Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-331

224 381. Országos ülés I9Ó8 májas 25-én, hétfőn. hogy szándékozik-e e tekintetben valamit tenni ? (Élénk helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Dániel Pál? Dániel Pál: T. képviselőház! Csak igen rövid időre kívánom a t. ház figyelmét igénybe venni. (Hallj uh! Halljuk!) Az 1880: XXVII. t.-cz. néhány elavult és a mai szocziálpolitikai követelményeknek épen meg nem felelő intézkedésére óhajtom a t. ház figyelmét felhívni. (HalljuJc! Hallj uh!) A hadmentességi dijak négy forintban, illetőleg nyolcz koronában állapíttattak meg a mezőgazdasági munkásoknál és a napszámosoknál akkor, a midőn a 3000 frton felüli adójövedelem egyáltalában progresszive nincsen megadóztatva. Az osztrák törvényhozás a múlt évben már segített ezen. Én azonban konkrét javaslatot e tekintetben tenni nem kívánok, hanem felhívom a t. kormány figyelmét, hogy akkor, a midőn mi a jövedelmi adórendszerre térünk át, talán ez a kérdés is megoldható volna. (Helyeslés.) A másik, a mire az igen t. kormány figyelmét felhívni kívánom, ugyancsak ennél a törvénynél az a végtelen visszás helyzet, hogy ma pl. az a hadköteles, a ki hadkötelezettségének három évi szolgálattal eleget tett, a kinek talán csak egykét fegyvergyakorlata van hátra és a ki ekkor vagy épenséggel utolsó fegyvergyakorlata alkalmával mondatik ki szolgálatra képtelennek, ha rá nézve kimondja az illető felülvizsgáló orvos azt, hogy nem szolgálat közben vált szolgálatképtelenné, akkor őt — mikor pedig a hadkötelezettsége tulajdonképen már csak fikczió — megrój ják hadmentességi dijjal, a melyet hét éven keresztül kell fizetnie ! Erre kívántam a t. kormány figyelmét felhívni, egyszersmind pedig legyen szabad teljes rövidséggel az adóhivatali tisztviselőknek rendkívül rosszul dotált fizetésére utalnom. A költségvetést különben elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur nem kivan nyilatkozni. A pénzügyminiszter urat illeti a szó. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Miután a budget-törvény tárgyalása alkalmával lesz alkalmam tájékoztatni a t. házat több oly kérdésről, a mely az általános vita során felmerült, s a melyet eddig felelet nélkül hagytam, most a részletes tárgyalásnak megfelelően csakis a felvetett kérdésekre szolgálok rövid felvilágosításokkal. (Halljuk! Halljuk!) Jankovics Marczell, utána pedig Várady Károly, valamint az előttem szólott t. képviselő ur az adóhivatali személyzetnek mostoha helyzetét emiitette fel. Igen örülök, hogy a t. képviselőháznak sok tagja, ületőleg a ház általános hangulata annyira méltányolja az adóhivatali tisztviselők helyzetének javítását. (Általános helyeslés.) En ezzel a kérdéssel nemcsak foglalkozom, hanem miután ez a mostoha helyzet nemcsak az adótisztviselőkre szorítkozik, de lehet mondani, hogy viszonylag a többi ágazatokhoz képest az összes pénzügyi tisztviselők, a kiktől mi igen fokozott munkát, igen magas kvalitást és képzettséget kívánunk, (Igaz ! Ugy van !) e fokozott és nagy teljesítmény daczára, mostohán vannak dotálva — azért én nemcsak az adóhivatali tisztviselők, hanem általában a pénzügyi alsóbb tisztviselők, a külső tisztviselők anyagi helyzetének javításával is nemcsak foglalkozom, hanem a pénzügyi bizottság tárgyalásainak során elő is terjesztettem azt a státusrendezósi javaslatot, a melyet a közelebbi költségvetésben szándékozom keresztülvinni. (Helyeslés.) Miután látom, hogy ilyen nagy az érdeklődés, ha talán nem is tárgyalja forma szerint a képviselőház, hanem ugy a t. képviselőház felszólaló tagjainak, valamint különösen az engem közvetlenül és elsősorban érdeklő pénzügyi tisztviselőknek megnyugtatása végett leszek bátor ezt az érdeklődést alkalomadtán aképen honorálni, hogy a t. elnökséget kérem, hogy a tervezett statusrendezés tervezetét kinyomatni és a ház tagjai között szétosztatni szíveskedjék. (Helyeslés.) Vagyok bátor megjegyezni, hogy ezen statusrendezésen kivül ugy a pénzügyi, mint általában a többi tisztviselőknek, helyzetüket befolyásoló egyes intézkedések később és külön fognak megtétetni. (Helyeslés.) így pl. a létszámegyesités által az egyik létszámból a másik létszámba való átmenetel lehetőségének, valamint az előmenetelnek biztosítása tekintetében a tisztviselői pragmatikában fog intézkedés tétetni. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatban Marjay Péter t. képviselő ur feíemlitette a díjtalan alkalmazottak szomorú helyzetét. En általánosságban kötelező Ígéretet e tekintetben nem tehetek ; ez minden egyes tárczának külön dolga. Csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én sem helyeslem, hogy díjtalan alkalmazottak vétessenek nagyobb mórtékben igénybe. (Helyeslés.) En sem helyeslem azt, — hogy igy fejezzem ki magamat — azt a beteges állapotot, a mely nálunk kifejlődött és abban áll, hogy fizetés nélküli állásokra tisztviselőket tiszti minőségben kezdtek kinevezni. Azt a jogot, bármily méltányossági indokok szólanának is mellette, hogy a kormány úgyszólván saját hatáskörében rendszeresítsen állásokat és dotáljon tisztviselőket, sem nem kérhetem, sem pedig, ha bárki javasolná, el nem fogadnám. Állások rendszeresítését a törvényhozásnak keU fentartani és a költségvetés során kell megoldásra juttatni. En azonban megnyugtathatom a t. képviselő urat annyiban, a mennyiben díjtalan alkalmazottak ujabb felvétele általában beszüntettetik, (Elénk helyeslés.) a most alkalmazottaknak megfelelő elhelyezésével pedig, illetőleg azoknak, a kik másutt el nem helyezhetők, a kormány hatáskörében álló