Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-315
52 315. országos ülés 1908 május 5-én, kedden. az igen t. mentelmi bizottság és annak igen t. előadója ezt a kérdést úgyszólván csak az ingujjából rázza ki és egyenesen kimondja azt, hogy itt kihágás van, tessék az urakat megbüntetni. Engedelmet kérek, a mentelmi bizottságnak és a képviselő uraknak a mentelmi jog megvédése tekintetében első feladatuk, hogy politikai üldözésnek és zaklatásnak a kéj3 viselőház tagjait ki ne szolgáltassák, másfelől, hogy a politikai élet fejlődésének szabad utat nyissunk és lehetővé tegyük vagy legalább erőszakkal meg ne akadályozzuk, hogy az alkotmány által biztosított korlátok között és terrénumon politikai pártok fejlődjenek mindaddig, mig szervezetüknek ezen fejlődése nem képez alkotmányjogilag oly cselekményt, mely büntetőjogi kritériummal birván, a meg nem engedhetőség jellegével bir. A mentelmi bizottság hivatkozik egy rendeletre, a melyet, ha jól emlékszem, Perczel belügy- ' miniszter bocsátott ki, és a melyben az van mondva, hogy a mennyiben valaki egy meg nem engedett egyletet alapit, vagy annak működésében részt vesz, megbüntetendő. Ez nagyon helyes, ez nagyon jó, csakhogy ez az intézkedés nem vonatkozik a jelen esetre, hanem vonatkozik arra az esetre, midőn egy egyesület — mely lehet politikai is — mint jogi személy akar létezni, midőn mint jogi személy akar jogok alanya, kötelezettségek tárgya lenni, egyszóval, ha mint egylet akar fellépni. Itt van a különbség, melyet a mentelmi bizottság nem akar észrevenni, a mely felett a mentelmi bizottság nagyon könnyedén átsiklik, hogy vannak politikai egyesületek, a melyeknek abból a czélból, hogy jogalanyoknak elismertessenek, tényleg kormányhatósági jóváhagyásra van szükségük. Ilyenek a függetlenségi körök, a szakszervezetek, keresztén3 r szocziálista körök, katholikus körök. Ez mind lehet, ez mind helyes, ezeknek kormányhatósági jóváhagyásra van szükségük abból a czélból, hogy mint jogi személyek létezhessenek, jogokat szerezhessenek, jogok felett rendelkezhessenek, vagyont gyűjthessenek, mint peresfelek jelentkezhessenek, egyszóval: mint perszonalitás jelentkezhessenek meg az állam közéletében. Hogy azonban politikai pártok mint olyanok létezzenek, hogy politikai pártok mint olyanok szervezkedjenek, hogy maguknak elnököt, pénztárost, titkárt válaszszanak, erre az egész föld kerekségén, az egész világon kormányhatósági jóváhagyásra szükség nincs, ezt kizárólag az aradi tisztelt főkapitány ur zsenialitása találta fel, a melyet a mentelmi bizottság is szivesen követett. Én azt hiszem, hogy az aradi tisztelt főkapitány ur zsenialitásának ezen megnyilatkozását ne vegyük szemkápráztató igazságnak, ne boruljunk térdre előtte, hanem a bizottság és a ház mondja meg, hogy ne tovább, mert ez már a politikai jogok elkobzása, ez már az alkotmányos élet alapjának megdöntése, ez egy oly eljárás, mely nevetségessé fog tenni bennünket az egész világ előtt, a mely tudja, mit jelent a politikai élet, a mely tudja, mit jelent az alkotmányos küzdelem, a mely tudja, mi az a parlamentáris élet és parlamentáris kormányforma. Az egyes politikai pártoknak elismerésre szükségük nincsen. Nem létesik tételes törvény, a mely előírná, hogy valamely pohtikai párt létezéséhez valamely orgánumnak vagy valamely társadalmi megnyilatkozásnak, vagy valamelyik faktornak elismerése volna szükséges. Politikai pártok létezéséhez szükséges mindössze három dolog. Szükséges a politikai párt czéljának létezése, szükséges a tagok létezése és szükséges a törekvés, a rnunka, az igyekvés abból a czélból, hogy azok, a kik ezen politikai párt tagjai, a kitűzött politikai czélt elérjék. (Mozgás hcdfelől.) Ez egyedüli feltétele az érvényesülésnek. így állván kétségtelenül a dolog, hogy jön ahhoz az aradi főkapitány ur és a mentelmi bizottság, hogy ilyen kérdésben egyenesen kimondja azt, hogy ezeket az urakat meg kell büntetni, vagy vizsgálat alá kell venni — a mi végeredményben mindegy, mert az ilyen zaklatástól is meg kell óvni a képviselőt — azért, mert ezek az urak pártjuk megbízásából politikai pártot akarnak szervezni ? Talán azt lehetne ellenvetni, hogy az igen tisztelt aradi főkapitányság vagy a mentelmi bizottság nem volt a tények ismeretében. Nem ugy van. Az aradi főkapitányság előtt megjelent ezen négy képviselőtársaimnak az egyike, átadta ezen pártszervezeti szabályzatot, a melyet az országos pártszervezésnél kontemplálunk életet adni, előadta neki ezt a tényállást, a mit én előadtam itt, s daczára ennek, fentartotta eljárását, de megjelent a kikért négy képviselőtársam egyike a mentelmi bizottság előtt és ugyanezt a tényállást ugyanezekkel a szavakkal, ezzel az értelemmel előadta. Tehát egész bizonyos dolog, hogy nem arró. van szó, hogy a t. főkapitányság vagy a mentelmi bizottság nem volna tisztában azzal, a miről itt szó van. Itt egészen másról van szó. Az aradi főkapitányság, mint politikai hatóság igenis üldözni akar, zaklatni akar képviselőket azért, mert a mostani kormánynak, a mostani hatalomnak politikai ellenfelét képező párt magát szervezni akarja... Burgyán Aladár: Nemzetellenes! Maniu Gyula: ...és azzal a rendeletével a t. főkapitányság azt akarja megakadályozni, hogy ez a párt, a melynek működése jelenleg nem tetszik a t. kormánynak, annak a kormánynak, a melynek közege a t. főkapitányság, fejlődhessék és működhessen. Hogy ezt az a főkapitányság megteszi, ezen nem csodálkozom, mert a főkapitányság az a politikai hatóság, a mely köteles akár felsőbb rendeletre, akár meggyőződése szerint eljárni. De hogy a mentelmi bizottság, ismerve ezt a tényállást, azt javasolja, hogy ezeket az urakat tényleg adjuk ki és velük szemben a mentelmi jogot függeszszük fel: ezt már nem lehet olyan könnyű mértékkel megmérni, ez már annak az üldözési direkt iránynak olyan pregnáns kifejezése és az alkotmányjogok tekintetében való eljárásnak olyan szabados elbírálása, a mely fölött minden szó nélkül sem
