Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

330. országos ülés Í908 május 22-en, pénteken. Ifií T. ház! Nagy Dezső t. barátom beszélt szintén a társadalomnak arról a tatalmáról, a mely megfélemlít és a társadalomnak ezt az erejét tekintette az egyik tényezőnek a jó törvények mellett arra, Hogy itt a jogrend biztosíttassák. Ebben a tekintetben nekem eszembe jut a régi görög klasszikus kornak egyik irója, a kit itt felemiitek, bár ebben a t. házban nagyon rossz hire van és ez Plató, (Derültség.) a ki az ő Protagorasában elbeszélteti Protagorasszal, hogy mikor az emberek az ősidőben egyedül, magukra hagyatva éltek, akkor megvédhették még magukat kezdetben; de később érezték, hogy gyengék és csoportokká, törzsekké kell nekik összeolvadniok. Ebből az összeolvadásból azután — ezt mind Protagoras mondja — az következett, hogy abban az uj társadalomban, a mely igy megalakult, a gyengébbek, a kevésbbé eszesek és tehetetlenek azt látták, hogy még rosszabb állapotba jutottak mint azelőtt voltak, mert a kizsákmányolás és kihasználás tárgyaivá lettek. Ekkor a társadalom megbomlott és Zeus, a ki erről értesült, ezt a szétbomlást meg akarván akadályozni, leküldte Hermest és megparancsolta Hermesnek, hogy vigye az emberek közé az Igazságot. De mert ez a béke helyreállítására előtte elégségesnek nem mutatkozott, elrendelte, hogy vegye az Igazság maga mellé a Szégyent, a Félelmet az emberi és isteni törvények előtt. És az Igazság elment ezzel az erkölcsi hatalommal, a társadalmat felruházta azzal az erővel, hogy megszégyenítse azokat, kik a király, a társadalom békéje ellen vétettek, kiüldözte a békebontókat a társadalom köréből és ezáltal alkotta meg a békét. Annak a szellemnek, a melyet Protagoras az Igazság mellett emlit, én ugy hiszem, annak a neve Közlelkiismeret. Ezt akarom továbbfejleszteni a mi hazánkban is intézmények és törvények segítségével, a társadalom bevonásával, a mint és a mennyire ez az én resszortom körébe tartozik. Ehhez a munkához kérem a t. ház támogatását és kérem a költségvetés elfogadását. (Hosszantartó, megújuló élénk helyeslés, éljenzés és taps. A szónohot számosan üdvöslik.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a személyi járandóságok czimén előirányzott 751.491 K-át megszavazni, igen vagy nem? (Igen!) Akkor kijelentem, hogy az megszavaz tátik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa) : 2. rovat. Dologi kiadások: 127.830 korona. Elnök: Elfogadtatik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa).- Rendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Igazságügyi orvosi tanács véleményeinek kiadási költsége 5000 korona. Elnök: Elfogadtatik. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XIX. KÖTET. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa): 2. rovat. A nemzetközi jogi egyesület Budapesten tartandó kongresszusának költségeire 35.000 korona. Elnök: Elfogadtatik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 15.700 korona. Elnök: Elfogadtatik. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa): Királyi Curia. Rendes kiadások. XXII. fejezet. 2. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. XI. fejezet. 2. czim. Rendes bevételek. X. fejezet. 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 1,225.123 koronaVárady Károly! Várady Károly: T. képviselőház! A királyi Curia tételénél egy anomália megszüntetése végett kívánok röviden felszólalni. Az eset ugyanis az, hogy az országos birói és ügyészi egyesület az igazságügyminiszter úrhoz és — ugy tudom — a pénzügyminiszter úrhoz is kérvényt adott be, a melyben előadja, hogy a kir. Curiánál, valamint a budapesti kir. Ítélőtáblánál az az anomália forog fenn, hogy míg az ország összes tisztviselőinek, törvényhatósági, községi hivatalnokainak valamennyinek megvan a maga hivatalos helyisége, addig Budapesten a legfőbb bíróság és a budapesti kir. ítélőtábla bíráinak egyáltalában nincs hivatalos helyiségük, és arra konkludál az országos birói ós ügyészi egyesület ezen kérvényében, hogy a t. kormány, elsősorban az igazságügymmiszter ur kegyeskedjék odahatni, hogy ez az anomália megszűnjék, s a kir. Curia és a budapesti kir. ítélőtábla birái hivatalos helyiséget kapjanak, hogy abban az ő csakugyan nagyfontosságú munkásságukat végezhessék, és ne legyenek kényszerítve arra. a mire ma vannak kényszerítve, hogy az ügyeket saját lakásukon különféle körülmények, különféle zavaró mozzanatok között kénytelenek előkészíteni. Én ezt a kérelmet a magam részéről teljesen méltányosnak és helyesnek tartom, mert csakugyan alig tűrhető helyzet az, hogy hivatalos akták ne a hivatalos helyiségben őriztessenek, hogy előforduljon az. hogy Budapesten 130 birói családhoz az aktáknak ezrei és ezrei vitessenek el, a melyek azután ott mindenféle körülményeknek is ki lehetnek téve, a mint tényleg elő is fordult, hogy akták elvesztek. Egyáltalában soha sincs kizárva annak az eshetősége, hogy a hivatalos akták ilyen esetben magáncsaládnál elveszszenek. De másrészt maga a nyugalmas birói munkásság előkészítése is megköveteli, hogy minden, főkép felső és legfelső bíró a maga hivatalos helyiségével birjon, és ezenkívül a jogkereső közönségnek is nagy érdeke az, hogy ne a főváros minden részén, belső és külső kerületén, hanem lehetőleg egy i helyen találja meg azokat a bírákat, a kikhez a maga dolgában fordulni kivan. 21