Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-340

16 3íÖ. országos ülés 1908 június 5-én, pénteken. el fogja érni, hogy ez a beruházási összeg olyképen adassék ki, hogy ne a vállalkozóké legyen a nyereség, hanem a munkásoké maguké. Ezzel ismétlem, sokkal többet tesz a kereskedelemügyi kormány a kivándorlás korlátozása és végeredményben annak megszüntetése érdekében, mint ha százszor ilyen szigorú drákói törvényjavaslatokat hoz is elő a belügyminiszter ur, mint a minőt legutóbb előterjesztett. Állandó a panasz Magyarországon a magyar munkások részéről, hogy az állam munkálatainál, vállalkozók utján teljesített építkezésénél, előnyben részesiti az idegen, a külföldi honosságú munkásokat. (Zaj.) Szterényi József államtitkár: Nem lehet! Ez szerződésellenes! Mezőfi Vilmos: Nem a kormány, hanem a vállalat. Es én, igen t. államtitkár ur. abban a helyzetben vagyok, hogy a mit mondtam, ezt be is bizonyíthatom. Szterényi József államtitkár: Lehet, de ez szerződésellenes! Mezőfi Vilmos : Akkor szerződésszegők azok a vállalkozók. Tudtommal a Balaton mentén most építik azt a vasutat, a mely a törvényhozás által megszavazott pénzekből létesítendő. Tudtommal ezt a magyar állam építteti, vagy legalább is az ő felügyelete alatt épül ez a vasút. Tudtommal az állam szerződött vállalkozókkal, a kik ott a Balaton mentén a merre az a vasút elvonul, a földmunkát végeztetik. Ezzel szemben konstatáltatni kívánom azt, hogy az a vállalkozó, a ki a földmunkát végezteti, túlnyomó részben külföldi honos munkásokkal dolgoztat. (Zaj.) Maczedoniából százszámra hozatta a munkásokat, százszámra hozatta a munkásokat Németországból és Olaszországbői is (Felkiáltások : a balf ártón : A nemzeti kormány !) és a magyar munkásokat hátrányban részesítette az idegenekkel szemben. (Zaj a baloldalon.) Szterényi József államtitkár: Kérem, majd megfelelek ! Molnár Jenő: Nem az államtitkár úrra vonatkozik ! Mezőfi Vilmos: Bizonyíthatom ezt a munkásoknak elfogulatlan vallomásából, a kik hozzám intézett két levélben — az egyik Enyingről, a másik Kenőséről jött, mint a mely községek mentén épül a balatonvidéki vasút — azt irják, és kegyeskedjék itten a ház eltekinteni attól, ha nem valami kiváló magyar stílussal vannak ezek a levelek megfogalmazva, •— hogy a vállalkozó idegen honos munkásokkal építteti azt a vasutvonalat. Méltóztassék csak meghallgatni ezeket a lekeleket az államtitkár urnak is, mert ezekből meggyőződést szerezhet arról, hogy tényleg ugy áll a dolog, a mint én mondom. így hangzik az egyik levél (olvassa) : »A magyar államvasút útépítése, a mi a legrosszabb, kivan adva egy zsarnok vállalkozónak, a ki a munkások zsírján akar meghízni. Munkásainak számát a mi illeti, azzal nem szolgálhatok, hogy mennyi, csak annyit tudok, hogy vannak Maczedoniából, vannak németek, vannak olaszok, vannak ruthének« — ezek talán magyarok ? — »vannak horvátok. Ezeket az idegen munkásokat légióként lóré mellé vagy követ szaggatni használják fel. A munkabérük, ugy tudom, három korona lett volna, ennyivel hozatták el őket és fizetnek most 2 korona 40 fillért« — vagyis ezeket becsaj)ták (Mozgás.) — »Ezt nekem keneseiek mondták el.« Kecskeméthy István : Ez tehát egészen bizonyos, hiszen harmadkézből való. (Derültség.) Mezőfi Vilmos: »Minket, a magyar munkásokat, a közeli falusiakat, szintén a lóré mellé használnak 2 K. 10 f. és 2 K 20 f. fizetéssel — ennyit ígérnek, de csak 2 K-át kapunk,—nagyobbrészt 1 K 90 f-rel fizetik a munkást, a minek én Fazekas D. Lajos több munkatársammal együtt szemtanuja vagyok. Kenése községben történt 1908 február hó 22-én, hogy elmentünk a munkabéreket felvenni és azt láttuk, hogy a legnagyobb zsarnokság uralkodik, mert minden ember, a midőn kikapta bérét, heti járulékát, nem is hagyták ott megolvasni a pénzt, csak gyorsan seperje a kalapjába és menjen tovább. Mikor megolvasta, panaszkodott, hogy neki ennyit meg ennyit lefogtak, tőle ennyit elraboltak, hasztalan mondták neki, hogy menjen panaszra. Hová menjen ő panaszra ? (Mozgás balf elől.) De mikor követelte, azt mondták, hogy menjen tovább; van más munkás ; nem kap több munkát.« így bánnak a magyar kubikos munkással. (Olvassa :) »Ebbe mi beleestünk. Mi, harmincz főből álló öcsödi kubikus munkások elindultunk hazulról február hó 19-én ; Veszprémbe értünk 20-án, 21-én elszállítottak bennünket Kenése községbe azzal a biztatással, hogy ki van a munka grafirozva, készen vannak a kunyhók, lehet azonnal munkába állani, de a midőn megérkeztünk, csak akkor láttuk, hogy nincsen semmi készen, 'hogy nincsen kunyhó. Odacsaltak és a nagyvendéglőbe betuszkoltak, a melyet jobb volna — azt mondja — ha munkás ember előtt bezárnának és ott rostokoltunk 26-ig. Akkor jött meg az a tekintetes Tarnay mérnök ur az állami mérnök úrral együtt. Azt kérdeztem Szekeres mérnök úrtól, hogy mi fog történni velünk, mert a munka nem kielégítő és a mumusra mi nem szerződtünk. Azt mondta Tarnay, hogy az nem a mi kötelességünk, de a mikor hozzáfogtunk a munkához még is nekünk kellett azt csinálni.« Végül azt irja ez az igen értelmes kubikos munkás (olvassa) : »T. Mezőfi nagyságos urat arra kérem, hogy ha alkalma nyílik, tegye szóvá a parlamentben azt, hogy ha a kormány emberei csináltatnak valami munkát, mint a jelenlegi munkát is, miért adják ki azt egy zsarnok vállalkozónak, (Felkiáltások balf elől: Igaza van I) vagy talán az államnak nincs elég megbízható embere, mérnöke, a ki el tudná vezetni az ilyen munkát % (Mozgás a baloldalon.) Vagy talán a kormány is azon működik, hogy ezt a szegény, elhagyott munkásnépet