Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-346

546. országos ülés 1908 június 16-án, kedden. 161 országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése vált szükségessé. Jóllehet a megkeresés ületékes hatóságtól érkezett, mivel politikai izű zaklatás ismérvei látszanak fenforogni, a mentelmi bizottság javasolja, hogy Rakovszky István országgyűlési képviselő mentelmi joga ezen ügyben ne függesztessék fel. (Helyeslés.) Elnök: Szólni senki sem kivan Kérdem tehát a t. házat: Méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a mentelmi bizottság javaslata elfogadtatott, és ennek alapján kimondom, hogy Rakovszky István országgyűlési képviselő mentelmi joga ezen ügyben nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Rakovszky István országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó: T. képviselőház! A képviselőház 1907. évi november hó 7-én tartott ülésében Adamovich István országgyűlési képviselő a mentelmi jog megsértéséről tesz jelentést, előadván, hogy Ravovszky István országgyűlési képviselő ellen a Btkv. 258. §-ába ütköző vétség miatt a keszthelyi járásbiróság által megindított eljárás rendjén nyomozás rendeltetett el arra nézve, vájjon forog-e fenn zaklatás esete. A bejelentő képviselő szerint az a kérdés, vájjon forog-e fenn zaklatás vagy nem, nem a járásbiróság, hanem a mentelmi bizottság hatáskörébe tartozik. Ez igy is van. A mentelmi bizottság a bejelentő képviselő által idézett 1907. B. 116/2. számú végzéséből konstatálja, hogy az idézett ügyészségi átiratban az iratoknak az előnyomozás irataival való felszerelése kéretik és az a kérdés, hogy forog-e fenn zaklatás vagy sem, nyomozat tárgyává nem is tétetett és igy a képviselőház mentelmi jogának felfüggesztése iránt kiadott birósági megkeresés az 1884. évi deczember hó 23-án, 56.440. szám alatt kelt rendelet szemmeltartásával történt. T. i. röviden ugy áll a dolog, hogy a kir. ügyész az iránt nem is indított nyomozatot, hogy forog-e fenn zaklatás vagy sem, mert ez nem az ő, hanem a képviselőház hatáskörébe tartozik; azonban, hogy a nyomozás adatai alapján a képviselőháznak módjában legyen elbírálni, hogy forog-e fenn zaklatás vagy sem, minthogy ez csak akkor történhetik meg, ha az előnyomozati iratok be vannak csatolva és a képviselőháznak rendelkezésére állanak, a kir. ügyész a nyomozás iratainak beszerzése iránt is intézkedett. A bizottság tehát a jelen esetben a mentelmi jog megsértését nem látja fenforogni. Elnök : Ha szólni senki sem láván, kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a mentelmi • bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy a képviselőház a jelen esetKÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. XX. KÖTET. ben nem látja fenforogni Rakovszky István képviselő ur mentelmi jogának megsértését. Következik a mentelmi bizottság jelentése ifj. Madarász József és Nagy György országgyűlési képviselők mentelmi jogának megsértése tárgyában. Hédervári Lehel előadó: A képviselőház 1907 április hó 8-án tartott ülésében a házszabályok 188. §-a értelmében az elnök jelentette a háznak, hogy egy Dunapatajról vett távirati értesítés szerint ifj. Madarász József és Nagy György országgyűlési képviselők a mentelmi jog megsértéséről tesznek jelentést. A bizottság előtt megjelent országgyűlési képviselők előadásából megállapittatott, hogy a dunapataji képviselőválasztás alkalmából a választási elnök részéről tett intézkedések fedik az 1899. évi XV. törvényczikk 154. §-ának intézkedéseit. Miután a választási elnök jogkörét tul nem lépte : a mentelmi jog sérelme fenn nem forog. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. (Felkiáltások bal felől: Kisebbség ! Ellen-próbát!) Kérem azokat, a kik nem fogadják el a mentelmi bizottság javaslatát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség ! (Felkiáltások a baloldalon: Többség !) Kijelentem, hogy a képviselőház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát, ennélfogva tehát határozatként kimondom, hogy a jelen esetben a mentelmi jog sérelme nem forog fenn. Következik a mentelmi bizottság jelentése Hoffmann Ottó orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Hédervári Lehel előadó: A budapesti kir. főügyészség Hoffmann Ottó orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri oly czélból, hogy eUene testi épség ellen való kihágás miatt az eljárás folyamatba tétethessék. A tényállás szerint 1907. évi augusztus hó 11-én Hoffmann Ottó orsz. képviselő a déli vasút személypályaudvarán megelőző figyelmeztetés daczára az indulásban levő vonatra felugrott, miáltal testi épségét veszélyeztette. (Zaj és felkiáltások bálfelől: A maga testi épségét!) A közbeszóló képviselő ur megjegyzésére csak azt emlitem meg, hogy a kihágási büntetőtörvénykönyv nemcsak azt bünteti, a ki a más testi épségét veszélyezteti, hanem védelembe veszi az embert önmagával szemben is, és bünteti a saját testi épségének veszélyeztetését is. Mivel tehát büntetendő cselekmény forog fenn és mivel politikai értelemben vett zaklatásról szó nem lehet, (Zaj.) miután továbbá a felterjesztés illetékes hatóságtól érkezett, a mentelmi bizottság javasolja, hogy Hoffmann Ottó országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. 21