Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-333

333. országos ülés 1908 májas 27-én, szerdán. 255 megáüapitsa, ha valaki valamely büntetendő cselekménynyel vádoltatik, az esetben zaklatás esete fenforog-e vagy nem. Azt, hogy büntetendő cselekmény tényálladéka forog-e fenn és hogy az inkriminált cselekményért az illető képviselő elitélhető-e vagy nem, az illetékes biróság fogja megállapítani. A jelen esetben tehát egyszerűen birói hivatást vél Bredicean Kori ólán t. képviselő ur teljesíteni akkor, a mikor ugy tünteti fel a dolgot, mintha büntetendő cselekmény tényálladéka fenn nem forogna. Ez azonban a mentelmi bizottság hatáskörén kivül esik. A mi a második esetet illeti, nagyon rosszul értelmezi a képviselő ur, mint ügyvéd, a büntető törvénykönyvnek 174. §-át. Nincs ott kimondva sehol sem, hogy preczize meg kell állapítani azt, hogy valaki követett-e el valamilyen büntetendő cselekményt, hanem magának a bűncselekménynek feldicsérését is bünteti a büntető törvénykönyvnek 174 §-a. A jelen esetben tehát azt, hogy a 174. §-ba ütköző büntetendő cselekmény tényálladéka fenforog-e vagy nem. ismét az illetékes biróság lesz hivatva megállapítani. Mi csak azt vagyunk jogosítva és kötelesek a mentelmi bizottságban megállapítani, hogy büntetendő cselekménynek tényálladéka látszik-e fenforogni és hogy zaklatás esete fenforog-e vagy nem. Ez szabályszerűen megtörtént, semmi indok sincs tehát arra, hogy Blaho Pál képviselő ur minden büntetőjogi következmények nélkül ilyen czikkeket megjelentethessen. Zaklatás esete fenn nem forog, ennek következtében teljesen tárgyilagos, indokolt és jogosult a mentelmi bizottságnak álláspontja, s azért kérem a t. házat, méltóztassék a mentelmi bizottságnak javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatának elfogadásával Blaho Pál képviselőnek mentelmi jogát felfüggesztem, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház elfogadja a bizottság javaslatát, s ennélfogva Blaho Pál képviselőnek mentelmi joga a jelen ügyből kifolyólag felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Bredicean Koriolán országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 852.) Fenyvesi Soma eíó'adó: T. ház! Vlád Aurél képviselő a képviselőháznak 1908. évi április hó 1-én tartott ülésében bejelentette Bredicean Koriolán képviselő mentelmi jogának megsértését. A ház elnöke áttétette ezen bejelentés alapján a ház ezen üléséről felvett jegyzőkönyvnek kivonatát, valamint a vonatkozó »Országgyülési Ertesitő«-t a mentelmi bizottsághoz. Ezekből kitetszőleg abban látja Vlád Aurél képviselő a mentelmi jognak megsértését, hogy az akkor elnöklő Rakovszky István alelnök Bredicean Koriolán képviselőtől háromszori ngyelmezetetés után a szót megvonta. Jelen esetben tehát annak megállapítása végett, hogy a mentelmi jog megsértetett-e az elnök által vagy nem, azt kellene megállapítani, hogy az akkori elnök a házszabályokat helyesen kezelte-e vagy nem. A mentelmi bizottság azonban arra, hogy elbírálás tárgyává tegye, hogy az elnök helyesen kezelte-e a házszabályokat, vagy nem, mondom, magát illetékesnek nem tartja. (Helyeslés.) Elnök : Szólni senki sem kivan. Felteszem a kérdést: Méltóztatik-e a t. háznak a mentelmi bizottság jelentését elfogadni; igen, vagy nem ? (Igen!) Kimondom tehát, hogy a jelen esetben Bredicean Koriolán képviselő ur mentelmi joga nem sértetett meg. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 511, 804.) azon kérdésre vonatkozólag, hogy a közigazgatási hatóságok elé tartozó kihágási ügyekben mely hatóságok lennének azok, melyek a mentelmi jog felfüggesztése tekintetében a megkereséseket a képviselőházhoz intézhetik. Előadó : Baloghy Ernő. öt illeti a szó. Baloghy Ernő előadó : T. ház ; Ennek az ügynek előzménye az, hogy a képviselőház a mentelmi bizottságot megbízta azzal, tegyen jelentést, miként lehetne a közigazgatási hatóságok elé tartozó kihágási ügyekre vonatkozó mentelmi megkeresések ügyét bizonyos rendszerbe foglalni. A mentelmi bizottság e megbízásnak eleget is tett, javaslatot is tett a képviselőháznak, a mikor azonban a javaslat tárgyaltatott, az a furcsa eset történt, hogy a képviselőház sem az előadói javaslatot nem fogadta el, sem Visontai Soma képviselő ur elleninditványát. Ennek daczára a mentelmi bizottság a ház régi határozatát még mindig fennállónak tekintette és e kérdés megvitatásához újra hozzáfogott és újra álláspontot foglalt el e kérdésben. Ezt az állásj)ontot leszek bátor a t. háznak formulázni. T. ház ! A mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó megkeresések egyik feltétele az, hogy a megkeresések illetékes hatóság utján érkezzenek a képviselőházhoz. (Halljuk !) Ez az alapgondolat. Ez az elv van lefektetve az ismeretes Böszörményiesetből kifolyólag kiadott klasszikus bizottsági jelentésben. Már most az a kérdés, hogy mely hatóságok legyenek illetékesek mentelmi ügyekben a megkeresésre. Büntettek, vétségek és a kihágási büntetőtörvénykönyv rendelkezései alá tartozó kihágások tekintetében a kérdés tisztázva van teljesen, a mennyiben a bűnvádi perrendtartás 40. §-a azt mondja, hogy a megkeresések a kir. főügyész utján intéztessenek a házhoz. Nincs azonban tisztázva e kérdés azon kihágási ügyekre vonatkozólag, a melyek közigazgatási hatóságoknak elbírálása alá tartoznak. Itt tehát azt kell eldönteni, vájjon ugy intézzük-e el ezeknél az ügyeknél a dolgot, hogy minden hatóság, a mely kihágási ügyekben bíráskodik, megkereső joggal bírjon, vagy pedig kövessük-e a közigazgatási hatóságok elé tartozó kihágási ügyeknél is azt az alapgondolatot, a mely alapgondolatból indult ki a bűnvádi perrendtartás 40. §-a.