Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-331

3Bl. országos ülés 1908 május 25-én, hétfőn. 185 téren ujabb áldozatot nem hozhatunk, nemzeti engedmények nélkül a tiszti fizetéseket nem emelhetjük. Azóta, a mint emiitettem, a király megjutalmazta a barátait, a darabontokat. Ugy látszik, hogy ez a fejedelmi nagylelkűség uj elhatározást szült a ház egyes tagjainak érzelmi és lelki világában. Hire jött, hogy Wekerle Sándornak nagy nemzeti vivmányként sikerült kivívni azt, hogy a katonatiszti fizetések felemeltetnek és a vivmány abból áll, hogy nem januártól, hanem októbertől kezdve kell, hogy fizessünk. Felolvasón erre vonatkozólag is szórói-szóra a félhivatalos jelentést. Ez, azt hiszem, ma a legaktuálisabb kérdés, ezzel a kérdéssel egyszer számolnunk kell. Kötelességemnek tartom kimutatni azt, hogy sem törvényes, sem erkölcsi joga nincs ennek a képviselőháznak a tiszti fizetések felemelésével foglalkozni is. Azért veszem ilyen alaposan, azért ismertetem azokat a hivatalos jelentéseket, hogy azokhoz fűzhessem a magam megjegyzéseit és ezek szerint vor>hassam le a következtetéseket. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy olyan dolgokat, a melyek közismertek, a melyeket' senki sem von kétségbe, ne méltóztassék hosszasan, dokumentumokkal bizonyitani. (Helyeslés.) Nagy György : Én azt hiszem, hogy még nem lehet közismertnek mondani azt, hogy a miniszterelnök ur a függetlenségi és 48-as párt értekezletén nyilatkozatot tett. Én csak azt fogadhatom el közismertnek politikai szempontból, a mi itt a házban történt. Elnök; Akkor még kevésbbé fogadhatja el közismertnek a képviselő ur az újságok közleményeit. Nagy György: Félhivatalos! Elnök: Az újságok közleményeinél mégis nagyobb hitelességgel birnak a pártértekezleten mondott szavai a miniszterelnöknek. Nagy György: De én nem vagyok tagja a pártnak. Elnök : Csendet kérek, ha én beszélek ; ez nem járja. Tanulja meg a képviselő ur, hogy mikor az elnök beszél, a képviselő ur ne beszéljen. Előnyös is egy távbeszélőnek, ha pár perczig szüntete tarthat (Derültség.) Az mindenesetre sokkal nagyobb bizonyító erővel bir, a mit a pártértekezleten mondott á miniszterelnök, mintha itt az újságokból mindenféle közleményeket olvas fel a képviselő ur, a melyeknek hitelességéhez elsősorban is nagy és erős kétely fér, Nagy György : Én a miniszterelnök ur véleményét csak az újságokból olvastam, tehát onnan kell, hogy ismertessem a miniszterelnök ur véleményét, mert nem hívtak meg engem, mint ellenzékit, a pártértekezletre. (Derültség.) A félhivatalos szerint a katonatiszti fizetések kérdésében a következő rendezés történt. Ezt a miniszterelnök ur is beismerte, ez tehát nem az újságoknak az állítása, hanem teljes hitelességgel biró tudósitás (olvassa) : »A mai tárgyalások eredménye abban áll, hogy a kormányok a tiszti fizeKÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XIX. KÖTET. tések emelésére és a legénység anyagi helyzetének javitására nézve megegyeztek.« Tehát megegyezett a kormány 1908. év május 21-én. »E szerint a tiszti fizetésemelés a hadügyi kormányzat részéről preliminált teljes összegben veendő fel az 1909. évi közös kiadások előirányzatába és a legéixység anyagi helyzetének javitására, az élelmezés javitására, a zsold emelésére és hasonlókra összesen 7 millió korona ajánlandó meg. Ebből három és fél millió korona az 1909. évi közös költségelőirányzatba, a 7 millió koronányi teljes összeg pedig az 1911-ikibe veendő fel. A tiszti fizetések javitása ez év október l-ig visszahatólag lép életbe ; azonkívül már a f. évben 500.000 K a legénység élelmezésének javitása czéljaira fordítandó, és ezt, valamint a tiszti fizetéseket az év utolsó negyedében felmerülő szükséglet fedezésére szükséges összeget a közös szükséglet póthitele utján fogja kérni. A delegáczió összehívásának időpontjára nézve nem jött létre megegyezés, úgyhogy ez irányban további tárgyalások szükségesek«. T. képviselőház ! Ennek a hirnek a hatása alatt a pénteki ülés végén, az esti órákban, a kedélyek izgatottak lettek. Az az aggály merült fel, hogy a miniszterelnök ur már az ülés végén egy indítványt fog benyújtani, hogy a honvédtisztek fizetését a honvédelmi minisztérium költségvetésének során intézzük el, hogy tehát a sürgősség erre is kiterjedjen és így meg legyen fosztva a más véleményen levőknek a pártja még attól is, hogy esetleg törvényes eszközök igénybevételével tiltakozzék és megakadályozza a nemzetnek katonai téren való ujabb megterheltetését. Akkor történt, t. képviselőház, a pénteki ülésen, hogy Kmety Károly t. képviselőtársam indítványára elhatároztuk, hogy szombaton a ház nem tart ülést, hogy ideje maradjon a koalicziót képező pártoknak e kérdéssel előzetesen is foglalkozni, hogy megállapodhassanak és a vélemény kialakulhasson. A függetlenségi és 48-as párt, mint a koaliczióban már számbelileg is vezető párt, 1908 május 23-án, szombaton este,. értekezletet tartott. Ezen az értekezleten Wekerle Sándor miniszterelnök ur nyilatkozott a tiszti fizetések felemelése kérdésében Én ebből a beszédből, a mely teljes terjedelmében itt van a kezeim között, csak a legfontosabbakat és a leglényegesebbeket akarom idézni azért, hogy ehhez fűzhessem a magam megjegyzéseit. A miniszterelnök ur beszéde szerint (Olvassa) : »A tiszti fizetések felemelésének a kérdése 81Z5 SÍI melynek megoldása előtt állunk. A mi álláspontunk az volt, hogy a midőn egy lényeges áldozatot hozunk a véderőnek és elsősorban a közös haderőnek, akkor mi ezt lehetőleg kapcsolatba hozzuk ama kívánalmaknak, vagy legalább azok egy részének megoldásával, a mely kívánalmak függőben tartatnak. Midőn azt láttuk, hogy ezt az álláspontunkat nem érvényesíthetjük, legalább nem olyan formában, hogy ez föltételéül tűzessék ki a tiszti fizetések fölemelésének; midőn azt az egyéni meggyőződést 24