Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-338

396 338. országos ülés 1908 június 3-án, szerdán. erre a feltételes elitélés vagy sem ? Ez természetesen minden konkrét esetre, az élet összes viszonyaival számolva, keresztül nem vihető, ennélfogva egy alapot kellett keresni és alapul a ma fennálló büntető törvénykönyvet kellett venni, a melyben a bűncselekmények súlyuknál fogva vannak megkülönböztetve. Méltóztatnak tudni, hogy fogházbüntetéssel leginkább gondatlanságból okozott vétségek vannak sújtva. Kelemen Samu : Minden vétség ! Csizmazia Endre előadó: Azt mondottam: leginkább ! Azonkívül idetartoznak a szándékosan elkövetett bűncselekmények közül azok, a melyek tárgyi súlyuknál fogva sokkal kisebb jelentőségűek, mint a vétségek. Ellenben bűntetteknek azon a szándékos bűncselekmények soroltatnak fel, a melyek tárgyi súlyuknál fogva már sokkal súlyosabb beszámítás alá esnek, a melyek a társadalomra, a közre nézve veszedelmesebbek, és ezek már súlyosabb büntetéssel vannak a büntetőtörvénykönyvben sújtva. A minimális büntetés hat hónap, és eltérően a legtöbb külföldi törvényhozástól — ismétlem, eltérően — csak nálunk van meg a birónak az a joga a 92. §. alapján, hogy a hat hónapi börtönnél még alább szállhat. Ekkor a biró mérlegek mindazokat a körülményeket, a melyeknél fogva szükségesnek tartja, hogy egyszerűen csak fogházbüntetést szabjon ki. A mikor tehát a taxativ felsoroláshoz a törvény nem ragaszkodhatott, mert annak kiszámíthatatlan veszedelmei lettek volna, akkor a törvényhozónak az a feladata, hogy egy lehetőleg biztos alapot nyújtson a birónak, a melyben az ő akaratát kifejezze, hogy mely határokig mehet el ezekben a kedvezményekben. Nagyon kell óvakodni attól, hogy helytelen büntetőpolitikát követve, a kedvezményeket oly cselekményekre is kitérjeszszük, a melyek a közre nézve különös veszélylyel járnak. Méltóztassék figyelembe venni azt, hogy ezek közé a bűntettek közé, a melyek börtönnel sújtatnak, van sorolva a büntetőtörvénykönyvben tegyük fel a magzatelhajtás . . . Kelemen Samu ." Nem fokozzák le egy hónapon alul! Elnök : Csendet kérek ! Csizmazia Endre előadó : Méltóztassék elképzelni, hogy ezekben az esetekben forognak fenn igen sokszor azok az esetek, a melyek meginditólag hathatnak a biróra, a mikor a pillanat behatása alatt alkalmazná a kedvezményeket és milyen veszedelmes következményei lehetnek ennek. Méltóztassék arra gondolni, a mit épen Nagy György felhozott: a gyermekölés bűntettére. Én méltánylom azokat a társadalmi körülményeket, a melyeket felhozott, de végeredményében ez a cselekmény mégis csak nagyon súlyos büntetendő cselekmény, a mely egy életet pusztit el. Erre a cselekményre — én teljesen eltérek Nagj

r György képviselő úrtól — vagy van beszámítást kizáró ok, a mikor az terhére nem számíttatik és akkor ugy is felmentik, vagy megállapítja a biró, hogy öntudatosan ölte meg az az anya gyermekét, s akkor lehetetlennek tartom, hogy a feltételes elitélés kedvezményében részesittessék. Maga ez a példa bizonyitja,hogy Nagy György, a ki oly alaposan igyekezett behatolni e törvényjavaslat szellemébe, mint biró nézetem szerint milyen téves mezőben kalandozott volna. Tessék csak elképzelni, az életben a biró szintén ember és ha a törvény meg nem szabja a határt, esetleg a társadalomra nézve milyen veszedelmes irányok jutnának felszínre. Azt tetszett felhozni Kelemen Samu t. barátomnak, hogy jogászok között nincs nézeteltérés. Ezt nem fogadom el, hisz ezt a törvényjavaslatot Magyarország egyik legkitűnőbb büntető jogásza csinálta, neld ez volt a megfontolt meggyőződése, az ankéten, a jogászegyleten az érveknek egész halmazatával való küzdelem után határozta el ezt a többség, azon az ankéten a jogászi többség azt tartotta helyesnek, hogy egyelőre ne menjünk tul a kellő határon, hanem bizonyos óvatossággal vezessünk be egy intézményt. Mikor pedig egy intézményt egy nemzet közéletébe be akarunk vezetni, egyszerre túlzásba mennünk nem lehet. Van mód és lesz alkalom arra, hogy a mennyiben ez az intézmény a tapasztalat utján olyannak fog bizonyulni, hogy ez a közre nézve feltétlenül hatásos, tovább mehessünk. De egyelőre maradjunk meg ennél a határnál. Azt tetszik mondani, hogy ez megalkuvás. Nem megalkuvás ez, hanem határozottan bölcseség. A bölcseséget megalkuvásnak minősíteni nem szabad. A bíróság abban az esetben, ha nincs előtte a törvényhozónak bizonyos meghatározott határvonala, nagyon könnyen túlléphetne azokon a határokon, a melyeket a törvényhozó tulaj donképen in conkreto alkalmaztatni szándékozott. Vétségek esetében ilyen nagy hibák jóformán nem történhetnek azért, mert a vétségek kisebb súlyúak a bűntetteknél, és igen nagy jogsérelem történhetnék gyakran és a társadalom jogérzetét rendítené meg, hogyha a salyos bűntetteknél is a bíróság bármilyen okból alkalmazná a föltételes elitélés elvét. Ez rendkívüli visszahatással bírna és meggyengítené a törvény megtorló rendeltetését is, mert odáig még nem jutottunk el, hogy bizonyos tekintetben ne kivánnók meg a birói Ítélkezéstől, hogy az általános jogérzetet kielégítse. Epén azért én semmi körülmények között ezen indítványhoz hozzá nem járulhatok és kérem a t. házat, méltóztassék azt mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-nak meg nem támadott részeit az igazságügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Kijelentem, hogy a képviselőház a második szakasz meg nem támadott részét az igazságügyi bizottság szövegezése szerint fogadja el. A 2. §. első pontjához Nagy György képviselő ur azt a módosítást nyújtotta be, hogy ezen első