Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-345

132 545. országos ülés 1908 június 15-én, hétfőn. pénzén istápolja a felekezeti iskolákat. Nem ugy yán, mint a hogy Goldis László t. képviselőtársam mondta, hogy felekezeti pénzen tartják el az állami iskolákat, hanem megforditva, ezen felekezeti és községi iskolák lesznek azok, a melyeknek költségeihez nagyrészben az állam járul hozzá. Ennél a kérdésnél vagyok bátor az anekdotát elmondani, a melyet épen a kultuszminiszter úrtól hallottam. 0 mondta valamikor régebben, hogy egy békésvármegyei községben artézi kutat építettek és a biró, Pozsega János ráíratta nagy betűvel, hogy építette azt a kutat Pozsega János községbíró és aláirta kis betűvel : a község költségén. (Derültség.) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : Nem Békésmegyében volt! Bozóky Árpád: De megtörtént. (Derültség.) így fognak kinézni a községi és felekezeti iskolák. Majd meglesz a czimük es jogosultságuk, hogy felekezeti iskolák legyenek és el fogják mondani, hogy építette X. Y község vagy felekezet, azonban oda kellene biggyeszteni, de nem fogják, hogy az állam pénzén, a polgárok adójából lett építve és fentartva az az iskola. Én a felekezeti iskoláknak elvi ellensége vagyok, nem mintha a vallástalanságnak volnék hive, mert kijelentem, hogy én nagyon lényeges dolognak tartom azt. hogy a vallásosság parallel haladjon az állammal együtt, a hazafiságnak, vallásosságnak és jogrendnek megszilárdítására; azonban én különbséget teszek vallásosság és felekezetiség között, sőt épen a történelem mutatja, hogy ellentétben is áll a felekezetiség a vallásossággal. Ott van pl. a keresztény vallás, mely a felebaráti szeretetet, istápolja, az a jelszava, és ha tisztán ezt csinálná, ha tisztán a felebaráti szeretet lenne a keresztény felekezetek szempontja, nem építették volna fel, nem erősítették volna meg a felekezeti válaszfalakat, a melyek, mint a történelem mutatja, a felekezeti gyűlölségnek voltak okozói és annak is, hogy emberek milliói gyilkolták egymást,. . . Mezőfi Vilmos: Egy »i« betűérti Bozóky Árpád : . . . mert az egyik vagy a másik felekezethez tartoztak. A keresztény vallás megalapítója nem 8—10 vallást csinált, hanem egy keresztény vallást, és ha mi a keresztény vallás alapeszméjéhez, az igazi felebaráti szeretethez akarunk visszatérni, nem azt kell csinálni, hogy a válaszfalakat növeljük az iskolában is, hanem vissza kell térni az egyetemes krisztusi keresztényi szeretethez. Szomorúan látja az ember, hogy egy faluban van négy-öt iskola, lutheránus, katolikus, unitárius, református, és már hat esztendős korukban beleoltják a gyermekekbe az egymás elleni gyűlöletet. Mezőfi Vilmos : Igaz ! Ugy van ! Bozóky Árpád : S ezek rákiabálnak egymásra : Te kálvinista, te pápista! Mezőfi Vilmos: Te zsidó! Bozóky Árpád: Régi dolog, hogy a mit az ember gyermekkorában magába szítt, az maradandó benne. Ezt a felekezeti gyűlölséget kiviszik aztán az életbe, s ez megmarad bennük, a mikor nagyok lesznek. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a magyar állameszmének rovására, a kölcsönös megértésnek a rovására még ebben a házban is dominál a felekezetiesség. (Ellenmondás.) A mikor Bánffy volt miniszterelnök, akkor majd minden református pap kormánypárti volt, és minden katholikus pap ellenzéki és megforditva. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. (Helyeslés.) Bozóky Árpád : Ellenzem ezen törvényjavaslat elfogadását azért is, mert az állami, a nemzeti szempontot nem védi meg jól. A mi állítólagos hátrány van az állami népoktatásban, a mit ez ellen fel szoktak hozni, az benne van ebben a javaslatban, mint azt Molnár János képviselőtársam helyesen mondta. A legnagyobb indok az állami népoktatás ellen az, hogy Magyarország függő helyzetben van Ausztriától és sohasem biztos abban, hogy nem lesz-e alkotmányellenes kormányzat, hogy jöhet egy Kristóffy-féle kormány és ezzel az államosított népoktatással kénye-kedve szerint játszhatik a magyar állameszme rovására. Az 1907. évi XXVII. t.-czikk annyi hatalmat adott az államnak és a kormán}

r

nak, hogy egy Kristóffy-féle kormány, a mely nagyon jól tudja a paragrafusokat csavarni és a maga számára értelmezni, bő támpontot talál ezekben a j>aragrafusokban arra, hogy a községi és felekezeti iskolákat is kihasználja nemzetellenes czéljaira. Zakariás János : Hát még ha valamennyi államosítva lesz ! Bozóky Árpád : Akkor is megteheti! (Derültség.) De ne arra építsünk, hogy Kristóffy-féle kormány jön. (Zaj és ellenmondás.) Nem én mondom ezt, hanem azok mondják, kik az állami népoktatás ellenségei, én azt mondom, hogy akármilyen a népoktatás, hogyha egy Kristóffy-féle kormány jön, ha az abszolutizmus jön, az el fog bánni a felekezeti népoktatással épugy mint az állami népoktatással, mert ott t. képviselőtársaim nem a paragrafus fog határozni, hanem az erő és a fegyver. E miatt a mumus miatt mi ne merjünk egy lépést sem tenni a magyar nemzeti állam kiépítése felé, a mikor biztosan tudjuk, hogy az állami népoktatás a magyar nemzeti szempontot jobban fogja megvédeni ? Emlékezetébe hozom a t. képviselőháznak, hogy az 1907. évi költségvetési vitában február havában maga a miniszter ur elismerte ezt, a midőn azt mondotta, hogy az állami népoktatás mellett alkalmasabb módon meg tudjuk védeni a nemzeti szempontot. Mikor igy áll a dolog, hogy miért ne merjük megcsinálni azt, a mi a magyar nemzeti állam kiépítése szempontjából egyedül helyes és czélravezető, azt nem tudom megérteni. A minap rendeletet bocsátott ki a kultuszminiszter ur arról, hogy az állami tanitóképezdékben tanítsák a nemzetiségi nyelveket azért, hogy nemzetiségi vidékre az illető nemzetiségi vidéknek