Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-337

337. országos ülés 1908 jtmius 2-án, kedden. 375 társadalom egyik fekélyének alapját képezik. Hogy e tekintetben mennyire előre vagyunk, mutatja az az eset, hogy a mikor 1900-ban Budapesten az országos nemzetközi gyermekvédő kongresszus megtartatott, Zuckermann tanár, a bires prágai professzor, a ki a gyermekvédelemnek első barczosa, szintén felszólalt, és nekünk j)éldakép Angliát állította oda, a midőn azt mondotta, hogy Anglia e tekintetben teljességgel előljár, és mint nagy dolgot emiitette fel, hogy Angolországban az elhagyott gyermekek menhelyén 40.000 gyermeket tartanak. Nálunk 38.500-at tartanak, és a gyermekvédelemnek őshazájában, Angliában csak 1500-zal többet. És felhívom a figyelmet arra, hogy legújabban egy osztrák szakember a lehető legnagyobb határozottsággal mutatott reá, hogy Ausztriában ebben a tekintetben milyen rendezetlenek az állapotok. O rámutatott Anglia példájára, azt tessék megnézni. Persze, a jó szomszéd, az osztrák, Angliába megy, de a Lajtán túl nem megy, hogy megnézze, hogy milyen kultúrintézményeink vannak nekünk ezen téren. Az osztrákok csak akkor tekintenek hozzánk át, ha ócsárolni, becsmérelni kell bennünket, de ha oly dologról van szó, a mi náluk nincs meg, a miben tanulhatnának tőlünk, akkor mindig ignorálni szoktak bennünket. Ha ők ezt teszik is, mi magunkat ne ignoráljuk, ne becsméreljük, hanem a hdyett, hogy kimennénk és a külföldre hivatkoznánk, maradjunk itt benn, nézzük meg, hogy itt mi van, és a mi van, azt becsüljük meg. T. ház! Fel kell említenem azt, hogy a gyermekvédelem őshazájában, Angliában igenis a társadalom az állammal kész közreműködni a gyermekvédelem terén. Hát, t. ház, csak Angliában van ez ? Méltóztassék megnézni, hogy éjacn a legújabb időben nálunk e tekintetben milyen hatalmas és erős mozgalom indult meg, és méltóztassék megnézni, hogy milyen óriási érdeklődés támadt fel a társadalomban ezen kérdés iránt. Teljes tisztelettel legyen itt a törvényhozó testületben felemlítve gr. Gyulay Lipótnak, kiváló mágnásunknak hazafias érdeme a gyermekvédelem terén. (Élénk éljenzés.) Az ő fáradhatatlan buzgalma, agitácziója ma odáig ment, hogy nemcsak százezreket tud gyűjteni, hanem ezt a dolgot, ezt a nagy, hatalmas ügyet beviszi a nagyközönség lelkébe és ott az érdeklődést az iránt a lehető legnagyobb mértékben fel tudja kelteni. (Igaz! Ugy van f

J Hát akkor, a mikor a társadalom terén is ilyen mozgalmakat látunk, a mikor látjuk, hogy az állam mit tesz a maga részéről, a mikor látjuk, hogy az állam és társadalom mily hatalmasan fog egymással kezet, hogy Magyarország ezen egyik legfontosabb kulturális ügyét, a gyermekvédelmet fejleszsze, a mikor látjuk, hogy a jövő nemzedéknek helyes irányban való fejlődését, a bűnnek már gyökerében való kiirtását milyen hatalmas lépéssel viszik előre; akkor nincs okunk ebben a tekintetben a múltra szégyenkezve visszatekinteni és nincs jogunk azt mondani, hogy az előfeltételek nincsenek meg". Mert igenis megvannak, s ezen törvényjavaslat által csak egy lépés történik azoknak tökéletesbitésére és teljes kifejlesztésére. T. képviselőház! Még egy dologra kell felhívnom a figyelmet ugyancsak ennek kapcsán, a mi rendkivül érdekes dolog, és a mit már ezen vita alatt érintettek, nevezetesen az, hogy annak idején, mikor a gyermekvédelem Angliában fejlődni kezdett, és a mikor megalajfitották ezeket az Industrial School-okat, ipari iskolákat és a javitóintézetfélóket, Reformátor}

7 Schools, a melyekbe náluk szintén a fokozottabb erkölcsi megóvás alá kerülő fiatalok kerülnek, azt találták, hogy ez nem felel meg a kitűzött czélnak, hanem bizonyos fokozatokat kell felállítani, nevezetesen osztályozni kell a gyermekeket a szerint, a mint nagyobb vagy kisebb bennük az erkölcsi romlottság, tigy, hogy ebben a tekintetben ma már nem maradnak meg a gyermekmenhelyek azon két típusa mellett, a melyet emiitettem, hanem ezen két típus között egy egész skálája fejlődött ki a különböző típusú gyermekmenhelyeknek, úgyszólván — hogy ezen kifejezéssel éljek — differencziálócltak ahhoz képest, a mint a fiatalkoriiaknál kevesebb vagy nagyobb romlottságot tapasztaltak. Ennek természetes oka és egyszersmind czélja az volt, hogy ez által a gyermekek kellő módon osztáh

r

oztatván, ugy történjék a dolog, hogy lehetőleg az erkölcsi fejlettség egyforma fokán álló gyermekek egy-egy intézetbe kerüljenek és fokozatosan, a mint kisebb vagy nagyobb az erkölcsi romlottság, csoportonkint egyforma elbánás alá essenek, hogy a nagyobb romlottsággal bíró gyermekek maguk között a kisebb romlottságuakat meg ne ronthassák. Ilyen differencziálódás lépett életbe az angol intézményekben. Hát érdekes dolog az, hogy nálunk, a hol a fiatalkorú bűnösökre nézve csak most hozatik intézkedés, a mely Angliában már előbb megtörtént, nálunk ez az intézkedés, a gyermekmenhelyek intézményének ez a differencziálása is már készen várja tulajdonképen a büntető törvénykönyv novellájának törvénynyé válását. A dolog ugy áll, hogy ma pl. a gyermekliga állit fel szintén ily intézeteket. Ilyen van, ha jól tudom, Rákoskeresztúron, továbbá Szegeden és Kőbányán, a mely intézetek már nem az egyszerű züllésben levő gyermekek, ele a züllésnek bizonyos bűncselekményben nyomát mutató gyermekek számára is léteznek. Hock János: Már lányok számára is létesítenek. Nagy Dezső: Az utóbbiaknál is meg kell különböztetni azokat, a melyeknél csak a züllés első foka forog fenn, és fölállítanak a gyermekmenhelyek intézeteket oly gyermekek számára is, a kik már előhaladóttabb fokú romlás stá-