Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-331

202 331. országos ülés 1903 május 5c5-én, hétfőn. tönnel rendeli büntetni. Elveszti tehát az a polgári egyén azt a jogát, hogy esküdtszék elé kerüljön, ha sajtó utján nyomtatvány által követte el a királysértést, elveszti azt, hogy polgári hatóság Ítélkezhessek fölötte, mert e szerint a magyarázat szerint a behívó parancs kézbesítésétől kezdve azonnal a katonai bíróság hatásköre alá tartozik. Az lenne az első feladat, hogy törvénynyel tisztázni kellene, hol kezdődik az az időpont, a mikor a polgári egyén a katonai büntető bíróság illetékessége alá esik, mert még magának a szolgálatbalépésnek napja sem lehet irányadó. Mondjuk azt, valaki elköveti reggel nyolczkor, és félkilenczkor kezdi el a szolgálatot, de benn a kaszárnyában követte el polgári ruhában. Azt kérdem, hogy ilyenkor melyik törvény rendelkezése alá esik. Miután a két törvény közötti rendelkezést óriási különbségek választják el egymástól, igen fontos, hogy tisztában legyen mindenki azzal, hogy ha állítólag bűncselekményt követ el, melyik törvény rendelkezése szerint büntettetik. Én, mint ügyvéd, a ki foglalkoztam ezzel a dologgal, a ki tanulmányoztam ezt a kérdést, több ide vonatkozó könyv elolvasása után sem tudtam megállapítani, melyik időpont az, a mikortól én a katonai büntetőtörvénykönyv rendelkezése alá esem. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: A védtörvényben benne van ! Nagy György: A védtörvény sem mondja tisztán. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Egészen tisztán ! Nagy György: Én a védtörvényre is nagyon szívesen hivatkozom, az 1889 : VI. t.-cz.-re, sőt az 1868. évire is, a mely azt mondja, hogy polgári egyén felett csak polgári hatóság Ítélhet. Ezt mondja ki a véderőtörvény is mélyen t. honvédelmi miniszter ur, de nem mondja meg, hogy melyik időtől kezdve tartozik az illető egyén a katonai bíróság illetékessége alá ? A bevonulás a szolgálati időre nézve nem állapítja meg az illetékességet. Mondjuk, hogy valaki 35 napra vagy 13 napi fegyvergyakorlatra hivatik be és az utolsó 13-ik vagy 35-ik napon, délután hazabocsátják. Kérdem, vájjon akkor délután a jDolgári törvénykönyv, vagy a katonai büntetőtörvénykönyv alatt áll-e ? Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: A katonai alatt! Nagy György: Miért ? Akkor már megszabadult a katonaságtól. Ezért mondom én, hogy ez a kérdés nincs tisztázva, pedig ez végtelenül fontos dolog. Mondjuk, hogy a 35. nap hazafelé menvén, az a katona összeverekedik bajtársával, vagy heves indulatában elöljáróját sérti meg, akkor esztendőkre menő különbség van a vétség szempontjából, hogyha a katonai büntetőtörvénykönyv szerint Ítélkeznek felette, vagy a polgári törvénykönyv szerint. A most felolvasott 339. §. a császár sértés büntetéséről rendelkezik. Itt van azután ennek a büntetőtörvénykönyvnek egy másik hasonló rendelkezése, a 315. §., a mely a rágalmazást rendeli büntetni. A polgári törvénykönyv szerint —• és ezt ajánlom a t. honvédelmi miniszter ur becses figyelmébe — az 1878 : V. t.-cz. 258, §-a határozza meg a rágalmazás fogalmát és ez irja elő a büntetés mértékét három hónapig terjedhető fogházzal. Ezzel szemben a katonai büntetőtörvénykönyv 515. §-a igy rendelkezik (olvassa) : »A rágalmazás büntetése rendszerint 1—5 évig terjedhető súlyos börtön, a mely tiz évig is meghosszabbíthatók A mi tehát a polgári életben a legsúlyosabb esetben három hónapi fogházzal, az a katonai büntetőtörvénykönyv szerint esetleg tiz évig terjedhető súlyos börtönnel büntetendő. Mi képez rágalmazást, t. ház ? Igen könnyen sokszor egyegy könnyelmű cselekvésből a polgári bíróság is megállapíthat] a a rágalmazás tényálladékát. A cziviltörvény azonban hozzáteszi, hogy rágalmazás vétsége csak akkor forog fenn, ha két vagy több jelenlevő ember előtt tétetett meg a nyilatkozat. Ezzel szemben a katonai büntetőtörvénykönyv még ezt a disztinkcziót sem teszi meg, hanem minden magyarázat nélkül egyszerűen azt mondja, hogy a rágalmazás büntetése 1—5 évig terjedhető súlyos börtön, de az esetleg tiz esztendőre is meghosszabbítható. Ez borzasztó dolog. Senki sem tudja és egy perczig sem lehet nyugton, a katonai kézbesítéstől számítva, hogy esetleg rágalmazás esetében nem a katonai büntetőtörvénykönyv rendelkezései szerint lesz-e a rágalmazás elbírálva? Az imént felolvastam, hogy egy hadbíró állítja azt, hogy a behivó kézbesítésétől kezdve a polgári egyén a katonai bíróság ületékessége alá tartozik. Az 1878 : V. t.-cz. 261. §-a szerint a becsületsértés 500 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. Ezzel szemben a katonai büntetőtörvénykönyv minden jó érzésű embert sértő módon, az 517. §-ban azt rendeli, hogy ilyen becsületsértések hat hónaptól egy évig, sőt ha magasabb tiszt ellen követtetik el sajtó utján való terjesztés vagy más súlyosbító körülmények következtében az ilyen becsületsértés, öt évig is terjedhető büntetéssel büntettetik. Minden emberi fogalmat meghaladó, hogy az 1785. évben kiadott nyilt pátens, a mely még ma is életben van, csúffá téve minden emberi fogalmat, különbséget tesz a között, hogy a becsületsértés magasabb rangú tiszttel vagy más katonával szemben követtetett-e el ? A míg polgári törvénykönyvünk azt mondja, hogy ha valaki egy embert becsületében sért meg, vagy egy ember ellen használ meggyalázó kifejezést, az becsületsértés, a katonai büntetőtörvény 517. §-a különbséget tesz, hogy pléhgalléros tiszt ellen, vagy az istennek egy egyszerű más fia ellen követtetik-e el a becsületsértés, a ki még magasabb rangba nem juthatott. Hogy ha más egyéb rendelkezés nem volna ebben a törvényben, már ebből az egy okból is el kellene vetni. Honnan veszi ez a törvény a jogosultságot arra, hogy a becsület tekintetében, a mi a legdrágább kincse az embernek, s a katonánál is a