Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-350

350. országos ülés 1908 Hammersberg László jegyző: Bozóky Árpád]! (Nincs itt !) Mezőä Vilmos ! Mezőfi Vilmos: T. ház! Néhány hét előtt a képviselőkáz elé keiült több törvény, a melyben az ország törvényhatóságai azt kérték, kogy a törvényhozás tegyen intézkedéseket arra nézve, hogy a szeszfogyasztás Magyarországon korlátoztassék. E kérvényeket a magyar képviselőház pártolólag adta ki a pénzügyminiszter urnak. A mint látjuk, a pénzügyminiszter ur megfogadta a képviselőház utasítását, mert e kérvényekre elénk terjesztette a most napirenden levő törvényjavaslatot, a mely nem a szeszfogyasztás korlátozását czélozza ugyan, hanem, a mint lesz szerencsém bebizonyítani, egyenesen azt, hogy a szeszfogyasztás emelkedjék, a szeszfogyasztók száma szaporodjék, hogy igy az államnak a szeszből való évi körülbelül 80 millió adójövedelme emelkedjék, s remélhetőleg 120 millió koronára rúgjon. Már pedig, a ki azt ókajtja, hogy egy ilyen törvényjavaslat, mely a szeszfogyasztás mérvét emeli, törvényerőre emelkedjék : azzal együtt kell, hogy — habár öntudatlanul és nem kifejezetten is — akarja, hogy mindamaz átok, a mely a szeszfogyasztással együtt jár, tovább is sújtsa az emberiséget, a magyar nemzetet. Tegnapelőtt Lázár képviselő ur elmondta, hogy az 1905. évi szeptember havában Budapesten tartott nemzetközi kongresszus az alkokolizmusról a következő adatokat derítette ki. A belügyminiszter Magyarország elmebetegei ügyében 1904-ben tett jelentésében kimutatta, hogy az elmebetegek több mint 8%-a túlságos alkoholfogyasztásból ered. Még ijesztőbbek dr. Korner Béla adatai, a melyek szerint a budapesti kórházak betegei között körülbetül 15% alkoholmérgezésben hal meg ; hogy egy esztendőben Magyarországon fejenként 775% liter abszolút alkohol esik a lakosságra. Ezek az adatok kétségtelenné teszik, hogy az alkoholfogyasztás Magyarországon nemzeti szerencsétlenség, mert megtölti az elmekórodákat elmebetegekkel, a kórházakat alkohollal megmérgezett emberekkel, megrövidíti az emberek életét, feldiája a családok nyugalmát, megrontja az emberek erkölcsét, volóságos átka az emberiségnek. És mégis azt látjuk, hogy a modern államok, — köztük Magyarország sem kivétel — összes jövedelmük legnagyobb részét ebből mentik, e pokoli italból akarják beszerezni a kivatalnokok fizetését, a haza védelmére szolgáló eszközöket, ebből az átkos, az egészséget, az életet és erkölcsöt rontó italból akarják föntartani az országot. A milyen erkölcstelen alapokon nyugszik maga ez a törvényjavaslat, ép oly erkölcstelen az a czél is, a melyet azzal elérni akarnak. Elmondja a miniszterelnök ur a törvényjavaslat indokolásának bevezető soraiban, hogy az állami szükségletek növekedése uj bevétek források feltárását teszi szükségessé és ezek közt a szeszfogyasztás hasznosítására és maguknak az adótételeknek emelésére utal bennünket. Az előadó ur pedig eljunius 22-én, hétfőn. 247 mondotta, hogy egyedül a személyi kiadások 80 millió koronával emelkedtek évenként. Ez az indokolás kétségtelenné teszi minden gondolkodó ember előtt, hogy a mai államok nemcsak a szuronyon, hanem a pálinkán is nyugszanak, hogy a mai államrendet a szurony és a pálinka tartják fenn (Zaj és ellenmondás.) és ka szurony és pálinka nem volna, akkor a mai modern államok összeroskadnának. Hivatkozott az előadó ur rövid megokoló beszédében Svédországra ; elmondotta, — és igaza van, — hogy Svédországban az állam milliókat áldoz arra, kogy a szeszfogyasztást korlátozza. Nem ugy cselekszik Svédország, mint a magyar állam, a mely kiutal ezer koronát a belügyminiszter urnak abból a czélból, kogy azzal az alkoholfogyasztást korlátozza és nékány kéttel a belügyi költségvetés megszavazása után a pénzügyminiszter ur azt kívánja, hogy 80 millió helyett 120 millió koronát sajtoljon ki az állam azokból a szerencsétlen, nyomorult, részegeskedő alkoholfogyasztókból. Az a svéd miniszter, t. előadó ur, a M az állam eme nagy áldozatait a storthingtól kieszközölte, igen szép beszédet mondott, a mely rendelkezésemre áll. így szólott: Svéd polgárok, addig, a míg mi lehetetlenné nem teszszük országunkban, hogy az alkohol mérge elragadja honfiaink ezreit, idő előtt való halálra kárhoztassa őket, megtöltse a tébolydákat és a kórházakat velük, addig nem lehet nyugodt lelkiismeretű államférfiú ebben az országban, a ki ha az utczán találkozik egy alkoholtól részeg emberrel, le ne vegye előtte kalapját, mert az a részeg ember addig, a mig az állam legfőbb jövedelmét az alkoholfogyasztásból szerzi be, szimbóluma annak, hogy ő a megmentője, a föntartója annak az államnak, és minél több részeg emher van az országban, annál hálásabbnak kell lennünk a részeg emberek iránt. tf\ Valóban, ha magasabb szempontból mérlegeljük ezt a törvényjavaslatot, abból, a melyet Nagy Sándor t. képviselőtársam hangoztatott beszédében, de egészen más eredményre jutva, azt kell mondanunk, hogy a svéd miniszternek igaza volt, mert a mai állam kell, hogy hálás legyen a részeg emberek iránt, alkoholmérgezésben szenvedő szerencsétlen embertársaink iránt, mert azoknak részegsége egyik alapja a mai államrend* nek és a mai, szuronyokon és páknkán nyugvó államnak. Epén most haUom Buzáth t. képviselőtársam ajkairól, hogy hiszen drágább lesz a pálinka és minthogy drágább lesz a pálinka, bizonyára ugy méltóztatik gondolni, hogy kevesebb is lesz a fogyasztás, tehát előmozdíttatik az a czél, a melyre kell, hogy törekedjék minden igazi emberbarát, hogy t. i. egyáltalában vettessék vége a szeszivásnak, s ha már teljesen végét vetni nem lehet, a szeszivás legalább addig a határig korlátoztassék, a mely mérték az egészségnek ártalmára nincs. Tévedni méltóztatik, igen t. képviselő ur. Leszek bátor ezt bebizonyítani