Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-346

346. országos ülés 1908 Zlinszky István jegyző: Pető Sándor ! Pető Sándor: Én az 1. §. első sorából ezen két szó : »és hitfelekezeti« kihagyását kérem. A kultuszminiszter ur már megállapította felszólalásában hogy a hitfelekezeteket senki sem kényszeríti elemi népiskolák fentartására. Ennek konzekvencziája, különös figyelemmel a törvényjavaslat 3. §-ára, a mely ellen szintén alapos kifogásom van, az, hogy az »és hitfelekezetk szavakat kihagynám azon elvi oknál fogva, mert a vitában felhozott indokok alapján nem volnék hajlandó hitközségi iskolákat állami támogatásban részesiteni azon a czimen, hogy ott is elérhető legyen a tandijmentesség. Bátor vagyok röviden indokolni álláspontomat azzal, hogy ma is az a helyzet, hogy a hitfelekezeti iskolákhoz maguk a hitfelekezetek körülbelül 6 millió koronával járulnak hozzá, a községek és az állam együttvéve körülbelül 11 millióval; tehát körülbelül kétszer annyit áldoz a község és az állam, mint maga a hitfelekezet a felekezeti iskolákra. És kihagyatni kivánom e szókat azért is, mert épen e javaslat indokolásában látjuk, hogy lényegileg maga az állam az elmaradt tandij jövedelem czimén a legkevesebbet vészit, mindössze 185.308 K-át, a községek csak 246.875 K-át, ellenben a hitfelekezetek az elmaradó tandij jövedelem czimén 2,270.000 K és 39 fillért veszítenek. Ez az az összeg, a mely részükre megtérítendő lesz, vagyis a hitfelekezeteknek ötször annyi segély adandó elmaradó tandij czimén, mint a mennyi az állami és községi iskolákban tandij czimén elmaradt. A törvényjavaslat lényegileg abban a formában, a hogy előttünk fekszik, nem egyéb, mint a hitfelekezetek támogatását czélzó javaslat, és ezt elvi álláspontomnál fogva el nem fogadhatom. Elnök : Ki következik 1 Zlinszky István jegyző: Nemes Bertalan! Nemes Bertalan : Többféle módosításom lett volna az 1. §-hoz, de azokat nem fogom megtenni, (Helyeslés.) tisztán Giesswein Sándor t. képviselőtársamnak módosítása késztet felszólalásra. Én ezt a módosítást a magam részéről elfogadni nem vagyok hajlandó, nem vagyok hajlandó pedig azért, mert egyáltalában nem tudom belátni annak pénzügyi következményeit az államra nézve. Nem tudom, hogy milyen számú az az iskola, és hogy milyen kárpótlást igényelnek az állam részéről. E tekintetben statisztikai adatok és költségvetés elénk terjesztve nem lettek, természetes tehát, hogy így a sötétbe ugrani az állam kárára hajlandó nem vagyok. A mennyiben azonban a t. ház ugy találná, hogy ez a módosítás elfogadható, abban az esetben mindenesetre kérem, hogy azt előzetes tárgyalás végett a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságokhoz méltóztassék utasítani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszter ur kíván szólni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. képviselőház ! (Halljuk ! HalUjuk !) június 16-án, kedden. 149 Csak egészen röviden kívánok a most beadott módosításokra nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk !) Giesswein Sándor képviselő ur módosításának azt a részét, a melyben az mondatik, hogy egyebekben az 1868: XXXVIII. t.-cz. 14. §-ának intézkedései érintetlenül maradnak, elfogadom, (Helyeslés.) mert ez semmi egyebet nem jelent, mint klarifikáczióját annak, a mit a képviselő ur jelzett, hogy ezzel a törvényjavaslattal nem szüntettetik meg a községek és hitfelekezetek önmegadóztatási joga. Módosításának második részét azonban, a melyben a magánosok és társulatok által fenntartott bizonyos, a hogy ő mondja, hitfelekezeti jellegű iskolák jogviszonyait akarja ebben a törvényjavaslatban szabályozni, nem fogadhatom el. . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : . . . mert e tekintetben megmarad az 1868: XXXVIII. t.-czikknek az a fejezete, a mely a magánosok és társulatok által fentartott iskolákról szól, azoknak viszonyát az egyházi főhatósághoz szabályozza. És viszont az tisztán belügye ugy az egyházi hatóságoknak, mint azoknak az iskoláknak és iskolafentartóknak. az állam ebbe, miután sem fizetés-kiegészítést nem ad azoknak az iskoláknak, a melyek nem felelnek meg a felekezeti iskola kritériumainak, ugy, mint az a törvényben megállapittatott, sem egyéb közjogi privilégiumát ezen iskoláknak nem ismeri, nem avatkozik bele. Ennélfogva a módosításnak ezt a részét nem tehetem magamévá. (Helyeslés.) Szintúgy nem tehetem magamévá nagyon természetesen Pető Sándor t. képviselőtársamnak módosítását sem. És ezt nem is szükséges indokolnom, mert az ő módosítása annak az elvi álláspontnak kifejezése, a melyet ő és elvbarátai elfoglalnak. Én azon az elvi állásponton nem állok, a törvényjavaslat, melyet a ház általánosságban már elfogadott, ezen az állásponton nem áll, tehát azt hiszem, hogy csak a zászló becsületéért tette meg t. képviselőtársam a maga módosítását és a ház inkonzekvencziába esnék, ha azt elfogadná. (Helyeslés.) A mi Leitner Adolf t. képviselőtársam módosítását illeti, annak első részét, a mely a társulati iskolákra is ki akarja terjeszteni ezen törvényjavaslat intézkedéseit, nem fogadhatom cl abból az indokból, a melyet már az általános vita során kifejtettem, minthogy azokat az iskolákat én közjogi individualitásoknak, egyéniségeknek nem tekintem. (Helyeslés.) Módositványának azt a részét azonban, a melyben ő az 50 filléres hozzájárulás elengedését más formába akarja önteni, mint az illetők önérzetének jobban megfelelőt, igenis elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Giesswein Sándor; Miután a kultuszminiszter