Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-348

3í8. országos ülés 1908 június 19-én, pénteken. 201 mondani a 75 %-os emelkedés méüett, kifőzni ezt a rengeteg szilvamennyiséget, a mikor sem üst, sem ember, sem más megfelelő viszonyok nincsenek meg hozzá. A t. miniszter ur e kérdéssel tökéletesen méltányosan foglalkozik és meg vagyok róla győződve, hogy a pénzügyi szempont szemmel tartásával fogja ezt a kérdést kezelni. Adót lehet kivetni, sőt nagy adót is lehet kivetni, csak egyenlőtlen adót nem lehet kivetni és ez az én szempontom. Lehet kedvezményt adni a kisgazdáknak a főzés területén, lehet szövetkezeti szeszfőzdéket állítani, lehet segélyt adni a községi szeszfőzdéknek, mindez a terület teljesen jogosult és az önök szocziális és felekezeti érzelmei teljes kielégítést találhatnak az egész vonalon. De ugyanazt a főzőt, csak azért, mert többje van, ugyanarra az üstre nézve jobban és jobban megadóztatni csak azért, mert több szilvát adott neki az Isten, hogy ezáltal több haszna legyen az államnak : ez, bocsánatot kérek, a legnagyobb szerencsétlenség, hogy ne mondjam ostobaság. (Mozgás.) Ez eddig minden preczedens nélkül van. Megengedem, hogy lehet bizonyos szempontokat találni erre nézve, de czélt nem érünk el vele. Én a t. miniszterelnök ur álláspontjára helyezkedem. A t. miniszterelnök ur konczentrálni akarja a főzdéket és nagyobb főzdéket monopóliummal akar ellátni és ime, a javaslat 39. §-a a legnagyobb mértékben deczentralizálja a főzést, mert egyetlen egy főző sem lesz bolond, hogy 200, illetőleg 1000 hektoliternél többet főzzön ki, a mikor ha többet főz, magasabb adót kell fizetnie és a helyett, hogy egyes nagyobb főzdék, a melyek megfelelő hitelképességgel bírnának, főznék ki az illető vidék termését, a helyett keletkeznek apró üstök, ha keletkeznek, csakhogy nem keletkezhetnek, mert ennek megvannak a fmancziális szabályai, meg van határozva az idő, mert korábban kell bejelenteni és csak a bejelentett üstön szabad főzni; és ha azon a vidéken nincs annyi kisüst, hogy az egész szilvamennyiséget 200 literenként ki lehessen főzni, akkor senki sem főzi ki, mert az T6 és 1-8 adótétel mellett többe kerül a dolog, mint a mennyit a szivapálinka megér. Ha a t. miniszterelnök ur el akarj a érni czélját, akkor szíveskedjék a községi és szövetkezeti főzdéket előbb felállítani és kipróbálni és csak azután megfelelő intézkedéseket megtenni, hogy a főzés odakonczentráltassék; de ne méltóztassék a gyermeket előre megkeresztelni, mert hátha nem fiu lesz, hanem leány. Semmiesetre sem szabad azonban olyan intézkedéseket tenni, a melyek a kereskedelmi czélra való főzést egyáltalában kizárják. Hogy ez mit jelent, azt röviden illusztrálni fogom. Az én járásomban megtörténik, — az idei esztendőben is ez lesz talán az eset — hogy az egész szilvatermés nem ér 300 forintot; más esztendőben a szilvapálinka értéke, az adót számítva, egy millió korona. Méltóztassék most megmondani, hogy lehet szövetkezeti, községi utón az emiitett fokozati tényező mellett berendezkedni KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XX. KÖTET. a főzésre ? Az egy egész bizonytalan valami. Mikor van feles termés, ki kell főzni, tekintet nélkül arra, hogy abban a faluban 6000 liter pálinkamennyiség lesz ; azt is ép ugy ki kell főzni, ha nem akarják engedni, hogy a termés megrothadjon, de igy őt évről öt évre kádat, üstöt, szakértő embert, finánczot, ellenőrzést, orvost , főszolgabírót mozgósítani minden egyes helyre és ugy berendezni a dolgot, hogy az öt évenként előforduló óriási termést mégis meg lehessen csinálni "ajjavasolt fokozati tényező mellett, teljes képtelenség. _ Én a kérdés megoldását abban találom, hogy a kormányzat a kisember számára megadja a maga kedvezményét, akár innyenesen engedi meg a főzést, akár külön kedvezményeket ad 30—50 literig. Másik részlete a dolognak, hogy méltóztassék a községi és szövetkezeti szeszfőzdéket is protezsálni; méltóztassék ezeknek is megadni a kedvezményeket; nem 5, de 10%-ot. De a kereskedelmi főzést egységes adózás szerint keh megoldani, nem fokozati tényezővel. Mert lehet különböztetni az üst különböző nagysága közt; a közt, hogy milyen az anyag, mert más anyagból más minőségű szesz jön ki; lehet különböztetni a közt, hogy mennyi ideig főzik, de a közt, hogy valamely községnek 50 fán termett-e szilvája, vagy 2000 fán, egy hektoliterre való termett-e vagy 10.000 hektoliterre való és akkor, mikor ugyanazon üst, ugyanazon ember, ugyanazon anyagból főzi ki, mégis olyan intézkedést felvenni, hogy az egyik egy adótételt fizessen, a másik pedig nagyobbat: ez a legnanyobbmérvü igazságtalanság, a mely nagy károsodást idézhet elő ! Ha ilyen vidéken megvan a nagy szilvatermés, a melyet nem lehet kifőzni, tönkremegy az egész vidék népessége, mert az 1—4 esztendőn keresztül, mig a szilvatermés be nem következik, adósságból él, adósságból fizeti mindenféle adóját. Mikor jön a szilvatermés, kifizet belőle mindent. Ha ezt a szilvatermést nem lehet értékesítem, tiz év múlva a lakosság 10%-a a mai készpénzből való életmód mellett nem tud megélni. Ez a kérdésnek egy igen fontos részlete és én, a ki a gyakorlatból ismerem ezt,

! arra kérem a t. miniszter urat, méltóztassék e kérdésnek komplexumát még egyszer áttekinteni és a kérdést erről az oldalról is megoldani. Azt mondani, hogy a szilvapálinkafőzés, a kisüstös főzés megkárosította az államot, mert a mint az előadó ur mondotta, háromért fizettek adót, de húszszor főztek, nem lehet. Ha ez ugy menne, hogy a zsidó pálinkafőző tette volna zsebre a 17 főzés eredményének a hasznát, a mely potyába volt neki, nagyszerű üzlet lett volna! Méltóztassék elhinni, ekkor keresztény ember is nagyon sok akadt volna, a ki főzött volna, és bajlódott volna vele, ha csak háromért kellett volna fizetni és húszszor lehetett volna főzni! Azonban ez nincs igy, mert ahányszor csak főznek, a kereskedelmi konjunktúra a pálinka árával ahhoz alkalmazkodik és a pálinka ára olyan alacsony volt, a mennyivel kevesebb volt az adó, ugy hogy azt 26