Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-326
326. országos ülés 1908 május 18-án, hétfőn. 415 fogadni, s ezen körülmény egymaga 84.900 korona többkiadást okoz.« Hát borzasztó sok szalonna kellett oda kétségtelenül és igy jogos kívánság, hogy megtudjuk, vájjon ez a 84.900 korona, a mely tisztán szalonnajárandóságra lett kiadva, vájjon hány munkást képvisel, vájjon hány munkásnak adatott ez a rémséges szalonna? T. képviselőház ! Rátérek egy igen lényeges kérdésére a földmivelésügyi tárczának és pedig a telepítés kérdésére. A földmivelésügyi minisztérium már az esztendők hosszú sora óta foglalkozik a telepítés kérdésével, és miként jelentésében elmondja, igen örvendetes eredménynyel. Én rögtön kijelentem, hogy ebben az örömében nem osztozom, mert én igen siralmas eredményét látom ezen telepítési mozgalomnak. Az idei költségvetésben is a t. kormány 1,588.792 koronát kéita telepitvények személyig járandósága és dologi kiadásainak fedezésére. Es ebből az 1,588.792 koronából akarja az egész telepítési akcziót előmozdítani, többek között a törpe- és kisgazda bérleti-gazdaságok alakításának előmozdítására, azokon a belterjes gazdálkodás fejlesztésére kér 20.000 koronát, a külföldről hazatérők ingatlan vásárlásának előmozdítására pedig 50.000 koronát kér. Különösen hangsúlyozza az indokolásban, hogy ezt az összeget elsősorban a Fiúmén át hazaérkezők irányítására kéri. Hát, t. képviselőház, a telepítési akczió, a mennyiben az czélirányosan és a kellő eszközökkel folytattatnék. igen üdvös, igen eredményes munka lenne. De hogy állunk ezzel a kérdéssel 1 E kérdéssel ugy állunk, t. ház, hogy a földmivelésügyi miniszter ur a költségvetés indokolásának 166. és 167. oldalán a következőket mondja (olvassa) : »Egészben véve tehát 56.208 kat. hold területűek a telepítésre kijelölt vagy vásárolt birtokok és ezekből a telepesek már megszálltak 34.461 kat. holdat; házi vagy bérleti kezelés alatt áll 21.747 kat. hold. Az összes telepeken eddig tervezett 1590 gazdálkodó és 193 munkástelephelyből az 1906. év végén meg volt szállva 1390 gazdálkodó és 101 munkástelephely, üresen állott 45 gazdálkodó és 90 munkástelephely és nem volt kijelölve még 155 gazdálkodó és 2 munkás telephelye Egyszóval azt látjuk, hogy az egész telepítési akcziónak, a mely már — ha jól tudom — évtizedek óta folyik, de évek óta bizonyára, egész eredménye máig az, hogy 1390 gazdálkodó és 101 munkástelephely töltetett be. Ha ezt jól értem, t. képviselőház . . . Egy hang (a középen) : Nem jól érti! Mezőfi Vilmos: Ha nem jól értem, akkor igen hálásan veszem az igen t. miniszter ur felvilágosítását, én csak abból beszélhetek, a mi előttem van ; a költségvetésből. Ha tehát az egész telepítésnek az eredménye ez, mondhatom igen siralmas eredmény. Annak azonban, hogy több és nagyobb eredménye ennek a telepítési akcziónak nincs, nem mondom, hogy a miniszter ur jóakaratának a hiánya volna az oka, hanem annak oka az, hogy a miniszter ur nem talál telepítésre alkalmas földet, és a hiba ottan van, hogy azokat az alföldi munkásokat vagy kisgazdákat, a kik vágyódnak telepes helyekre, nem tudja az Alföldön letelepíteni, nem tud ott nekik földet adni, hanem elviszi a bérezés Erdélybe, elviszi a hegyes felvidékre, a hol ezek az emberek megszokni és meghonosodni nem tudnak. Maga a telepítési akcziónak ezen siralmas eredménye kétségtelenné teszi, hogy Magyarországon csak akkor lehet a telepítés terén is eredményeket elérni, hogyha megszűnik az a szörnyű igaztalanság, hogy az ország földjének legnagyobb része kötött, meg nem közelíthető föld. A telepítési akcziónak is csak akkor lesz eredménye, ha ez a föld felszabadul és a földműves népnek tulajdonába bocsáttatik. A kormány is elismeri ezt ott, a hol maga a földmivelésügyi miniszter ur mondja, hogy valóban a nagybirtokok állják egyedül az útját annak, hogy Magyarországon igy eredményes, üdvös és egészséges földtelepitési mozgalom megindítható legyen. Elismeri ezt maga a földmivelésügyi miniszter ur, a mikor az ország közállapotairól szóló jelentés 136. oldalán saját aláírásával ezt mondja (olvassa) : »A j>arczellázási ügyek 1906-ban még fokozottabb mértékben foglalkoztatták a földmivelésügyi minisztériumot, mint 1905-ben. Összesen 40 ilyen eset fordult elő, mintegy 107.000 katasztrális hold területtel. A minisztérium csak oly esetekben támogatta a parczellázást, a mikor az a helyi gazdasági és szocziális viszonyok szempontjából közérdekű volt, nevezetesen, ha a népszaporulat a környező nagybirtokok miatt kivándorolni lett volna kénytelen. Ilyen közérdekű esetekben a felek kérésérc a minisztérium ingyen végeztette el a felosztás műszaki és jogi munkálatait és az 1897 : XXXII. t.-cz. alapján felvehető parczellázási kölcsön érdekében közbenjárt.« Szóval, t. képviselőház, — és ez már nagy dolog, hogy a földmivelésügyi miniszter ur elismeri — az országban igenis vannak olyan helyek, olyan vidékek, a hol a népszaporulat a környező nagybirtokok miatt kivándorolni kénytelen. Ezt a miniszter ur mondja és állapítja meg, a mint azt szó szerint felolvastam. Természetesen a miniszter ur nem hitte, hogy ebből ilyen veszedelmes szocziáldemokrata, a milyennek engem méltóztatnak képzelni, — pedig nem tartom magamat annak — a miniszter urnak ezen kijelentését idézni fogja és az ország elé mutatja annak a bizonyítására, hogy maga a miniszter ur elismeri azt, hogy Magyarországon sok helyen a nagybirtok kényszeríti a népet arra, hogy kivándoroljon. Hát, t. képviselőház, én a telepítés kérdésével azért foglalkoztam hosszasabban, hogy bebizonyítsam a t. képviselőháznak, hogy maga a telepítési akczió, akármilyen jóakarattal folytattatok is, semmi lényeges eredményt nem tud
