Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-331

188 331. országos ülés 1908 május 25-én, hétfőn. függetlenségi eszme soha az országban olyan előrehaladást nem mutatott, mint ma. (ügy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Hát ugy látszik, kétféle függetlenségi eszme van. Mert én ugy tanultam, hogy a kvóta-emelés, a tiszti fizetések felemelése, a gazdasági önállóság lekötése, a pénzügyi önállóság lekötésének meghosszabbítása eddig nem tartozott a függetlenségi politika körébe. így értve az uj függetlenségi politikát, elhiszem, hogy az haladt. De hogy a nemzet kebelében talált volna hiveket, azt a leghatározottan tagadom. Ha ugy értette Kossuth Ferencz, hogy a függetlenségi eszme hódit, a maga teljes ragyogó tisztaságában, ezt én is szívesen aláirom. De ezek az uj hivei a függetlenségi eszmének és a régi hivei azok mellé állanak, a kik hiven, becsületesen kitartottak a nemzetnek tett Ígéret mellett, a kik a kvótaemeléssel nem engedték megsarczolni ezt a nemzetet, a kik tiltakoztak a tiszti fizetések felemelése ellen. Nagyon veszélyes játék e sorokat tűrő, sokat szenvedett, sokat megpróbált nemzetnek a türelmével ennyire visszaélni. Elhiszem, hogy a kvótaemeléskor még abban a jó feltevésben, abban a reményben, hogy ez a gazdasági önállóság ára lesz, nem tört ki lázadásba a nemzet; elhiszem, hogy a jjarlamenti szólásszabadságot a maga teljes egészében a parlamenten kivül álló tagjai a nemzetnek nem tudták mérlegelni. Egyszerűen ugy állitották elénk a kérdést, hogy annyi ez az egész parlamenti szólásszabadság elkobzása, hogy 4 óra helyett 16 órát lehet beszélni és csak mi kevesen vállalkoztunk a felvilágositás nehéz munkájára, hogy kimutassuk, hogy a meghosszabbítás . . . Elnök: A tárgyhoz méltóztassék szólam; másodszor figyelmeztetem a képviselő urat. Nagy György : Azért hiszem, hogy a nemzet ez ujabb áldozatot, a katonatisztek fizetésének felemelését, némán, szótlanul nem tűrné el. Ezért kérem, hogy a mint Batthyány Tivadar t. képviselőtársam is mondotta imént fölolvasott nyilatkozatában, e kérdésben a legrosszabb esetben is elsősorban a nemzet véleménve, Ítélete kéressék ki. (Zaj.) Igyekeztem kimutatni, hogy a tiszti fizetések felemelésének kérdésében egyedül és kizárólag a törvényhozások vannak jogositva dönteni. Nyílt törvénysértés, alkotmánysértés, hogy a törvényhozás hatásköréből e kérdés erőszakosan kivétetik és a delegáczió határoz ebben. Azért is fontos a jelen parlamenti viszonyok között, hogy melyik testület határoz, mert mig a képviselőházban a függetlenségi párt többségben van, a delegácziót ugy szervezték, hogy ott mai napig is a G7-es elem dominál. Ez magában is igazságtalanság. Valahányszor arra hivatkoztak, hogy 20 főrendet vettek be . . . Elnök : Utoljára figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ha mégegyszer eltér a tárgytól, minden figyelmeztetés nélkül megvonom a szót. Nagy György: Ezért kérem az igen t. honvédelmi miniszter urat, méltóztassék határozati javaslataimhoz hozzájárulni és erélylyel, határozott, törvényes fellépéssel megakadályozni, hogy a magyar nemzet ily kardinális joga veszélyeztessék. Ezzel, t. képviselőház, négy részre osztott beszédem első részét befejeztem. (Derültség.) A mint már előre jeleztem, beszédem második részében a honvédelmi miniszter urnak az 1907. évre nézve beadott jelentéseivel fogok foglalkozni és a jelentések kapcsán a katonai iskolai neveléssel. Elnök : Kérem, a jelentések külön tárgyaltatnak ; azok napirendre ki vannak tűzve. Ha ezeket a jelentéseket érti a képviselő ur, a melyek a napirendtervezeten ki vannak nyomtatva, azokat külön fogjuk tárgyaim; tehát nem engedhetem meg, hogy ezeket itt, a költségvetés tárgyalásánál méltóztassék tárgyalni. Nagy György: Mélyen t. elnök ur, én csak azokat értem, a melyek a költségvetésben benn vannak, a melyek a költségvetésbe vannak felvéve, így pl. a katonai iskolák fentartásának költsége fel van véve összegszerüleg a költségvetésbe, így van ez a honvéd főreáliskolával, a honvéd Ludovika Akadémiával is. Direkt ezeket választottam, nehogy házszabályellenesen járjak el. Tiszteletfel szabad kérnem öt percznyi szünetet. Elnök : Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Nagy György képviselő urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Nagy György : T. ház ! Mielőtt a honvédelmi minisztérium 1907. évi költségvetésére áttérnék, ismertetem a honvédelmi minisztérium szerkesztésében megjelenő Rendeleti Közlönyt, mert ezen Rendeleti Közlöny költségei is fel vannak véve a költségvetésbe. A Rendeleti Közlöny 1906 május 6-iki számában oly jelenségről szereztem tudomást, a mely véleményem szerint reánk magyarokra nézve csak örvendetes lehet. Nevezetesen a király a kétpuskás osztagok megalakítását határozta el és a király elhatározásának megfelelően a honvédelmi minisztérium az 1., 5., 9., 13., 17., 21. és 25. ezrednél határozta el a kétpuskás osztály megalakítását. Ennek kapcsán én arra kérem a honvédelmi miniszter urat, hogy méltóztassék az ilyen jelentést a képviselőház elé terjesztem, hogy itt tárgyalhassuk vagy adjon nekünk ankéten vagy más tanácskozáson alkalmat, hogy hozzá tudjunk szólni egyfelől a megalakitás módjához, másfelől pedig ahhoz, hogy mely ezredeknél legyenek kétpuskás osztagok felállítva. örömmel olvastam a Rendeleti Közlönyben 1908. évi 19370. sz. alatt megjelent ügyviteli szabályzatot. Ebben sok oly régi anomáliának törlését láttam, a melyről csak örömmel vehettem tudomást, így örvendek, hogy a t. miniszter ur honorálta az én álláspontomat, hogy a honvédségnél, de egyáltalában sem szabad ilyen megkülönbözte-