Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-325
335. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908. május 16-án, szombaton Justh Gyula, utóbb Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai: Az 1908. évi állami költségvetés tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — Az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása. — Bizottsági jelentések benyújtása. — Pető Sándor kérdést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez a vágóhídi sztrájk ügyében. — A miniszter válasza. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, gr. Apponyi Albert, Kossuth Ferencz, Darányi Ignácz, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyvet vezetni íogja Csizmazia Endre, a javaslatok mellett felszólalókat Vertán Endre, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Raisz Aladár jegyző ur fogja jegyezni. Napirend szerint következik az 1908-ik évi állami költségvetés (Írom. 695—703, 789) folytatólagos tárgyalása. Ki következik szólásra ? Raisz Aladár jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! Mindenekelőtt bejelentem, hogy a belügyi költségvetést nem pártszempontból fogom birálat alá venni, hanem mivel nekem bő tapasztalataim vannak ezen a téren, minden elméleti okoskodástól és tanulmánytól menten, tisztán tapasztalataimról szólok és számolok be a t. háznak. Nem restellem megvallani, hogy pályafutásomat községi irnoksággal kezdtem. Ott is nagyon sokat volt alkalmam a községi közigazgatás hiányairól meggyőződni. Voltam azután városi ügyész is és képviselőtestületeknek tagja. A népnek bajaival igen gyakran és igen behatóan foglalkoztam és foglalkozom. Elpanaszolták nekem nyomorúságukat és igy volt alkalmam megismerni azt, hogy milyen a magyar községi közigazgatás. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a magyar államban mindenféle hivatal között épen a községi közigazgatás a legelhagyatottabb. (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) A községi közigazgatás igenis, alkalmas arra, hogy a nemzetiségi vidékeken tápanyagot nyújtson a nemzetiségi, magyar vidékeken pedig a szoczialista izgatásoknak. (Ügy van!) A kormány ugyan átmeneti kormánynak vallotta magát és programmjában nem volt benne a községi bajoknak az orvoslása, mégis, mivel a kormány tovább ment, mint a mennyire az átmeneti programmban elszegődött, nagyon helyénvaló lett volna, ha először is a községi közigazgatás bajait igyekezett volna reparálni. (Igaz! ügy van ! a baloldalon.) Mi is az a községháza ? Nem ám egy hivatal, t. kéj)viselőház, hanem egy jó üzlet. A községházán megy minden. Minden munkát jól megfizetnek ; a szegény nép, a parasztnép, passzusirásért, szerződésirásért, végrendeletek készítéséért stb. stb. mindenért fizet. Pedig hát vagy nem szabadna az ilyen dolgokat a községházán csinálni, vagy pedig ha csinálják, akkor hivatalból ingyen kellene csinálni. (Ügy van! a baloldalon!) Milyen más fogalma van a népnek a bíróságról, mint a községi közigazgatásról. A bíróságnál azt látja a nép, hogyha valami baja akad, a bíróság hivatalból, ingyen elvégzi azt, a mi kötelessége, míg a községházánál mindent meg kell fizetni. Ebből kifolyólag a jegyzőknek olyan nagy a mellékjövedelmük, hogy az sokszorosan túlszárnyalja a fixfizetést. Mivel pedig a fixfizetést a jegyző úgyis megkapja, nem annyira van arra gondja, hogy a hivatalos kötelességeket lássa el, hanem inkább avval törődik, hogy mennél több magánmunkát kapj on és csinálj on, hogy igy minél nagyobb mellékjövedelemre tegyen szert. Sőt annyira megy az üzlet a községházánál, hogy sokszor a község pénztárából fizetett Írnokokat tartanak a jegyzők azért, mert egymaguk ezeket a magánmunkálatokat elvégezni nem tudják. 40*
