Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-333
272 333. országos ülés 1908 május 27-én, szerdán. közi kongresszusokon bizonyos elvekben, a mely elveket most a törvényhozásban megvalósítani kell. Ha ezután erre az aljas bűncselekményre a törvény szigorú büntetést fog előírni, ez mindenesetre nagyon sok egyént fog visszariasztani ettől a lelketlen üzérkedéstől. Negyedik része a törvényjavaslatnak a lopás bűncselekményénél előforduló anomáliákat szünteti meg. Méltóztatik tudni, hogy eddigi büntetőtörvénykönyvünkben a lopás bűncselekményének vétsége és bűntette közötti értékhatár 100 koronában állapíttatott meg. Más rokon bűncselekményeknél, sikkasztásnál, csalásnál az értékhatár 200 korona volt. Eddig sem értettem ennek a különbségnek az okát, de különösen most, a mikor a j)énz sokkal olcsóbb lett az élelmiszereknek minden tekintetben való megdrágulása következtében, nagyon helytelen volna tovább is ezt a 100 koronát mint értékhatárt fentartani és helyes, hogy ezt a többi bűncselekményekhez hasonlóan 200 koronára emeljük fel. (Helyeslés.) Indokolja ezt különösen az a körülmény, hogy a bíróságok a legtöbb esetben, az esetek 70—80 %-ában az ilyen 100 koronát meghaladó bűncselekményt úgyis leiokozták vétséggé, tehát folyton a 92. §-sal dolgoztak. Ez mutatja tehát, hogy ez az intézkedés feltétlen orvoslásra szorul. Igen nagy hibája volt a lopásról intézkedő büntetőtörvénykönyvi rendelkezésnek az is, hogy azt a megtévedt vádlottat, a ki pár kxajczár értékűt lopott, époly szigorú büntetéssel sújtotta, legalább tételek szerint, mint a hatalmas bűnszövetségnek tagját, a ki talán százezreket lopott. A büntetési tétel ugyanaz. Ennek folytán jött létre azután az, hogy a biróság lehetetlennek tartotta a büntetési tételt alkalmazni, miért is a 92. §-t alkalmazta, de akkor is a törvény ezen rendelkezésénél fogva csupán hat hónapi börtönre szállhatott le. Ennek következménye volt azután az, hogy húsz év alatt több ezren szenvedtek ilyen igazságtalan büntetést, a mely büntetés jogtalansága ellen a közvélemény már évek óta valósággal háborog, (ügy van !) Ennek következménye volt azután az is, hogy adminisztratív utón próbáltak rajta valamennyire segíteni, a mennyiben 1902-ben miniszteri rendelettel utasították az ügyészt, a kinek hivatása, hogy vádoljon és hat hónapra csukassa le a vádlottat, hogy nyomban azután üljön le asztalához és terjeszsze fel az illetőt kegyelemre. Hogy ezt az állapotot tovább fentartani nem lehet, azt bizonyítani nem szükséges. Nagyon helyes az, hogy az ilyen bűncselekménj^ek egyszerűen börtönnel büntettetnek, minek folytán a biróság a 92. §. alkalmazásával az enyhítésben egynapi fogságig mehet. Másrészt a súlyosabb bűncselekmények büntetési tételét, a tolvaj szövetségek tagjainak büntetését 4000 koronán felüli tételnél a bizottság felemelni javasolja, mert az eddigi büntetési tételek igen enyhék voltak. Ezzel kapcsolatban a kihágási büntetőtörvénykönyv 28. §-át szintén meg kellett változtatni, a mely bizonyos értékhatárig csupán csak az élelmi szerekre vagy élvezeti czikkekre állapította meg a kihágás bűncselekményét. Egyéb életszükségleti czikkre nézve ez mostanáig lopás vétsége volt. Ezért ezt ki kellett terjeszteni más ilyen elsőrendű szükségletekre is, pl. tüzelő szerre is. Azok, a kik ilyeneket elsikkasztanak, vagy lopnak, nem követnek el vétséget, hanem egyszerű kihágást. Röviden meg kell még emlékeznem arról, hogy a büntető novella beterjesztése után, midőn már az igazságügyi bizottság jelentése is beérkezett a képviselőházhoz, szüksége merült fel annak, hogy a pénzhamisítás bűncselekményére vonatkozó rendelkezések módosíttassanak. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy az 1892 : XVII. t.-czikkel pénzrendszerünk bizonyos változásokon ment keresztül, mert eddig váltópénzeink kisebb jelentőséggel birtak a forgalomban. Az 1897 : XVII. t.-cz. meghozatala óta azonban a koronás és ötkoronás is már váltópénzt képeznek. Minthogy ezek rendkívül sűrűen vannak a forgalomban, épen a szegény néposztályt károsítja meg ezeknek a meghamisítása és azért szükségesnek mutatkozik, hogy a koronás és ötkoronás meghamisítása az eddiginél sulyosobb büntetéssel sujtassék. (Helyeslés.) Mert eddig az összes váltópénzek hamisítása csak vétséget képezett és hat hónapi fogházzal büntettetett, mig ez a javaslat a váltópénzeknek értve az egykoronán felüli váltópénzeknek a hamisítását börtönbüntetéssel fogja sújtani. (Helyeslés.) Ezekben iparkodtam röviden ismertetni ezt a törvényjavaslatot és a midőn még egyszer felhívom a t.képviselőházat arra a fontos körülményre, a mely törvényjavaslatnak mielőbb törvénynyé való válását szükségessé teszi, kérem a t. házat, hogy ezt elfogadni és ujabb halasztással ennek sorsát kétessé tenni ne méltóztassék. (Elénk helyeslés.) Valamint a gondos gazda, ha látja, hogy a háza fedele rossz, nem vár annak kijavításával addig a mig az egész házat újra felépiti, hanem a szükséges javításokat akkor, a mikor kell, megteszi, épen ugy a törvényhozás is, a mikor látja a törvényeknek egyes igazságtalan rendelkezéseit, nem várhat addig, a mig az általános jogi intézményeket egy uj kódexbe iktatja bele, hanem szükséges, hogy a mutatkozó hibákat mielőbb közmegelégedésre kiirtsa. (Általános helyeslés és taps.) Dudits Endre jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu : T. képviselőház ! A belügyminiszter ur által Mezőfi Vilmos képviselő ur interpellácziójára adandó válaszának előterjesztésére a fél két órai idő tüzetett ki, én pedig a napirenden levő fontos tárgyhoz hosszasabban kívánnék hozzászólni, mint a mennyi idő rendelkezésemre áU; tisztelettel kérem tehát a t. képviselőházat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a legközlebbi ülésre halaszthassam. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, a t. képviselőház hozzájárul a képviselő ur kéréséhez. (Helyeslés.) A t
