Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-344

344. országos ülés 1908 június 13-án, szombaton. 93 Tolnay Lajos előadó : T. képviselőház ! A jelen törvényjavaslatban a kereskedelemügyi miniszter ur felhatalmazást kér arra, hogy az 1880 : XXXI. és az 1888 : IV. t.-czikkben foglaltak értelmében a vácz—budapest—gödöllői h. é. vasutat, és pedig villamos üzemmel, engedélyezhesse. Ez a vasút a magyar államvasutak Vácz állomásából kiágazólag Veresegyházig és onnan egyrészt a magyar államvasutak Rákospalota—Újpest állomásáig, másrészt pedig a magyar államvasutaknak Gödöllő állomásáig vezet elektromos vontatással. A szokásos villamos vasutakról szóló törvényjavaslatoknál a jelen törvényjavaslat több szempontból bir különösebb jelentőséggel és nagyobb érdekkel. Először is ez az első vasút Magyarországon, a melynél a távolsági forgalomban az elektromos vontatás megkiséreltetik, és erre vonatkozólag hangsúlyoznom kell azt, hogy a magyar állam vasutakra nézve különös nyereséget jelent az, hogy ezt a nagyfontosságú, a jövő forgalma szempontjából ma eléggé nem mérlegelhető kisérletet nem az állam költségére és nem annak veszélyére, hanem egy magánvállalkozó veszélyére van alkalma megcsinálhatni. Miután pedig az államvasutak üzemében lesz ez a vasút, ennek következtében a tapasztalatok, a melyek ez utón nyerhetők, mégis csak az államvasutakat fogják gazdagítani. Nagyon fontos ezenkivül e vasút azon szempontból is, hogy az — a mint a javaslat indokolásában található — később Budapest székesfővárosába is be fog jönni, a mennyiben már most is előzetesen lépések történtek arra nézve, hogy a Veresegyháza—ujjoest—rákospalotai vonalon át a peage-forgalomban ez a vasút a székesfőváros területére, egészen a vásárcsarnokig, bejöhessen. Különös érdeket kölcsönöz ennek a helyi érdekű vasútnak még az a körülmény is, hogy ez a villamos vasút, a mely ilyenformán Budapest székesfővárosába bejön, illetve bejönni hivatva lesz, a kolonizácziót a székesfőváros szomszédságában létező községek felé kétféle irányban is egyidejűleg meg fogja inditani. E vasút tekintetében különösen kiemelendő, hogy az elektromos menetre vonatkozó berendezés létesítésétől az engedélyes felmenthető volt azon oknál fogva, mert a saját üzemében levő elektromos áramot szolgáltató teleppel tudja azt táplálni. Nehogy azonban az államra háramlás idején az államnak ujabb kiadásokat kelljen a költségvetésbe beállitani, azon czélból, hogy az igy létesitendő elektromos vasutat árammal elláthassa, az engedélyes kötelezve lesz arra, hogy ebben a tekintetben a tiszta nyereségből refundáljon olyan összeget, hogy az államra háramlás idején az elektromos áramot szolgáltató telep létesithetése czéljából 1,100.000 korona álljon rendelkezésre. E helyi érdekű vasútnak jelentőséget kölcsönöz még az a körülmény is, hogy ma már a vácz— budapesti és budapest—gödöllői vonalon a magyar államvasutaknak ezen vonalait és ugyanigy a budapesti pályaudvarokat is tehermentesíteni van hivatva. Ez okból van a törvényjavaslatban, illetőleg az indokolásban megemlitve, hogy az engedélyokmányban biztosíttatni fog az engedélyesnek 50.000 tonna átmeneti forgalom, a melylyel szemben az államvasutaknak megmarad azon joga, hogy a saját üzemében tetszésszerinti mennyiségben továbbithasson áruszállítást 100 kilométerenkint 5 fillér dij mellett. Hangsulyoztatott továbbá az az óhajtás is, hogy az állam lehetőleg kiépittesse és pedig nem mint viczinális, hanem mint fővonalat a saját számlájára a vácz—gödöllői összekötő vonalat, mint a mely azt a hivatást, a melyet utoljára emiitettem, tökéletesebben, sőt talán egyedül megfelelőleg képes teljesiteni, t. i. az átmeneti forgalomban való megkönnyítést, a két érdekelt államvasuti vonalrésznek és a budapesti pályaudvaroknak a szempontjából. Mindezen okoknál fogva, a melyeket most bátor voltam felhozni, kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni, t. képviselőház ? Dudits Endre jegyző: Hédervári Lehel! Hédervári Lehel: T. képviselőház! Mi sem természetesebb, mint hogy a szóbanforgó törvényjavaslatot elfogadom. Az előadó ur által előadottak szerint, továbbá a közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottság jelentéséből is kitűnik, hogy ezen vasút engedélyezésének az indokai azok voltak, hogy egyrészt a fővárosban uralkodó lakáshiány miatt a főváros közönségének egy részét kitelepítsük a közeli környékre, és módot adjunk arra, hogy gyors közlekedési eszközökkel, az ittlevő közönség napi munkáját elvégezvén, kimehet a vidékre, és igy teljesen angol szisztéma szerint, a mikor már a fővárosban a munkájában elfárad, akkor este a munka után elmegy és a környéken lévén a lakása, ott fáradalmait kipihenheti. A másik czél szintén nem megvetendő, t. képviselőház, és ez az, hogy a villamos forgalomba való átvétel által egyrészt a magyar áUamvasut tehermentesittetik, miután bebizonyitott tény, hogy a magyar áUamvasut a közeli helyi forgalomban nem kap olyan jövedelmeket, a melyek megfelelők volnának azokkal a terhekkel szemben a melyekre a magyar államvasút kötelezve van. Ebből a két szempontból kiindulva, maga a javaslat is emliti azt, hogy a tulaj donképeni czél nemcsak ezen falvaknak egymásközti forgalmát lebonyolítani, hanem konczentrálni azok forgalmát Budapestre. A helyi érdekű vasutaknak villamos vasuttá való átalakításánál már megemlítettem azon kérelmemet, a melyet a kereskedelmi kormány konczedált is, hogy a vasutak mind Budapestre, mint egy czentrumba fussanak össze, most pedig felhívom figyelmét arra, hogy a vácz—gödöllői vasút mint ezen falvakat összekötő vasút, a nélkül, hogy direkt befutása lenne Budapestre, azoknak a czéloknak, a melyeket ugy a közlekedési bizottság,