Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-349

214 .949. országos ülés 1908 j unius W-án, szombaton. is fentartatott, kijelentem, hogy a törvényjavaslatot nem szavazom meg. (Éljenzés balról.) Zlinszky István jegyző: Burdia Szilárd! Burdia Szilárd : T. képviselőház ! Mindenekelőtt kijelentem, hogy én a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. Elfogadom pedig azért, mert a törvényj avaslat indokolását magamévá teszem, elfogadom azért, mert ebben a törvényjavaslatban ugy az ipari-, mint a mezőgazdasági szeszgyárak érdekeit teljesen védve látom, az előbbiek felháborodását csak műfelháborodásnak tartom, s csak azt látom, hogy többet akarnak megváltási ár fejében elérni, mint a mennyit tulaj donképen a törvényjavaslat kontemplál. A törvényjavaslatnak némely intézkedése azonban, t. ház, sérelmes és lesujtóan hat a kistermelőre, a kisgazdára, de különösen azon gyümölcstermelőkre, a kik termésükből nem csinálhatnak mást, mint szeszt, s a kiket a sors, talán évtizedek hibái folytán, de tényleg odakényszeritett, hogy termésükből, mást mint szeszt előállitani nem képesek. E törvényjavaslat intézkedése, mint mondom, lesújtó hatással bir. A legkisebb gazdánál legalább 50—80%-kal emeli az adót; az egyholdas gyümölcskerttalajdonosnál 90%-kal és már a négyholdas gyümölcskerttalajdonosnál körülbelül 109%-kal emeli az adót. Farkasházy Zsigmond : Ez ugy van ! Burdia Szilárd : Igyekezni fogok, t. ház, ezen állításaimat számadataimmal beigazolni. Az eddigi helyzet szerint az átalányozás három töltésre volt kiszámítva, és most a törvényjavaslat 36. §-a értelmében négy töltésre emeltetett, tehát 33% az emelkedés, a rendes 40%-os emelkedés mellett Farkasházy Zsigmond : Már ezzel 73% ! Burdia Szilárd : A törvényjavaslat 36. §-ában nem is látható úgyszólván az áteresztő nyilas, kihagyja azt ez a paragrafus, a mely pedig a kisüstnél megvan és ugyanazon paragrafus más intézkedésében 6%-kal emeli az adót annál az üstnél, a melynél a most meglévő eresztő nyilas megmarad. Ez 40%-ot tesz ki. Már most a 4 vagy 5 holdas birtokosnál, ha a 39. §-ban kontemplált fokozás! tényező alkalmaztatik, 10—30%-kal emeltetik az adó. Farkasházy Zsigmond: Tehát igazunk van, hogy háromszorosan emeli a kisgazdák adóját! Elnök : Farkasházy kép-viselő ur, a mint látom, fel van jegyezve. Méltóztassék türelemmel megvárni, a mig reákeriü a sor. Burdia Szilárd: Elviselhetetlen ez a teher azokra a vidékekre, a hol gyümölcstermeléssel foglalkoznak, és talán nem is ismeretes a ház legtöbb tagja előtt az a helyzet, hogy vannak olyan vidékek az országban, a melyeknek lakosai nem is foglalkoznak mással, mint kizárólag gyümölcstermeléssel, olyan gyümölcstermeléssel, a melymásra nem használható, mint szesztermelésre. Erre alapították az ületők exisztencziájukat, ebből élnek, és ha termés nincs, kénytelenek, a mint egyik előttem szóló képviselőtársam, azt hiszem, tegnap emiitette is, adósságot csinálni és várni addig, a mig az úristen egy jó termést ad. T. ház ! Egy példával igyekezem beigazolni a jövedelmezőség dolgában is, hogy az a 4—5 holdas gyümölcstulajdonos tulaj donképen alig tud megélni még az országban divatban levő létminimumon alól is évi jövedelméből. Farkasházy Zsigmond: Ugy van! Burdia Szilárd: Nem is veszek például egy u. n. kisbirtokost, vagy kisgazdát, a ki 200 liter spirituszig főz, hanem például veszek egy 10 hektólitert, egy 1000 liter szeszt főző g\iimölcstulajdonost, épen az 1904—5. évből, a melyre különösen hivatkozik a törvényjavaslat mint olyanra, a mikor a legtöbbet szenvedett a kincstár, a mikor jó termés volt, s a mikor körülbelül 17 millió korona be nem fizetett adó miatt szenvedett a kincstár. Általánosan ismert dolog, t. ház, hogy 10 hektoliter szeszből 40 hektoliter rendesen, közönségesen divó pálinkát lehet előállitani. A törvényjavaslat szerint egy olyan gazda, a Id 10 hektoliter pálinkát főz, a nagyobbak közé tartozik. Az 1904—5. esztendőben a pálinkának az ára átlagban 32 korona volt, tehát egy gazda, a ki 10 hektoliter szeszt főzött, 1280 korona bruttó jövedelemmel rendelkezett, 4—5 hold után. Ha most tekintetbe veszszük azon indokolást vagy érvelést is, hogy ez a gazda nem fizette meg az egész adóját, hanem annak csak a felét, mondjuk csak 5, vagy 4 hektoliter után fizetett adót, akkor ez mindössze 250 koronát tesz ki és ha számításba veszszük a szedési és szállítási költségeket, a melyek ilyen kis termelésnél óriásiak, — gj^akorlatból tudom, hogy még a legkedvezőbb gyümölcskert-tulajdonos is egy hektoliter pálinka kifőzésére, szedési és szállítási költségére legalább 10 koronát költ — akkor ezeket a kiadásokat összegezve és levonva, kitűnik, hogy egy 5 holdas birtokosnak tiszta jövedelme jó termésű esztendőben 630 korona. Pedig figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a múlt évtizedek tapasztalása szerint alig minden negyedik, ötödik vagy hatodik esztendőben van jó termés, s az olyan gazda jövedelme, a ki erre alapította existencziáját, évente 150 koronán felül nem emelkedik. Farkasházy Zsigmond : Ugy van ! Burdia Szilárd : Pedig még nem is számítottam a gyümölcskert ültetési költségeit, az ápolási költségeket, és azt a földadót, a mit fizetni kell, s figyelmen kivül hagytam azokat a fentartási költségeket is. a melyek mindehhez járulnak. Ezek szerint azt hiszem, hogy az ilyen szegény vidékeken lakó polgárokat nem is lehet egy kategóriába számitani azokkal a mezőgazdasági szeszgyártulajdonosokkal, a kik minden bonifikáczióban részesülnek, a kik nemcsak a szeszárut csinálják és értékesitik egész éven át, hanem a maradékot, a moslékot is hasznosítják marhatenyésztésük fentartására.