Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-349

244 349. országos ülés 1908 június 20-án, szombaton. mi látjuk, hanem tudja ezt az egész vármegye — ba látjuk, hogy a Tiszabüd és Kunszentmárton közti utat felépitik a beruházási alap terhére és azt kívánják, hogy Kunszentmárton ahhoz 30.000 koronával járuljon hozzá, pedig egy méter sem megy keresztül a határán, mig az érdekelt nagybirtokosokat egy fillérrel sem terhelik meg: akkor nem csodálom, ha ilyen politika mellett az elégtiletlenség egyre nő Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében, nem csodálom, ha az ilyen eljárás &

r szocziálizmusnak ad tápot. (Zaj a baloldalon.) Építsenek utat, én nem irigylem, de necsak a nagybirtokosok, hanem a községek érdekében is építsék azokat. Mindenféle beszédnél többet ér ez a mappa, a melyet bárki megnézhet; ha rátekint, mindjárt meglátja, hogy ennek a kérdésnek megoldása csakis ugy helyes, a hogy azt Mesterszállás, Kúnszentmárton községek és egész Békésmegye kéri. Nevezetesen a mikor már JászNagy-Kun-Szolnok megye meghozta határozatát ebben az utkérdésben, két évvel később Békés vármegye átiratot intézett Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, a melyben azt mondotta, hogy ne ugy építsék azt az utat, a mint tervezték, hanem ugy, a mint azt az egyes községek kérelmezték, és a mint az a gazdasági közérdeknek megfelel. De még erre sem hederített JászNagy-Kun-Szolnok megye semmit, még mindig abban az állapotban terveztetik ennek az útnak kiépítése, a mely a közérdeknek a legnagyobb kárára lenne. A mellett még nagyon megfontolandó az, hogy 5—7 kilométerrel kevesebb utat kellene Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyének építeni akkor, hogy ha ezt az utat ugy építené ki, amint azt az egyes községek kérték. Azért, mert ebben az esetben az útnak egy része Békés vármegyén menne keresztül és mert Békés vármegye nyilatkozott a tekintetben, hogy ingyen, minden kárpótlás nélkül kiépíti az utat. Sőt még az iránt is nyilatkozott Békés-^ megye, hogy az esetben, ha akként építik krlz utat, a mint azt az egyes községek kívánják, akkor ezt az utat Összekapcsolja Békésmegye az Öcsöd alatt lévő állami hidon keresztül, azzal a nagy transzverzális műuttal, a mely Kunszentrévész. Szent-András és Szarvas mellett megy__ el. Akkor előállana az a helyzet, hogy a műút Öcsöd és Földvár között, a hol meglehetős nagy a forgalom, továbbá Mesterszállás és Öcsöd között kiépülne, a hol a müut azért szükséges, mert Mesterszállás községnek belterülete nincs, ott tanyai nép lakik, a melynek sem orvosa, sem piacza, sem boltja nincs, mind Öcsödön van, és azért szükséges, hogy ez a mester szállási tanyai nép Öcsödre kőuton járhasson be. Ha Békésvármegye propoziczióját elfogadnák, akkor Mesterszállás és Öcsöd között kőut lenne és nem járna itt a nép sokszor alig járható sáros utón. A mellett Mesterszálláson körülbelül a földeknek négyedrésze, az úgynevezett közbirtokossági vagyon, jórészben kunszentmártoni emberek tulajdonát képezi. Ha most már a kőutat ugy építenék, hogy az érdekelt községek és Békés vármegye kívánja, akkor Mesterszállás és Kunszentmárton közt tisztára majdnem egyenes kőut építtetnék, az érdekelt birtokosok útja jó lenne és Mesterszállásról Kunszentmártont, Kunszentmártonból Mesterszállást bármikor könnyen megközelíthetnék. Még azt jegyzem meg, hogy Öcsödnek nincs vasútja. Leginkább Földvárra járnak, mert az a vasúti állomás. A vármegye által tervezett ut esetén Öcsödnek Földvárra nem lenne kőutja, mig ha ugy építik,- a mint a községek és Békés vármegye kérik, akkor Öcsöd ós Földvár közt volna ut; nem is Jász-Nagy-KunSzolnok terhére lenne jórészben kiépítve, hanem Békés vármegye terhére, a mit a megye szívesen fizet meg. Azt hiszem meggyőztem a t. házat arról (Mozgás.) hogy négy-öt községnek közérdeke, valamint az állam közlekedési, közgazdasági, és hadászati érdeke azt kívánja, hogy ez az ut akként építtessék ki, hogy egy csomóban levő négy-öt községet kössön össze, nem ugy, a mint a vármegye gr. Serényi Béla stb. érdekében tervezi. Szterényi József államtitkár: gr. Serényi Bélának ott nincs semmije . . . Bozóky Árpád: Azon a réven be lehetne avatkozni ebbe, mert odalenn is megindul a mozgalom, hogy ez a huszkilométeres, majdnem hiábavaló ut ne építtessék ugy, a hogy tervezték ; beadtak a törvényhatósági közgyűléshez oly indítványt, — Mesterszállás községe adta be és tudom, hogy Mezőtúr is pártolja — hogy változtassák meg az utat. Annál inkább be lehet avatkozni, mert 1909-re van tervbe véve az építkezés. Harmadszor pedig be lehet avatkozni, mert a t. miniszter ur azon felebbezés dolgában mai napig nem intézkedett, ma is adós az intézkedéssel, elvárják tehát a községek, hogy a felebbezésekre a miniszter ur akár helybenhagyólag, akár elutasítókig intézkedjék, a mely felebbezésekről valószínűleg csak elnézésből még nem intézkedett, mert 1905 óta e kérdés e tekintetben függőben van. Ezek alapján vagyok bátor a következő interpellácziót beterjeszteni. (Olvassa): »Interpelláczió a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz, a Tiszaföldvár és Mezőtúr között az állami beruházási alap terhére kiépítendő műút tervének felülbírálása és módosítása iránt. * 1. Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága 11.416/905 kgy. szám alatt a Tiszaföldvár és Mezőtúr között az állami beruházási alap terhére kiépítendő műút tervét akként állapította meg, hogy az ut a közben