Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-338
412 338. országos ülés 1908 június 3-án, szerdán. kat, a melyek bizonyítják, hogy ez a birói gyakorlati büntetlenség következménye Fiúméban milyen káros és hogy bizonyos sajtó hogy használta azt ki. Említhetném pl., hogy körülbelül másfél évvel ezelőtt, mikor Fiúméban, tifuszesetek fordultak elő, a »Magyar Tengerpart« ezimű lap vezérczikkében »Tetemrehivás» ozimmel, gyászkeretbe foglalva azt irta, hogy a fiumei olaszok megmérgezték a vízvezetékeket, hogy a magyarokat kipusztítsák. (Zaj. Halljuk I) És voltak lapok, t. ház. a melyek a. Fiuméban lakó magyarság megtévesztésére azt irták, hogy falragaszokat függesztettek ki, a melyekben felhívják az olaszokat, hogy a magyarokat dobják a tenderbe. Ennyire visszaéltek ezek az újságírók a törvény intézkedésével, a beállott tényleges büntetlenséggel. És ezekkel a sértegetéssekkel, ezekkel a támadásokkal szemben, t. képviselőház, a fiumei publikum minden tekintetben védtelenül áll, a mennyiben nincsen módjában reagálni, a budapesti pereskedésekben pedig — kétes értékűek lévén — az említett okoknál fogva nem bízik és sajnálja az azzal járó pénz- és időveszteséget és ennek következtében inkább nem pöröl. (Halljuk!) Mindezen sajnálatraméltó helyzet egyenesen abból következik, hogy Fiuméban nem létezik birói fórum. Hogy Fiúméban az igazságszolgáltatás szervezete hiányos, illetve ilyen kérdéseket illetőleg gyakorlatilag nem is létezik.És kétségtelen az is, hogy ezek a nyomorúságos viszonyok a fiumei közéletre romboló hatással vannak és hogy a kormány és az állam intézményeivel szemben bizalmatlanságot gerjesztenek. Mert a nép, t. képviselőház, a mely az igazságot mindig megszentelt intézménynek tartotta, és a mely az igazságon ejtett csorbát sokkal jobban átérzi, mint magának a szabadságnak a megsértését, hogyan viseltethetik bizalommal Fiuméban az állam intézményei iránt, hogyan hihet az állam védelmében, mikor azt látja nap-nap után, hogy szabadon és büntetlenül lehet megsérteni egy egész várost, annak intézményeit, a mely látja, hogy Fiuméban megtorlás nélkül lehet felizgatni a nemzetiségeket és felidézni a nemzetiségi harczokat ? Ezért, t. képviselőház, nemcsak Fiume autonóm kormányának érdekében, hanem a fiumei magyar intézmények jó hírnevének megvédése czéljából is bátor vagyok a t. képviselőházat arra kérni, hogy a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvénynek kifogásolt intézkedéseit oda módosítsa, hogy a kormányzati kifejlődött joggyakorlat alapján az idézett törvénynek 15. és 17. §-aiban említett bűntettek és vétségek eseteiben is a fiumei törvényszék illetékessége ismertessék el (Halljuk !) Említem még, hogy a t. képviselőháznak 1897-ben alkalma volt Fiúménak ezen kérése jogosságáról meggyőződni. Akkor a többiek közt Thaly Kálmán, gróf Batthyány Tivadar, Lukács Gyula, Visontai Soma, Sima Ferencz és mások, a Napló tanúsága szerint ismételten felszólaltak Fiume eme jogos követelménye, Fiume ezen kívánságának teljesítése érdekében és a legmelegebbem! kérték, hogy Fiume városának jogát és érdekét érintő eme sérelem a legrövidebb idő alatt orvosoltassék, A kormány maga is megígérte annak idején, hogy, a mint — és ezért szólaltam fel most, — novella fog a képviselőház elé benyujtatni, ez a sérelem is orvosoltatni fog. Itt van most a novella Günther igen t. igazságügyminiszter ur érdeméből és bátor vagyok ez alkalmat megragadni, hogy kérjem az igen t. képviselőházat, kegyeskedjék Fiúménak e jogos kívánságát végre-valahára teljesíteni és szüntessen meg egy igazságtalanságot, mely ugy a fiumeiekre, mint a magyarokra nézve egyaránt sérelmes, illetőleg káros és azonkívül a magyar állam Fiuméhez fűződő erkölcsi és politikai érdekeinek követelményeivel is ellentétben áll. Kérem a t. képviselőházat, támogasson engem legalább abban, hogy a Fiumére nézve az ilyen sérelmes kormányzati hibák, az ilyen égbekiáltó igazságtalanságok, a melyek se Magyarországnak, se Fiúménak javára nem szolgálnak, szűnjenek meg. (Helyeslés.) Ennek következtében vagyok bátor a következő indítványt előterjeszteni (olvassa) : »Inditványozom, hogy a XVI. czikk után uj czikk vétessék fel, mely szóljon »Az 1897 : XXXIV. t.-czikk 15. és 17. §§-ainak módosításáról és kiegészítéséről.« (Tovább olvassa) : Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy az 1897 : XXXIV. t.-czikk 15. §-ának 1. pontjában 1., 2., 3., és 4. alatt, valamint a 2. pontjában felsorolt bűntettek és vétségek elbírálására a fiumei kir. törvényszék kebelében működő esküdtbíróság, a 17. §. 6. bekezdésében körülirt bűntettek és vétségek elbírálására pedig a fiumei kir. törvényszék hatáskörét rendeleti utón kitérj eszsze.« Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Günther Antal igazságügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk I) Oly fontos, politikailag is fontos kérdéseket érint t. képviselőtársam beadott indítványa, hogy azokat így inczidentaliter megoldani egyáltalában nem lehet; (Ugy van!) de az a keret, a mely e törvényjavaslat számára adva van, egyáltalában nem is alkalmas arra, hogy indítványa ide belevétessék. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, hogy ezúttal az indítványt mellőzni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur nem kíván szólni. A tanácskozást berekesztettnek nyilvánítom. Az 50., illetőleg most már 51. § nem támadtatott meg. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 50., illetőleg most már 51. §-t az igazságügyi bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Az 50., illetőleg immár 51. §. után Zanella Richárd képviselő ur uj czikket, illetőleg uj szakaszt hozott javaslatba. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Zanella Richárd képviselő urnak indítványát elfogadni, igen vagy nem % (Nem!) Ha nem, kijelentem, hogy a képviselőház az indítványt mellőzi.
