Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-350

260 350, országos ülés 191 majd keservesen fogják tapasztalni egy uj országgyűlési képviselőválasztáson. Kecskeméti Ferencz: Mint Pakson, ugy-e ? Nagy György : Kecskeméti István t. képviselőtársam a paksi képviselőválasztásra czéloz. Én csak arra kérem őt, hogy várjon legalább szerdáig, a mikor e kérdésben ínterpellácziót fogok előterjeszteni. Elnök : Kérem, tessék a tárgynál maradni ! Nagy György: Azt mondja többek között Máriássy Mihály t. képviselőtársam (olvassa): »A magyar országgyűlés, a magyar középosztály egy évezreden keresztül megmutatta, hogy bir azzal a szocziális és humánus érzékkel, melylyel a kisgazda és a kisember iránt viseltetni köteles ; az a középosztály, a mely ezredéven át nem tagadta meg humánus érzését a kisemberrel szemben, az most megtagadná ? Mindenütt, a hol lehet, segiteni fog tőle telhetőleg minden erejéből«. Máriássy Mihály t. képviselőtársam tehát ugy tünteti föl ezt a parlamentet, mintha ez a középosztály parlamentje, tehát osztályparlament volna. Mezőfi Vilmos: Igaza van! Nagy György : Én ezt a felfogást nem osztom. Én épen olyan szeretettel és lelkesedéssel képviselem a kisgazdát, mint a középbirtokosok érdekeit, de viszont a nagybirtokosok az ezer holdasok ellensége sem vagyok. Ha igazságos követeléssel állnak elő, azelőtt szives készséggel meghajlom, de nem lehet ugy feltüntetni a dolgot, mint hogyha az osztályparlament csupa kegyből ezer esztendőn át hajlandó tett volna megemlékezni a kisgazdákról és a jövőben is hálaképen, szeretetből a megválasztás fejében nem fog egészen megfeledkezni a kisgazdák érdekeiről. Mezőfi Vilmos: Majd az általános választói jog behozatala után másként lesz ! Nagy György: Az általános választói jog alapján összeülő parlament igenis néjrparlament lesz és ezt a törvényjavaslatot tulajdonképen csak ilyen parlamentnek lehetett volna tárgyalnia. Hoitsy-féle argumentumokkal valódi népparlament előtt érvelni nem lehet, sőt ilyeneket föl sem lehet előtte hozni. Nem ismerem el, hogy csak a középosztály bir azzal a szocziális és humánus érzéssel, hogy a kisgazdát és kisembert támogassa. Ez kötelessége volt, akár akarta, akár nem ; mert mindnyájan, a kik a haza gyermekei és állampolgárai vagyunk, egyforma jogokkal birunk és arra kell, hogy igyekezzünk, hogy az egyes osztályok között fennálló válaszfalakat ledöntsük. Az ilyen beszéd, ha akaratlanul is, alkalmas arra, hogy felhasználják a középosztály elleni gyűlölet szitására és ugy tüntessék fel a parlamentet, minthogyha osztályparlament volna. Ez már csak azért sem állitható, mert magam is ennek a parlamentnek tagja vagyok és én soha semmiféle osztálynak, hanem mindig az egyetemes magyar nemzetnek akaratát képviselem. június 22-én, hétfőn. A szőnyegen lévő javaslat a kis üstön főzökre tervez ujabb megterheltetéseket. Az első ilyen megterhelés, a mely egész általános lenne, a mely érinti ugy az ipari, mint a mezőgazdasági szeszgyárosokat, az adónak 1 K-ról — helyesebben 90 fillérről, mert 10 fillér szeszadópótlék volt — 1 K 40 fillérre való felemelése. Ez lenne az általános, igazságtalan terv, mert Mezőfi Vilmos t. képviselőtársam nagyon helyesen fejtette ki, hogy nem szabad ezt a pálinkakérdést tisztán az iszákosság szempontjából felfogni. A ki ismeri a mezőgazdasági munkás helyzetét, az jól tudja, hogy az arató, ha meg nem kapja naponként háromszor négyszer az ő pohár pálinkáját, talán el se birná végezni a rekkenő melegben munkáját. A pálinka aczélozza meg erejét, frissíti fel, munkakedvét. Nálunk a Székelyföldön valósággal ellátásképen adják a szeszt a munkásnak, mert kenyeret kap egy pohár jjálinkával. Nézetem szerint humánus szempontból is ügyelni kell arra, hogy a részegeskedésnek véget vessünk. Ezt törvényes intézkedésekkel meg lehet csinálni. Ilyenekhez szivesen járulok hozzá, azonban a kormány sohasem igyekezett ilyen orvoslást hozni, mert az államnak jól esett a szegény emberek iszákossága. Ez bevételi forrás volt, ezzel hizlalták a császári katonákat. Nálunk az államférfiú mosolyogva megy el a korcsmák mellett, mosolyog, ha ott duhaj koclást hall, mert hiszen ez bevételi forrást jelent, pénzt, a melylyel a császár katonáit dijazzák, a melylyel a császár kívánságát, a császár parancsait jobban végrehajtják. A legelemibb követelésnek tartom, t. ház. hogy legalább a 30 liter alkoholmennyiségen aluli termelés adómentes legyen. Ezt a kisüstön főzik, rendesen a maguk termeivényét dolgozva fel és ezért kérem, hogy legalább 30 liter alkohol után ne fizessenek adót. A javaslat indoklása szerint eddig háromszoros töltés után fizettek adót, de mivel ezzel állítólag visszaéltek, mivel komplikált szerkezetű főzőkészülékekkel 14—16—20-szor is töltötték meg az üstöt, fel kellett ezt emelni négy töltésre. Nézetem szerint a 60.000 kisüst közül 40.000 régi, harangszerkezetű kisüst. A ki ezt ismeri, jól tudja, hogy annál a 15—20-szoros töltés egyenesen lehetetlen, mert ilyen kisüstön boldog a főző, ha három czefrefőzetet tud lepároltatni. Csányi Sándor t. képviselőtársam ismeri ezt a gyakorlatból és megmondhatja, hogy ha az üstnek nincsen buktatója, akkor nem lehetséges 14—15 töltés. A miniszter urnak van szőleje és van ott kitűnő, teknikailag kiválóan berendezett főzőkészüléke. Ott elhiszem, hogy több czefremennyiség párolható le, de a régi üstökön még háromszoros főzés sem lehetséges, hanem csak kétszeres. Ezért már a régi törvény is igazságtalan volt, a mikor három feltöltés után adóztatta meg annak tulajdonosát, az uj törvény azonban ezt az igazságtalanságot még fokozni akarja. Erre vonatkozólag egyenesen komikus a pénzügyi bizottság indokolása. Nem hinné el az ember, hogy komoly törvényhozókat akarnak azokkal az érvekkel meggyőzni.