Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-336

98 június 1-én, hétfőn. 347 336. országos ülés 191 tisztjei fizetésemelésének. Ez lenne az egyik kérdésem a miniszterelnök úrhoz. A másik kérdésem, igen t. miniszterelnök ur az, hogy vájjon törvényesnek alkotmányosnak tartja-e azt, hogy a közöshadsereg tisztjei fizetésének rendezését Id vonják a parlament hatásköre alól és a parlament bizottságának, a delegácziónak hatáskörébe utasitják % Azt kérdezem a miniszterelnök úrtól, hogy Deák Ferencznek 1867. január 30-án az 1867 : XII. t.-ezikk megalkotására kiküldött bizottság ülésén mondott beszédét helyesli-e, a melyben nyíltan, félreérthetetlenül kimondotta Deák Ferencz, a ki a legilletékesebb a kiegyezési törvény magyarázatánál, hogy a delegácziók a törvényhozás hatáskörében nem intézkedhetnek és nem hozhatnak egyáltalában soha oly határozatot, a mely egy évnél hosszabb időtartamra kötelezhetné a nemzetet. Már most, méltóztassék megengedni, ha a közös hadsereg tisztjeinek fizetését visszamenőleg október 1-től és azután az 1909. évre is felemeljük, ez a kalendáriumot tekintve is egy évnél hosszabb időt jelent. En kijelentem, hogy ha a miniszterek belemennek abba, hogy a tiszti fizetés rendezése a delegáczióban történjék, abban a pillanatban elvesztették azon jogot, hogy törvénj^es, alkotmányos minisztereknek tekintessenek, abban a pillanatban elveszítették a jogot ahhoz, hogy a magyar kormány tagjai lehessenek. (Mozgás és ellenmondások,) En ebben a kérdésben ellenmondást nem ismerek. A parlament hatáskörét megcsorbitani azáltal, hogy a delegácziót egy központi parlamentté nevezzük ki és a magyar parlamenttől elveszszük azon jogát, hogy ehhez a kérdéshez hozzászólhasson: ezt a legvilágosabban, a legnyiltabban imparlamentárisnak és törvényellenesnek ismerem. (Zaj a jobboldalon.) T. ház! A pénzügyminisztérium jelentése szerint azért kellett a honvédtisztek fizetését emelni, mert a többi állami tisztviselők fizetését is időközben rendezték. A t. miniszterelnök ur ismét elfelejti, hogy épen a tiszti fizetések rendezésével kezdődött minden oldalon a fizetésrendezés, hogy ez nem képezhet most uj okot, az okozatból okot csinálni nem egyezik meg a parlamenti igazság szellemével. Nyíltan állapítsuk meg, hogy a tisztek fizetésrendezése volt a kiindulási pont, a melyből kiindulva az állami tisztviselők más ágazatainak fizetését is rendezni igyekeztünk és részben a szocziális szükségleteknek eleget is tettünk, részben már rendezve vannak, részben, hiszem, hogy rendeztetni fognak. Ha a kérdést tisztán humanitárius alapon kezeinők, tisztán szocziális szempontból néznők, akkor talán nem tennék ellenvetést a honvédtisztek fizetésének felemelése ellen, de azt tartom, hogy ez eminenter, elsősorban és kizárólag politikai kérdés. A honvédtisztek, ha jó magyarok, pedig sok van köztük jó magyar ember, be fogják látni, hogy nem szűkkeblűségből tagadjuk meg a fizetésemelést, be fogják látni, hogy a küzdelem, melyet a nemzeti aspirácziókra folytatunk, igenis becsületes, hazafias küzdelem, és el fogják hinni nekünk, hogy meg kell tagadnunk azért, mert reánk nézve fontos politikai kérdést képez, és ha e téren meghátrálunk, ha a paktum ellenére terheljük uj áldozatokkal a nemzetet, annak végzetes következményei lennének, mert elvesztjük a nemzet bizalmát és e bizalom nélkül eredményes függetlenségi politikát a jövőben nem tudunk folytatni. En a t. miniszterelnök urat kérem, hogy a feltett két kérdésre méltóztassék válaszolni és ne engem, hanem a nemzetet méltóztassék e kérdésben megnyugtatni. Nekünk az az aggod.alrnunk, t. miniszterelnök ur, hogy később épen a háznak mostam határozatát, a mely a 8. §-ban tett rendelkezéseket, a honvédtisztek fizetésének felemelését, szentesíti, e határozat épen a nemzet ellen fogják fegyverül felhasználni, erre a határozatra fogják alapítani a közös hadsereg tisztjei fizetésének felemelését. Másfelől azt is kérdem a t. miniszterelnök úrtól, hogyan kerül az 1908. évi költségvetés szabályozásába a méneskari lótenyésztő intézeteknél alkalmazott havidijasok, gyakornokok és hadapródok fizetésrendezése \ Szeretném, ha itt tudnók ezt rendezni, szeretném, ha ugyanazon szervezetben volnának, mint a honvédek és a magyar kir. csendőrség, de tény az, hogy a hadügyminiszter rendelkezése alatt, állanak, teljesen egyforma elbánásmódban részesülnek a közös hadseregbeli tisztekkel, szolgálati nyelvük német, a közös hadsereggel németül leveleznek, német átiratokat kapnak, ennélfogva azt hiszem, hogy ezt is ellenünk fogják fegyverként használni, erre rá fognak mutatni, hogy nemcsak a honvédtisztek fizetését emelte a képviselőház, de hozzájárult ahhoz is, hogy a lótenyésztési intézeteknél alkalmazott havidijasok és gyakornokok illetményeit emelték, és ebből arra fognak következtetni, hogy a közös hadsereg más tisztjeinek illetményeit nemcsak méltányos, jogos, de szükségszerű is hasonlóképen rendezni. Én a honvédelmi minisztérium költségvetésének tárgyalása alkalmával már kifejezést adtam annak az óhajnak, annak a kivánságnak, hogy a méneskari tiszteket a honvédség tisztikarából vegyük, hogy egyáltalán vegyük be szervezetileg a honvédelmi miniszter hatásköre alá, hogy ne maradjon tovább az az anomália, hogy egy tisztán magyar érdeket szolgáló intézet felügyelet tekintetében a közös hadügyminiszetr alá legyen rendelve. T. képviselőház ! Egyúttal, hogy a ház akarata, ítélete e dologban már most megnyilatkozhassék, határozati javaslatot nyújtok be és kérem a függetlenségi és 48-as párt tagjait, hogy épen az eszmének érdekében fogadják el. Azt kérem kimondatni e határozati javaslatban, hogy a honvédség tisztjei fizetésének felemelése nem szolgálhat érvül majd a jövőben a közös hadsereg tiszti fizetésének felemelésére, ettől az aggodalomtól ment meg engem a t. képviselőház, ha elfogadja a határozati javaslatot. 44*