Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-328

328. országos ülés 1908 május 20-án, szerdán. 53 de mégis ezen előadói székből kötelességemnek I ismerem és tartom, hogy egyes felmerült eszmékre nézve a magam megjegyzéseit megtegyem a lehető rövidséggel. (Halljuk! Halljuk !) Kezdem az oktatás legmagasabb fokán, az egyetemen. Az egyetem tekintetében különösen hangsulyoztattak az egyetemi oktatás visszásságai, főleg a jogi fakultásnál, a mely visszásságok bizonyos mértékben igazán fennállanak és orvoslást szükségeinek. Ilyen különösen a túlzsúfoltság, a mi azt eredményezi, hogy az ifjak jórészben nem férvén be a tantermekbe, az előadásokat nem is hallgathatják. Ezeken az állapotokon természetesen segiteni szükséges és segiteni is lehet részben a parallel tanszékek szaporításával, részben a helyiség kibővítésével és különösen az egyetemek szaporításával. Meg vagyok róla győződve, hogy a miniszter ur szintén ismeri ezeket a bajokat, és hogyha a pénzügyi helyzet meg fogja engedni, azokon segíteni is iparkodik. De azt a konzekvencziát nem szeretném, ha levonnák abból, a mit épen az a t. képviselő ur vont le, a ki ezt a kérdést felvetette, hogy t. i. azért, mert nem hallgatják meg valamennyien azt az élő, közvetlen előadást, annak nem levén kellő hatása, tehát feleslegessé válik, valamint azt sem fogadhatom el, hogy, mert valamely tantárgy nem adatik elő egész terjedelmében, annak az egy résznek, a melyet előadtak, nem lesz semmi haszna. Mert igenis azok, a kik az élő szó közvetlen hatását élvezték, annak hasznát veszik, mert hiszen látjuk a vizsgák eredményéből, hogy mennyivel alaposabban, jobban vannak elkészülve azok, a kik az előadásokat hallgatták, de a kik nem hallgatták, azok is el tudják sajátítani a tantárgyat, bár nem oly tökéletesen, más utón. Hiszen látjuk, hogy más iskoláknál is vannak olyanok, a kik magántanulással szerzik meg az ismereteket, és hogy magántanulás utján is lehet bizonyos eredményt elérni. Ez igy van az egyetemi tanításnál is. Az egyetemi oktatásnak nem is lehet mindig feladata, hogy a tárgyat egészen kimerítse ; csak alapot keh adnia, be kell vezetnie az ifjúságot abba, hogy képezze magát az életre, az iskola ugy sem láthatja el mindazokkal az ismeretekkel, a melyekre szüksége van a fiatal embernek az életben, de igenis adhat neki alapot, a melyen tovább képződhetik. A mi a szaktanitás tekintetében sürgetett reformokat illeti, én is azt tartom, a mit az igen t. miniszter ur mondott, és nem fogadhatom el azt, hogy ujabb egyetemek, alsóbb szakiskolák legyenek. Az egyetemnek két czélja van : szakiskola is, de egyúttal tudományos is, és meg vagyok róla győződve, hogy a t. miniszter ur is ezt akarja megvalósítani. (Zaj.) Molnár Jenő: A tanárok sokat mulasztanak! (Zaj.) Elnöki. Csendet kérek! Sághy Gyula előadó : A másik kérdés a középiskolai kérdés. (Halljuk!) Nem akarok ezzel bővebben foglalkozni, mert nagyon rövid az idő, mondom, nem akarok most belemélyedni abba, hogy egységes vagy ne egységes középiskola legyen-e ? (Mozgás.) De igenis, érzem annak a súlyát én is, a mit, gondolom, Bedőházy János t. képviselő ur hangsúlyozott, hogy a középiskolák igen egyoldalú irányban nevelnek és nagyon is nagy tömeget. (Zaj és mozgás. Halljuk ! Halljuk !) De igenis, mikor ily tömegét látjuk a középiskolából kikerülőknek, a kik az ugyenevezett szellemi proletariátus számát szaporítják, akkor mindenekelőtt gondolnunk kell arra, hogy találjunk levezető csatornákat, a melyek a középiskolákra való túlságos tólulástól a fiatalságot elvonják. És épen azért nem osztozhatom Bedőházy t. képviselőtársam azon nézetében, hogy a polgári iskola oly csekély jelentőségű volna. (Igaz! Ugy van!) Épen a polgári iskolának tulajdonítom azt a jelentőséget, hogy kellően szervezve a polgári iskola a középosztályból azt az elemet, a melyből csak szellemi proletariátus válnék, a kenyérkereső, a vagyonszerző pályákra terelje. Mert a középiskola egészséges szervezetét ugy képzelem, hogy a középiskola a polgári osztálynak legyen az az iskolája, a hol az megkapja az általános műveltséget, a mely képesiti arra, hogy magát a maga szakmájában is alaposabban kiképezze, de másrészt magasabb műveltségi fokra is emelje, hogy a polgári társadalmi osztály épen a legmagasabb társadalmi osztályokkal is a műveltség tekintetében a versenyt megállhassa. (Élénk helyeslés.) Minél műveltebb a polgári osztály a vagyonkereső pályákon, annál jobban fog érvényesülni, annál inkább fogja saját feladatát és érdekét szolgálni, elérni, és ekkép a nemzeti közművelődés és vagyonosodáshoz, mint lényeges tényező fog hozzájárulni. De nem lévén idő arra, hogy a szervezés kérdésére kiterjeszkedjem, (Halljuk I Halljuk !) nem akarok abba most belemenni. Azt gondolom, elegendő volt, hogy röviden ebből a székből a nagy czélt megrajzoltam, a melyet szükséges a polgári iskola reformjánál szem előtt tartani. Azt hiszem, (Halljuk ! Halljuk !) a reform sürgősségét is bizonyítja ez, mert ha mielőbb oly iskolát akarunk bevezetni az iskolák sorába, a mely alkalmas a középiskolákból az ép emiitett levezetés eszközlésére, akkor szükséges mielőbb a polgári iskolát reformálni, hogy e czélt általa elérhessük. (Helyeslés.) T. ház ! Szerettem volna ugyan a tanárképzés kérdésére is kiterjeszkedni, (Halljuk I Halljuk !) de nem bocsátkozom nagyon mélyen bele, csak azt hangsúlyozom, hogy nagyon örvendek annak, hogy nemcsak ezen a téren, hanem általában a kulturális téren végre egyszer egy olyan miniszterrel áUhatok épen az előadói székben szembe . . . Egy hang (haljelöl) : Nem szembe, de mellette ! Sághy Gyula: , . . mellette, de szemben állok