Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

154 330. országos ülés 1908. május 22-én, pénteken. és ügyészek száma szaporittassék. ígéretet tet­tem azelőtt, erre fogok törekedni ma is, mert látom, hogy ez szervezeti érdekből is elkerül­hetetlenül szükséges. A mi a joggyakornokokat illeti, méltóztassék megnyugodni abban, Hogy gondoskodni akarok arról, bogy az ő helyzetük miképen javíttassák; gondoskodom az előléptetéseknek nagyobb szám­ban való lehetőségéről is. Azt hiszem, ebben az esztendőben jóval több joggyakornok fog elő­lépni, mint ez korábban történt. De kétségtelen az, hogy ha a joggyakornok azután, mondjuk Budapesten jegyzővé lép elő, minthogy össz-illet­ménye 3000 korona, ezt olyan nagyon szegényes ellátásnak mondani nem lehet. A mi a díjtalan állásokat illeti, ebben a tekintetben már nyilatkoztam, gondolom a pénzügyi bizottságban és az igazságügyi bizott­ságban is. Ismételhetem ugyanazt: én a díjta­lan foglalkozást, e díjtalan emberek ottlételét elvi anomáliának tartom. (Helyeslés.) De hát nekünk azt a szükségletet, amely azoknak eltá­volításával ott előáll, valamikép pótolnunk kell; minden esetre meg fogok tenni minden intéz­kedést, hogy ez az anomália lehetőleg mielőbb megszüntethessék. (Helyeslés.) Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvá­nítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tár­gyalás alatt lévő tételt.- Kir. törvényszékek és járásbíróságok. Rendes kiadások. Személyi járan­dóságok : 25,369.297 korona — elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatik. Zlinszky István jegyző (olvassa) : 2. rovat. Dologi kiadások: 2,528.400 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. A személyi járandóságok és dologi kiadá­sok között az átruházási jog megadása kéretik. Kérdem a t. házat, megadja-e az átruhá­zási jogot? (Igen!) Kimondom, hogy az átruhá­zási jog megadatik. Zlinszky István jegyző (olvassa) : Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások, i. rovat. A jog­védő egyesület segélyezésére 4000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Zlinszky István jegyző (olvassa): 2. rovat. Az erdélyi birtokrendezések gyorsítása czéljából adható költségelőlegekre 200.000 K. Nagy György! Nagy György: T. képviselőház! Az erdélyi birtokrendezések gyorsítása czéljából adható költségelőlegekre az 1908. évi költségvetésben 200.000 korona van előirányozva. Én, t. kép­viselőház, a mikor tárgyaltuk az erdélyi birtok­rendezésről szóló törvényjavaslatot, a magam nézetét hosszasan fejtegettem. Több felszólalás­ban igyekeztem a kisgazdák jogos érdekeit meg­védeni. Egész sikert nem arattam, teljes diadalt nem tudtam kivívni, de azt szives készséggel konczedálom magam is, és ezt az elvet hirde­tem kinn a házon kívül is, hogy sok helyes intézkedése van ennek az 1908 : VII. t.-czikk­nek, és ha végrehajtásában is emberszeretet, humanizmus nyilvánul meg, hiszem, hogy az erdélyi részekre és különösen a székelyföldre meglesz a maga üdvös hatása e törvény intéz­kedéseinek. Örvendettem annak, hogy az igen t. igaz­ságügyi miniszter ur az én felszólalásomat ho­norálta azzal, hogy az átmeneti intézkedések dolgában egy rendeletet bocsátott ki, gondolom, 1000 számú miniszteri rendelet ez a folyó év­ből, a mely rendelet 9. §-a lehetővé tette, hogy olyan községekben, a hol folyamatban van a tagositási eljárás, de a község lakossága nem kívánja, bizonyos formalitások betartásával meg lehessen azt szüntetni. Én őszintén megvallva, az előirányzott 200.000 koronát nem tartom elegendőnek azért, mert én nemcsak a birtokrendezés gyorsítása czéljából adandó költsógelőlegnek tekintem ezt az összeget, hanem ugy gondolom, hogy ezen összegnek egy része arra fordittatik, hogy a tagositási költségek megfizetése alól, ezen összeg reáforditásával, felmentessenek a kisebb birto­kosok. Nevezeteseu 20°/o kedvezményt igy is adott az állam, 20°/o-át a költségeknek meg­térítette eddig is méltányos esetekben. Miután pedig most kétszer akkora összeg irányoztatott elő, mint a mennyi az 1907. évre megállapittatott, hiszem, hogy az igazságügy­miniszter urnak módjában lesz ezt a 20%-ot méltányos esetekben magasabb százalékokra fel­emelni, nevezetesen 30 — 40°;'o-ra vagy esetleg különös méltánylást érdemlő esetekben a költ­ségek felére. Arra kérem a t. miniszter urat, hogy ha már a törvényben nem lehetett ki­mondani, — mert a többség nem fogadta el indítványomat — hogy a 10 holdon aluli bir­tokosokat mentsük fel a nehéz életviszonyokra való tekintettel a tagositási költségek megfize­tése alól, méltóztassék tehát ezen előirányzott költség egy részét méltányos esetben arra for­dítani, hogy a 10 holdon aluli birtokosok a tagositási költségek alól igy mentesittessenek. Szükséges, bogy az állam igy hóna alá nyúljon a kisembereknek, a kisgazdáknak és mentesítse őket olyan költségektől, a melyek a mostani szegényes pénzügyi viszonyok között könnyen anyagi romlásukat idézhetnék elő. T. képviselőház! Nem indítványozom ezen előirányzott összeg megnövelését, vagyis hogy erre a czélra nagyobb összeget szavazzon meg a ház, mert több ilyen indítványom azzal lett visszautasítva, hogy igy inczidentaliter felvetve nem lehet a tárgyalások alkalmával, már finan­cziális nehézségek miatt sem, egyes előirányzott összegeket nagyobbítani. Hát én kérem a t. igazságügyminiszter urat, hogy amilyen szere­tettel igyekezett az 1908 : VII. t.-czikkben meg­védeni a kisemberek érdekét, ezt a szeretetet

Next

/
Thumbnails
Contents