Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-337

388 337. országos ülés 1908 június 2-án, kedden. nyainknak megfelelő törvényhozás által hassunk oda, hogy az egyéni becsület, tisztesség védelmet találjon. (Élénk helyeslés.) Ez a két dolog szocziológikus szempontból összeköttetésben van. egymással és midőn én ezt a törvényjavaslatot elfogadom, csak rá akartam mutatni azokra a hiányokra, a melyek orvoslására nézetem szerint rövid idő alatt szükség van és én nem csatlakozom azokhoz, a kik azt mondják, hogy csak ugy kell segiteni, hogy egészen uj törvényt hozunk, mert ez igen alapos, igen körültekintő munkát kivan, hanem azt kivánnám, hogy lépésről-lépésre haladjunk és mindig előttünk legyen az, hogy ezáltal a büntetőtörvénykönyv előkészítését előmozdítsuk. Ezen megjegyzésem mellett a törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Csizmazia Endre előadó: T. ház! Mivel én már előbbi beszédemben a t. ház türelmét igen hosszan vettem igénybe, most csak röviden fogok felszólalni és lehetőleg azon kifogásokra és megjegyzésekre reflektálni, a melyek szorosan a törvényjavaslatra tartoznak. Itt ezen törvényjavaslat felett egy széleskörű, igen mélyreható és magas színvonalú vita fejlődött ki. Hogyha én az elhangzott felszólalások mindegyikére válaszolni óhajtanék, akkor igen bő, termékeny mezőre találnék, a melyen bő aratást remélhetnék. Azonban már azon oknál fogva is, minthogy a vita legnagyobbrészt nem annyira ezen büntetőtörvényjavaslattal magával, hanem inkább a büntetőtörvénykönyv általános revíziójával foglalkozik és mivel a legtöbb szónok a büntetőtörvénykönyvnek azon hiányát és fogyatkozásait igyekezett kimutatni, a melyek de lege 'erenda veendők figyelembe és mivel majd annak idején lesz alkalmunk bőven foglalkozni a felvetett eszmékkel, ezekre ki nem térek. Ez a törvényjavaslat nem olyan szűkkeretű, mint a hogy szakaszainál fogva azt gondolni lehetne. Ez a törvényjavaslat egy egészen uj intézményt iktat be a mi büntető] ogrendszerünkbe : a feltételes elitélést, ezen kivül a fiatalkorúak büntető rendszerét egészen átalakítja, tehát nem tekinthető csupán novelláris alkotásnak, a mely csak a büntetőtörvénykönyv egyes szakaszait fejleszti, hanem egy nagy, uj elveket rendszeresítő alkotásnak, a mely határozottan megérdemelte azt a magas színvonalú vitát, a melyben ebben a házban részesült. Oly kifogások hangzottak el a t. képviselő urak részéről, a melyeket én teljes mértékben osztani képes nem vagjrok. A törvényjavaslat alapelve az, hogy a mennyiben a feltételes elitélés intézményét meghonosítjuk, tekintettel kell lenni a hazai viszonyokra és arra, hogy egy uj intézmény bevezetésénél bizonyos óvatossággal, megfontoltsággal kell eljárni és ennélfogva alapelvül fogadom el azt, hogy csupán csak a fogházzal büntetendő cselekményekre abban az esetben alkalmazható, midőn egy hónapot meg nem haladó büntetés szabatik ki. Ezzel szemben felvettetett az az eszme, hogy azokban az esetekben, a midőn korrekczionalizálás folytán bűntettek, különösen egyes szónokok által jelzett, börtönbüntetéssel sújtott bűntettek büntettetnek fogházzal, abban az esetben szintén a feltételes elintézés kedvezménye alkalmaztassék. Midőn a feltételes elítélés intézménye a régi büntetőtörvénykönyvbe iktattatik be, és így számolni kell a mai viszonyok között még a régi büntetőtörvénykönyvben felállított alapelvekkel, és minthogy ezekben az alapelvekben a bűncselekményeknek tárgyi súlya szorosan figyelembe van véve s épen a bűncselekménj'-eknek tárgyi súlyánál fogva állapíttatott meg az a határvonal, a mely megkülönbözteti a fogházzal büntetendő vétségeket, a börtönnel, fegyházzal vagy halállal büntetendő bűntettektől : ennélfogva nem tartottuk czélszerűnek ilyen súlyos beszámítás alá eső cselekményekre is kiterjeszteni a feltételes elitélés kedvezményét. Nagy Sándor". Ez ellenkezik a büntetőrendszerrel ! Csizmazia Endre előadó: Ezt nem tartottuk megegyeztethetőnek a feltételes elitélés intézményével. Nagy Sándor: Epén ellenkezőleg van! Csizmazia Endre előadó : Azokban az esetekben különben is módjában van a bírónak a büntetőtörvénykönyv 92. §-ának alkalmazása, s azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket az ilyen bűncselekményeknél a melyek börtönnel vagy fegyházzal büntettetnek, figyelembe veheti, ugy hogy az illető igen enyhe fogházbüntetést kap. Habár a 92. §. és a feltételes elitélésről szóló szakasz nem ugyanazt a czélt szolgálják is teljesen, de kétségtelen, hogy a 92. §. alkalmazására okot szolgáltató körülmények összeesnek ugyanazokkal a körülményekkel, a melyek a feltételes elitélést szükségessé teszik és indokolják. Most más enyhébb beszámítás alá eső cselekményeknél a mérlegelésnél a bíró tekintetbe fogja venni azt, hogy maga a cselekmény tárgyi jellegénél fogva nem esik-e súlyosabb beszámítás alá, ennélfogva, ha a különös méltánylást érdemlő körülményeket azután figyelembe veszi, alkalmazza a feltételes elitélés kedvezményét. Nagyobb sulyu bűncselekményeknél a biró a 92. §. alkalmazásánál lényegében ugyanezeket a körülményeket veszi figyelembe és szállítja le a büntetést fogházbüntetésre. Tehát igen nagy, kétszeres kedvezményben részesülne nézetem szerint az a vádlott, a kinek először a 92. §. alkalmazásával azt a bűncselekményét, a melyet a törvény börtönnel vagy fegyházzal büntetne, leszállítanék fogházra és ugyanazoknak a körülményeknek alapján azután, a melyeket már egyszer a bíróság mérlegelt, még ezt a leszállított, indokolt körülményeknél fogva szükségesnek talált kisebb büntetést is azután mintegy elengednők. Kelemen Samu: Csak a konzekvencziát vonja le ! Csizmazia Endre előadó: Azzal is méltóztassék számolni, hogy a feltételes elitélés intézményének behozatala itt Magyarországon jogászi körökben olyan súlyos ellenérvekkel állott szemben, hogy a