Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-315

38 315. országos ülés 1908 május 5-én, kedden. Minthogy azonban ez a kérelem nem illetékes hatóság utján érkezett, — mert a bűnvádi perrendtartás 40. §-a szerint a képviselőházhoz intézett megkeresések a kir. főügyész utján térj esztendők fel, ezt a megkeresést pedig a nagyváradi kir. törvényszék helyettes elnöke, tehát nem illetékes hatóság intézte a házhoz — a képviselőház mentelmi bizottsága zaklatás esetét látja fenforogni és indítványozza, hogy Farkasházy Zsigmond képviselő ur mentelmi joga ezen esetben ne fiiggesztessék fel. Hédervári Lehel: T. ház ! Végeredményben természetesen elfogadom az előadó ur azon indítványát, hogy jelen esetben Farkasházy Zsigmond képviselő ur mentelmi joga fel ne függesztessék. Indokaimban azonban nem járulhatok teljesen hozzá az előadó ur indokaihoz. Hangsúlyozni kivánom először azt, hogy a nagyváradi kir. törvényszék helyettes elnöke által áttett iratban a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelem olybá tüntettetik fel, hogy az a ház által tudomásul vétessék. Ebben a kitételben, a tudomásulvételben az foglaltatnék, hogy a képviselőház egy mentelmi eset elbírálásánál a felett döntene, hogy tudomásul vesz-e egy dolgot vagy sem, holott a kérdés lényege az, hogy felfüggeszti-e a mentelmi jogot a képviselőház, vagy nem függeszti-e fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A második az az indok, hogy a t. előadó ur azt mondja, hogy a jelen esetben zaklatás esete forog fenn. Zaklatás esetét nem látjuk fenforogni azért, mert ha egy jogerős Ítélet végrehajtásáról van szó és ebből a czélból kéretik ki az országgyűlési képviselő, ez nem zaklatás, hanem a törvény végrehajtásának lehetővé tétele. Hanem igenis megtagadandó a kiadás szerintünk azon indokból, mert nem illetékes hatóság utján érkezett. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy Farkasházy Zsigmond képviselő úr mentelmi joga a jelen esetben nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Bene István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 741). Az előadó urat illeti a szó. Baloghy Ernő előadó: T. képviselőház! A Háromszéki Takarékpénztár büntető feljelentést adott be a büntetőtörvénykönyv 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt a sepsiszentgyörgyi járásbiróságnál Bene István országgyűlési képviselő ellen. Ezen feljelentésben azt állit ja, hogy Bene István országgyűlési képviselő ur 1907. augusztus hó 24-én egy a vármegye főispánjánál vacsorára összegyűlt társaság előtt ugy nyilatkozott a takarékpénztárról, hogy az »bukófélben van«. A királyi járásbiróság megkeresésére a marosvásárhelyi kir. főügyész arra kéri a képviselőházat, hogy a nevezett képviselő ur mentelmi jogát az eljárás lefolytathatása czéljából függeszsze fel. T. képviselőház ! Bár a vád tárgyát képező cselekmény bűncselekménynek minősíthető, és bár a megkeresés illetékes hatóság utján érkezett a képviselőházhoz, a mentelmi bizottság azt javasolja, hegy Bene István országgyűlési képviselő mentelmi joga a jelen esetben ne függesztessék fel, még pedig azért, mert tisztán egy egyoldalú feljelentés, a mely nyomozati iratokkal mivel sincsen támogatva, nem alkalmas arra, hogy a bűncselekmény és az illető képviselő ténykedése között az okozati összefüggést megállapítsa vagy valószínűvé tegye. A képviselőháznak ilyen irányú határozata már van is, a mely gyakorlatszámba megy. Ezért a mentelmi bizottság nevében azt ajánlom, hogy Bene István országgyűlési képviselő ur mentelmi joga ebben az ügyben ne függesztessék fel. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Fenyvesi Soma ! Hammersberg László jegyző: Vlád Aurél! Elnök : Kérem mellette vagy ellene ? Fenyvesi Soma: Én is ellene ! Elnök : Vlád képviselő urat illeti a szó ! Vlád Aurél: T. ház ! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy osztozhassam a mentelmi bizottság előadójának nézetében. A mentelmi bizottság előadója maga mondotta, hogy Bene István képviselő nyilatkozata becsületsértést képezhet. Abból a körülményből, hogy vizsgálat vagy nyomozat ebben az ügyben nem teljesíttetett, nem lehet azt a konzekvencziát levonni, hogy a mentelmi jog ne függesztessék fel. Hiszen ha nyomozatot vagy vizsgálatot folytatnának a mentelmi jog felfüggesztése előtt, akkor az illető képviselő arról panaszkodhatnék, hogy mentelmi joga megsértetett. A ki gyakorlatból ismeri ezeket az ügyeket, az nagyon jól tudja, hogy az ilyen apró becsületsértési perben a biró tárgyalást tűz ki a nélkül, hogy nyomozatot folytatna ; megidézi a feleket és tanukat, kihallgatja őket, és ha a tanuk előadása alapján azt konstatálja, hogy becsületsértés forog fenn, akkor marasztal, ha pedig nem, akkor felment. Már mostan hogyan jutunk mi ahhoz, hogy ebből az esetből kifolyólag az egész bűnvádi perrendtartás megváltoztassék és a képviselőre nézve kimondjuk, hogy előbb nyomozatot kell folytatni az ilyen ügyben ? Ha a képviselőház ilyen gyakorlatot honosit meg, akkor ilyen esetekben képviselő ellen egyáltalában lehetetlen lesz eljárni. Akkor szabadalmat adunk a képviselőnek, hogy becsületet sérthessen. Ha erre az álláspontra helyezkedünk, akkor rövid idő múlva privilégium odiosum lesz a mentelmi jog (Ugy van !) és akkor az én véleményem szerint leghelyesebb lesz, ha egyáltalában eltöröljük az egész mentelmi jogot, mert akkor legalább nem teszszük ki magunkat annak a vádnak, hogy a képviselőnek mindent szabad és hogy képviselő ellen eljárni nem lehet. Ezért indítványozom, hogy ebben az ügyben Bene István képviselő ur mentelmi joga függesztessék fel. (Helyeslés.) Fenyvesi Soma : Azon okok mellett, a melyeket