Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-329

76 329. országos ülés 1908 tett, hogy ezzel már majdnem megkárosítottuk a nemzeti fejlődésnek tárgyi nagy igényeit, a melyeknek előbbrevitelét pedig szintén jogosan kéri tőlünk a nemzeti közvélemény. Ezen kereteken belül, a mint tegnap mondám, a tanári fizetések kérdésével is foglalkozom. Mulasztás engem e tekintetben nem terheiket, mert ha annak az igen tiszteletreméltó testületnek két évre volt szüksége, hogv mai programmját és kívánságait egységesen megállapítsa, hogyha azután nekem egynehány hónap kell arra, hogy ezt az előterjesztést mérlegelhessem, hogy abból, a mi megvalósítható, azt megvalósítsam és ezért, azt hiszem, engem szemrehányás nem illethet. (Igaz ! ügy van ! En a legnagyobb mértékben ismerem és méltánylom a középiskolai tanárok állásának és hivatásának fontosságát. A magyar nemzeti egységnek összekötő kapcsolata ma az, a mit egy gyűjtő néven, — jobb kifejezés hiányában — magyar intelligencziának nevezünk. Ennek a magyar intelligencziának a képzése van a középiskolai tanárságra bizva a legnagyobb részben, ennek folytán ez a tanári testület van hivatva a magyar nemzeti egység megszilárdítása körül a legnagyobb munkát végezni. Magasabban alig ha értékeli e testület hivatását valaki, mint én azt értékelem és azt hiszem, hogy a magyar közvélemény is így értékeli azt. (Igaz ! ügy van !) Lehet, hogy fordulnak elő panaszok ennek vagy annak az intézetnek a tanári testületének a működése ellen. Lehetnek ezek a panaszok jogosultak, lehetnek jogosulatlanok. Ha jogosultak, az én feladatom oda iparkodni, hogy azok orvosoltassanak. De egészben véve nem hiszem, hogy korlátolt lenne a magyar közvélemény bármely számbavehető áramlata, hogy azt a hivatást ne méltányolná, a melyet a középiskolai tanári kar teljesít. Az az orgánum, a melynek kifakadásaira a t. képviselő ur hivatkozott, alighanem én rólam még kevésbbé megbízható véleménynyel van és aligha terjeszt rólam kedvezőbb véleményt, mint a t. középiskolai tanári testületről. (Tetszés és helyeslés.) De a magyar nemzeti közvéleménynek az az orgánum nem a kiegészítő része. (Igaz ! ügy van!) Az olyan ellentétben álló felfogásoknak a kifejezésre juttatója, a mely a magyar közértelmiség felfogása tekintetében ugyan édeskeveset nyom a latban. (Helyeslés.) Bozóky t. képviselőtársamnak különböző kívánságaira nézve, a mennyiben azok a nagyszebeni gimnáziumra vonatkoznak, az ő interpellácziójára adott válaszom alkalmából már elmondottam a nézetemet. Azt a mit ő kíván, hogy én nem tudom minő eszközökkel, a nem magyar ajkú szülők gyermekeit arra kényszeritsem, hogy oly gimnáziumokba írassák be gyermekeiket, a melyek tiszta faj magyarlakta vidékeken vannak és megakadályozzam őket abban, hogy oly gimnáziumba írassák be azokat, a melyek nemzetiséglakta vidékeken vannak, ez azt hiszem t. képviselőház, ma már Muszkaországban sem május 21-én, csütörtökön. volna lehetséges és annál kevésbbé lehetséges Magyarországon. (Igaz I ügy van !) Vannak a magyar kormányzatnak más eszközei arra, hogy ezt a kívánatos fejlődést előidézzük és hogy erre utat nyissunk. Ilyenek a középiskolák és egyéb iskolák mellett rendezett internátusok, melyeknek fejlesztésén, a mennyire lehet, iparkodom és a melyek benépesítésére nézve bizonyos előnyöket nyújthatok ; hogy ugy mondjam, elősegítő eszközök, irányító eszközök utján lehet előmozdítani és akarom is előmozdítani azt a fejlődést, a melyet t. képviselőtársam kivan, de erőszakkal sem azt nem lehet tenni, hogy a szülőket ennek vagy annak a gimnáziumnak mellőzésére kényszerítsem, ennek vagy amannak a gimnáziumnak mellőzésére kényszerítsem, ennek vagy amannak a gimnáziumnak felkeresésére birjam, sem azt nem vagyok képes többé eszközölni, hogy a középiskoláink elhelyezésével netalán régebben elkövetett hibákat orvosoljam, mert a ki egyszer megpróbált mint miniszter egy iskolát helyéről elhelyezni, jót állok t. képviselőtársamnak; másodszor azt meg nem próbálja, (ügy van ! Derültség.) A párhuzamos osztályokat be lehet szüntetni, ha azért ellenértéket tudok adni, de akkor beleesem abba a hibába, a melyet Vizy Ferencz t. képviselőtársam szememre lobbant: a gimnáziumok szaporításának hibájába. Nagyon helyesnek tartom Bozóky t. képviselőtársamnak azt a kívánságát, hogy a magyar intelligenczia tagjai a nemzetiségi nyelveket elsajátítsák és így a nem magyar ajkú polgártásainkkal való akár társadalmi és politikai, akár hivatalos érintkezésben azokhoz hozzáférkőzzenek, azokat a magyar hazafisághoz akár hivatali, akár különbeni érintkezésükben közelebb hozzák. Ezt igen helyesnek tartom és erre az arra való iskolákban okkal-móddal törekedni is fogok. (Helyeslés.) A mi a segédtanárok helyzetét illeti, hogyha meg is történik az, hogy egynémely segédtanárnak vagy helyettes tanárnak két évig kell működnie és csak azután jön állásba, ezt én magában véve sérelemnek nem tartom. (Helyeslés.) Különben informáltatni fogom magamat és hogyha e téren azt látom, hogy egyes ilyen helyettes tanárokkal igazságtalan mellőzés történt, azt feltétlenül orvosolni fogom. Én azon vagyok, a tőlem függő kinevezések egész vonalán, hogy lehetőleg minden mellékes befolyás kizárásával érvényesüljön az igazság és méltányosság azon kereten belül, a melyet a tanügy érdeke elénk szab és a melyet én első szempontnak tekintek. (Helyeslés.) Azt mondhatom t. képviselőtársamnak ezen általánosan felhozott kifogásával szemben, hogy meg fogom vizsgálni a dolog állását és a jogosság érdekének az egész vonalon igyekezni fogok érvényt szerezni, Áttérve az egész közoktatás gyakorlati irányításának azon nagy kérdésére, a mely itt felvettetett, (Halljuk ! Halljuk !) mindenekelőtt helyesbíteni kívánom Vizy Ferencz t. képviselőtársam hivatkozását az én tavalyi felszólalásomra. T. képviselőtársam t. i. ugy mondja, hogy én akkor meg-