Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-340

3í0. országos ülés 1908 június 5-én, pénteken. 13 abban, hogy az állomás az Érsek-kert felé nem terjeszthető, tehát ez csak Füzesabony felé lehetséges, itt azonban útját állja az eger-putnoki helyi érdekű vasút beágazása, ugy hogy körülbelül csak 150 méterrel lehetne meghosszabbítani a jelenlegi pályaházat. Felmerült az a kérdés is, nem lehetne-e az uj helyi érdekű vasutat nem a déli oldalon, hanem az északi oldalon az Érsek-kert felé való oldalon beágaztatni. Erre nézve a bizottság arra a megállapodásra jutott, hogy ez teljesen kivihetetlen, mert a Putnok felől jövő vonatok csak mozdonycserével mehetnének Füzes-Abony felé. Az uj helyiérdekű vasút és a füzesabony—egri vonal közé beiktatni tervezett összekötő iv nem volna kielégítő megoldás, mert az uj helyi érdekű vasúton közlekedő vegyes vonatok is fognak esetleg a zárt szénvonatokon kivül szenet és egyéb, Füzes-Abony felé irányított kocsikat szállítani. Ezeket a kocsikat tehát vagy künn kellene hagyni az összekötő ivén, vagy benn az állomás területén kezelni. Ha a kocsikat künn hagynák az összekötő ivén, legalább két vágány volna létesítendő és forgalmi helylyé volna kiképzendő, ezáltal pedig két helyen merülne fel költség : a fejállomáson és az összekötő ivén. Már pedig tudvalevő dolog, hogy a fejállomás mindig többe kerül, mint az átmeneti állomás. Ez okból a bizottság már vasúti üzemi szempontból is előnyösebbnek tartaná azt a megoldást, ha a jelenlegi állomás felhagyatnék, illetőleg háztelkek gyanánt értékesíttetnék és egészen uj átmeneti állomás létesíttetnék. Eger város képviselőtestülete a bizottság jegyzőkönyve alapján az ügyet teljesen magáévá tette nemcsak forgalmi, vasúti üzemi szempontból, hanem még városfejlődési szempontból is. Nevezetesen Eger városának egyedüli fejlődési útja csakis a déli oldalon lehetséges. Az északi oldalon ki van épitve az Felnémet község határáig, keletről, délről, óriási meredek hegylánczok, szőlőshegyek határolják, tehát egyedül a déli oldala nyilt sik, a melyre terjeszkedhetik. Itt azonban elhárithatlan akadályul szolgál neki a jelenlegi állomás. Tehát nemcsak üzemi, nemcsak vasúti szempontból, hanem városfejlődési szempontból is immár elkerülhetlenné vált ennek az állomásnak áthelyezése. Ily tartalmú kérelem előterjesztése végett jelent meg Eger város százas küldöttsége ez év tavaszán a nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszter ur előtt, kérve őt, hogy a városnak ezt a kérelmét, a mely szoros összefüggésben áll üzemi szempontból a vasút érdekével is, meghallgatva, azt alaposan megvitatva, az állomás áthelyezését rendelje el és az ezen áthelyezésre szükséges, a szakértők számítása szerint mintegy 1,500.000 koronára rugó összeget a jelen beruházási javaslatba felvenni méltóztassék. Annál nagyobb most a városnak a csalódása, a midőn ime előttünk fekszik a beruházási javaslat. Fájdalommal tapasztaljuk, hogy abból Eger városának egy árva fillér sem jutott. Azért vagyok bátor tehát feszólalni, mert nagyon jól tudjuk azt. hogy midőn ilyen nagy, korszakalkotó munkának legalább az előhire van, legalább is az első lépés történik meg, akkor egy ilyen nagy vidéknek, egy ilyen erős, tősgyökeres, szívós, kitartó, hangyaszorgalmú néppel megáldott városnak és nagy vidékének érdekeit szem elől téveszteni nem lehet. Nagyon jól tudjuk azt, hogy ilyen nagy műveletet lépten-nyomon ismét kezdeni és megcsinálni nem lehet. Attól félünk tehát, hogy ha most kimaradunk a javaslatba felvett összegből, akkor beláthatatlanul hosszú időkre ismét a tespedésnek, a visszaesésnek és a méltánytalan mellőzésnek leszünk részesei. Meg vagyok győződve róla, sőt nagyon jól tudom, hogy az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur, ugy mint a kereskedelemügyi kormány, nemcsak a legjobb akarattal, nemcsak a legjobb indulattal, hanem valóságos szeretettel viseltetik a magyar nép iránt. Eger város közönsége tősgyökeres magyar (Éljenzés baljelöl.) és nemcsak szájával hirdeti a hazafiságot, hanem élén egy példányszerü képviselőtestülettel és élén egy minden szépért, jóért lelkesülő példás tisztikarral, óriási áldozatokkal, hangyaszorgalommal törekszik emelni anyagi és szellemi jólétét, hogy felemelkedve, teljesíthesse hazája iránti kötelességét. Oda terjed tehát kérelmem, t. ház, és igen t. kereskedelemügyi kormány, hogy itt van az alkalom, midőn azt a méltatlan bánásmódot, a melyben Eger városa a 70-es években részesült, jóvátegye, itt van az alkalom arra, hogy végre Eger városa kikerüljön abból a zsákutczából, kikerüljön abból a mellőztetésből és mint átmeneti állomás egy nagy vidék forgalmának góczpontjává tétessék. Arra kérem tehát az igen t. kereskedelemügyi miniszter urnak nagyméltóságú képviselőjét, legyen kegyes — és ennek nagyon örülnék, érte pedig nagyon le volnék kötelezve — Eger város közönségét megnyugtató válaszban részesíteni. A javaslatot különben elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Mezőfi Vilmos képviselő ur kíván szólni. Mezőfi Vilmos : T. képviselőház ! A napirenden lévő törvényjavaslattal szemben meglehetős nehéz helyzetben vagyok.... (Zaj.) Elnök : (csendet) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : és pedig azért..... (Mozgás és zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : . . . mert a javaslat. . . (Folytonos zaj a halközépen.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat szíveskedjenek csendben maradni. Mezőfi Vilmos: . . . benyújtásának módja és formája, annak s-ürgős letárgyaltatása egyrészt, másrészt az a bizalmatlanság, a melylyel a kormánynyal szemben viseltetem, arra kellene, hogy indítson engem, hogy ezt a javaslatot el ne fogadjam. Másrészt azonban az a tény, hogy négy éven belül ezen javaslat alapján 237,236.000 K folyósittatnék, hogy ezzel a nagy összeggel munka-