésnél.« Eddig a borseprő és a. gyümölcsért kétszerannyi árt kellett fizetni a főzésnél, mint a törkölyért. »6. A gyümölcsre, borseprőre 12 órára legyen a legrövidebb idő engedélyezve.« Ezt azzal indoko-' lom, hogy igen sokszor előfordul, hogy a gazdának; nincsen 24 órára való gyümölcse és nem kap társat