Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-346
152 l á>-iB. országos ütés 190& június 16-án, kedden. (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy Kovács Ernő képviselő ur toldása elfogadtatik. Következik a szavazás Goldis László képviselő ur módosítására. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Goldis László képviselő ur módosítását elfogadni, igen vagy nem % (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a képviselőház Goldis László képviselő ur módosítását nem fogadja el. Következik a 4. §. Zlinszky István jegyző (olvassa a 4. %-t). Nagy Dezső ! Nagy Dezső: T. képviselőház! A 4. §. szól azokról a feltételekről, a melyek mellett a 3. §-ban megállapított kárpótlás a tandíj-elvonások folytán megállapítható az illető községi vagy pedig felekezeti iskola részére. Ezek között a feltételek között a szakasz végén megemlittetik . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Dezső: . . . hogy szükséges, hogy az illető községi iskolának fentartója a község, azt az 5%-os iskolai adót, a mely az 1868 : XXXVIII. t.-czikkben állapíttatott meg, kivetette és kimerítette légyen. Hasonló intézkedés létezik ezen szakaszban a felekezeti iskolákra vonatkozólag is. Azonban számos olyan község van, a mely községi iskolákat tart fenn, még pedig igen tetemes áldozatokkal, a nélkül, hogy az 1868 : XXXVIII. törvényczikkben engedélyezett 5%-os iskolai adót kivetette, vagy pedig kimerítette volna, hanem fedezi igenis ezeket az iskolafentartási költségeket az általános adóból és általában olyan községi egyéb bevételekből, a melyek nem ezen községi iskolák fentartási költségeinek fedezésére formailag kivetett iskolai adóból származnak. Ennélfogva természetes dolog, hogy az ilyen községek, a melyek ezen a módon tartják fenn iskoláikat, igen hátrányos helyzetbe kerülnek azokkal a községekkel szemben, a melyek formailag megfizetik az 5%-os iskolai adót, mert azok, bár nem formailag, de ép ugy fizetik az iskolai adót. (ügy van!) Ilyen Budapest főváros közönsége, a mely — mint tudjuk — milliókat áldoz a községi iskolák fentartására, azonban a községi 5%-os iskolai adót az 1868 : XXXVIII. t.-oz. alapján külön nem veti ki. (Ügy van!) Ily körülmények között tehát, ha a törvény szigorúan ugy magyaráztatnék, a mint ezen szakaszban meg van szövegezve, ezek a községek igazságtalanul hátrányos helyzetbe juthatnának. Ennélfogva, hogy minden kétség eloszlattassék ebben a tekintetben, szükségesnek tartom azt, hogy ezen szakasz megfelelő módosítással illetőleg kiegészítéssel láttassék el, a mely kiegészítés folytán az előző intézkedések alkalmazása tekintetében semminemű zavar, vagy pedig helytelenség nem fog előfordulni. Az a módosítás, a melyet bátor vagyok előterjeszteni, jönne ezen paragrafus végére . . . (Zaj.) Elnök: (csenget) : Csendet kérek, t. ház. Nagy Dezső : . . . kiegészitésképen, a mely módosítás a következőképen szól (olvassa): »A szakasz végére teendő : »A törvény ezen feltételének eleget tesz az a község, illetve hitközség is, a mely az iskolai pótadót nem veti ki külön, hanem a községi, illetve egyházi adóba beszámítva, ha igazolni tudja, hogy a községi illetőleg egyházi adóból legalább annyit fordit iskolájának fentartására, a mennyi a községi, illetve hitközségi tagok egyenes állami adója 5%-ának megfelek. Kérem ezen módosításomnak elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Egyszerűen kijelentem, hogy azon indokoknál fogva, a melyeket t. barátom előadott, az általa benyújtott toldáshoz hozzájárulok (Helyeslés.) Elnök : Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 4. §. meg nem támadtatott. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 4. §-t — nagyon természetes, hogy Nagy Dezső képviselő ur toldását külön fogom szavazásra feltenni — a pénzügyi és közoktatási bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 4. §. változatlanul fogadtatik el. Most már kérdem a t. házat, méltóztatik-e Nagy Dezső képviselő urnak a szakasz végére javaslatba hozott uj bekezdését elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház Nagy Dezső képviselő ur módosítását elfogadta. Következik az 5. §. Zlinszky István jegyző (olvassa az 5. §-í/ Elnök : E szakasznál szintén figyelmeztetnem kell a t. házat, hogy a közoktatásügyi bizottság szövegezése szerint az 5. §. 2. bekezdésének utolsóelőtti sorából ezen szó : »kezéhez« kihagyatott és ugyancsak az utolsó bekezdés 2. sorában az »1910. szeptember hó 30-ig« záros határidő megjelölése elé a »legkésőbb« szó iktattatott be. Kivan valaki szólni ? Zlinszky István jegyző: Adamovics István! Adamovics István : T. képviselőház ! A szóbanforgó szakasz 2. bekezdése elvként kimondja, hogy az iskolafentartó kárpótlást nyer azon dijak elvesztéséért, a melyeket ezen törvény megjelöl. Már most, ha kárpótlást nyírj tünk az iskolafentartóknak, kell, hogy az a kárpótlás teljes kárpótlás legyen és ebből a szempontból nem találom megnyugtatóan megoldva e kérdést, ugy, a mint azt a 2. bekezdés körülírja. Mert a második bekezdés kimondja, hogy az állam csak a bevételként előirányzott összegek egy évi átlaga alapján fogja a kártalanítást foganatosítani. Tudjuk, hogy minden község, minden állami szerv, maga az állam is, hogyha reális költségvetést akar csinálni, a költségvetésbe a bevételi tételeket mindig oly alacsonyon állítja be, hogy a reális eredmény rendesen tul szokta haladni az előirányzott bevételeket. Legyen szabad ezt egy példával illusztrálni. Palánka, vá-.
