Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-339
B3§. országos ütés 1908 június i-én, csütörtökön. 417 19-én kötött második pótegyezmény beczikkelyezéséről (írom. 816, 854, 858) szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Kérem az előadó urat, méltóztassék helyét elfoglalni. Annyi figyelmet csak érdemel a ház az előadó úrtól, hogy itt legyen, a mikor a tárgyalás kezdődik. Sümegi Vilmos előadó : T. ház ! A vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény, a mely a vasúti fuvarozási jog egyöntetűségét tizenkét európai állammal egyöntetűen szabályozza, időközönként felülvizsgálatra szorul a forgalom fejlesztése érdekében. A most előttünk lévő berni pótegyezmény a teknika ujabb haladásához képest a szállítható tárgyakat illetőleg lényeges könnyítéseket tartalmaz az érdekeltek számára. Mivel ez az egyezmény (Halljuk ! Halljuk !) az összes érdekelt államokban egyöntetűen van megállapítva, tisztelettel kérem, hagy azt minden módosítás nélkül ugy általánosságban, mint részleteiben, elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés.) Dudits Endre jegyző: Bozóky Árpád. (Nincs itt!) Elnök : Szólásra senld sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Dudits Endre jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a törvényjavaslat czimét. Dudits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatott. Következik az 1. §. Dudits Endre jegyző (olvassa az l. §4). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t.'házat: méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változtalanul elfogadtatott. Következik a 2. §. Dudits Endre jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 2. §. változatlanul elfogadtatott. Következik a 3. §. Dudits Endre jegyző (olvassa a 3. §4). Elnök; Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, 8hogy a 3. §. változatlanul elfogadtatott. Következik a 4. §. Dudits Endre jegyző (olvassa a 4. §4, a benne KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XIX. KÖTET. foglalt egyezményt négy mellekletével és az aláírási jegyzőkönyvvel együtt). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, móltóztatik-e a 4. §-t és az ezen szakaszban foglalt egyezményt négy mellékletével és aláírási jegyzőkönyvével együtt változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Ezzel, t. képviselőház, a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. háznak, hogy annak harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Akkor a határozatot ilyen értelemben mondom ki. Következik a császári és királyi szabadalmazott kassá—oderbergi vasúttársaságnak nyújtandó további külön állami biztosításról (írom. 824, 879) szóló és a kereskedelemügyi miniszter által beadott törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Kubik Gyula előadó: A kereskedelemügyi miniszter ur a császári királyi szabadalmazott kassá—oderbergi vasútnak nyújtandó további külön állami biztosításról egy törvényjavaslatot nyújtott be, a melyet indokol a fővonalak forgalmi növekedése. Vasúti hálózatunk fővonalainak növekedése abban rejlik, hogy az erdőket részint letaroljuk, részint gazdaságilag kihasználjuk, hogy mezőgazdaságunk és iparunk fejlődött, hogy nagyon számos helyiérdekű vasút épült, és hogy ezek mind a fővonalakra irányítván a forgalmat, a forgalom tekintélyesen megnövekedett. A kassá—oderbergi vasút hazánknak egyik olyan vasútja, a mely magyar ingerenczia alatt érintkezik a külfölddel, azonkivül egész Ausztrián keresztül közvetíti a közlekedést. Ennek forgalma tekintélyesen megnövekedett, a mennyiben személyforgalma 68.5, tonna kilometrikus forgalma pedig 77.7%-ra emelkedett. Mindezen vasutaknál az ilyen forgalmi növekedés által okozott nehézségek enyhítésére kétféle mód van. Az egyik az, hogy a vasutak intenzivebben és nagyobb enerzsiával használják ki, a másik a beruházás. A kassá—oderbergi vasút ott, a hol enerzsiával kellett közbelépni, elment a maximális határokig, a mennyiben mozdonyai évenként 50.000 mozdony-kilométert tesznek, mig a Máv. mozdonyai évente csak 38.000 mozdony-kilométert tesznek ; a teherkocsi kihasználása tekintetében a kassá—oderbergi vasút őt kilométert tesz naponként, a Máv. 20 kilométert; a teherkocsi rakodási hihasználása 60%, mig a Máv.-nál csak 40%. így vagyunk a személyforgalomra vonatkozólag is. A kassá—oderbergi vasút az utasok rendelkezésére bocsátott helyek 67%-át használja ki, mig a Máv. 25%-át. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy mily nagy mértékben folyik a kassá—oderbergi vasútnál a kihasználás, de nem azt, hogy milyen kismérvű a Máv.-nál, mert a Máv. — tekintettel a nagyon sok viczinális vasútra és egyéb körülményekre — egészen más elbírálás alá esik. 53