Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-338

412 338. országos ülés 1908 június 3-án, szerdán. kat, a melyek bizonyítják, hogy ez a birói gyakor­lati büntetlenség következménye Fiúméban milyen káros és hogy bizonyos sajtó hogy használta azt ki. Említhetném pl., hogy körülbelül másfél évvel ezelőtt, mikor Fiúméban, tifuszesetek fordultak elő, a »Magyar Tengerpart« ezimű lap vezérczikké­ben »Tetemrehivás» ozimmel, gyászkeretbe fog­lalva azt irta, hogy a fiumei olaszok megmérgez­ték a vízvezetékeket, hogy a magyarokat kipusz­títsák. (Zaj. Halljuk I) És voltak lapok, t. ház. a melyek a. Fiuméban lakó magyarság megtévesz­tésére azt irták, hogy falragaszokat függesztettek ki, a melyekben felhívják az olaszokat, hogy a magyarokat dobják a tenderbe. Ennyire vissza­éltek ezek az újságírók a törvény intézkedésével, a beállott tényleges büntetlenséggel. És ezekkel a sértegetéssekkel, ezekkel a táma­dásokkal szemben, t. képviselőház, a fiumei pub­likum minden tekintetben védtelenül áll, a mennyi­ben nincsen módjában reagálni, a budapesti peres­kedésekben pedig — kétes értékűek lévén — az említett okoknál fogva nem bízik és sajnálja az azzal járó pénz- és időveszteséget és ennek következ­tében inkább nem pöröl. (Halljuk!) Mindezen sajnálatraméltó helyzet egyenesen abból következik, hogy Fiuméban nem létezik birói fórum. Hogy Fiúméban az igazságszolgáltatás szervezete hiányos, illetve ilyen kérdéseket illető­leg gyakorlatilag nem is létezik.És kétségtelen az is, hogy ezek a nyomorúságos viszonyok a fiumei köz­életre romboló hatással vannak és hogy a kormány és az állam intézményeivel szemben bizalmatlan­ságot gerjesztenek. Mert a nép, t. képviselőház, a mely az igazságot mindig megszentelt intéz­ménynek tartotta, és a mely az igazságon ejtett csorbát sokkal jobban átérzi, mint magának a szabadságnak a megsértését, hogyan viseltethetik bizalommal Fiuméban az állam intézményei iránt, hogyan hihet az állam védelmében, mikor azt látja nap-nap után, hogy szabadon és büntetlenül lehet megsérteni egy egész várost, annak intéz­ményeit, a mely látja, hogy Fiuméban megtorlás nélkül lehet felizgatni a nemzetiségeket és fel­idézni a nemzetiségi harczokat ? Ezért, t. kép­viselőház, nemcsak Fiume autonóm kormányának érdekében, hanem a fiumei magyar intézmények jó hírnevének megvédése czéljából is bátor vagyok a t. képviselőházat arra kérni, hogy a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvénynek kifogásolt intézkedéseit oda módosítsa, hogy a kormányzati kifejlődött joggyakorlat alapján az idézett törvénynek 15. és 17. §-aiban említett bűntettek és vétségek eseteiben is a fiumei tör­vényszék illetékessége ismertessék el (Halljuk !) Említem még, hogy a t. képviselőháznak 1897-ben alkalma volt Fiúménak ezen kérése jogos­ságáról meggyőződni. Akkor a többiek közt Thaly Kálmán, gróf Batthyány Tivadar, Lukács Gyula, Visontai Soma, Sima Ferencz és mások, a Napló tanúsága szerint ismételten felszólaltak Fiume eme jogos követelménye, Fiume ezen kívánságának teljesítése érdekében és a legmelegebbem! kérték, hogy Fiume városának jogát és érdekét érintő eme sérelem a legrövidebb idő alatt orvosoltassék, A kormány maga is megígérte annak idején, hogy, a mint — és ezért szólaltam fel most, — novella fog a képviselőház elé benyujtatni, ez a sérelem is orvosoltatni fog. Itt van most a novella Günther igen t. igazságügyminiszter ur érdeméből és bátor vagyok ez alkalmat megragadni, hogy kérjem az igen t. képviselőházat, kegyeskedjék Fiúménak e jogos kívánságát végre-valahára teljesíteni és szüntessen meg egy igazságtalanságot, mely ugy a fiumeiekre, mint a magyarokra nézve egyaránt sérelmes, illetőleg káros és azonkívül a magyar állam Fiuméhez fűződő erkölcsi és politikai érde­keinek követelményeivel is ellentétben áll. Kérem a t. képviselőházat, támogasson engem legalább abban, hogy a Fiumére nézve az ilyen sérelmes kormányzati hibák, az ilyen égbekiáltó igazság­talanságok, a melyek se Magyarországnak, se Fiúménak javára nem szolgálnak, szűnjenek meg. (Helyeslés.) Ennek következtében vagyok bátor a követ­kező indítványt előterjeszteni (olvassa) : »Inditványozom, hogy a XVI. czikk után uj czikk vétessék fel, mely szóljon »Az 1897 : XXXIV. t.-czikk 15. és 17. §§-ainak módosításáról és kiegészítéséről.« (Tovább olvassa) : Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy az 1897 : XXXIV. t.-czikk 15. §-ának 1. pontjá­ban 1., 2., 3., és 4. alatt, valamint a 2. pontjában felsorolt bűntettek és vétségek elbírálására a fiumei kir. törvényszék kebelében működő esküdt­bíróság, a 17. §. 6. bekezdésében körülirt bűn­tettek és vétségek elbírálására pedig a fiumei kir. törvényszék hatáskörét rendeleti utón kitérj eszsze.« Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Günther Antal igazságügyminiszter: T. kép­viselőház ! (Halljuk I) Oly fontos, politikailag is fontos kérdéseket érint t. képviselőtársam be­adott indítványa, hogy azokat így inczidentaliter megoldani egyáltalában nem lehet; (Ugy van!) de az a keret, a mely e törvényjavaslat számára adva van, egyáltalában nem is alkalmas arra, hogy indítványa ide belevétessék. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, hogy ezúttal az indítványt mel­lőzni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur nem kíván szólni. A tanácskozást berekesztettnek nyilvánítom. Az 50., illetőleg most már 51. § nem támad­tatott meg. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 50., illetőleg most már 51. §-t az igazságügyi bizott­ság szövegezésében változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Az 50., illetőleg immár 51. §. után Zanella Richárd képviselő ur uj czikket, illetőleg uj sza­kaszt hozott javaslatba. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Zanella Richárd képviselő urnak indítványát elfogadni, igen vagy nem % (Nem!) Ha nem, kijelentem, hogy a képviselőház az indít­ványt mellőzi.

Next

/
Thumbnails
Contents