Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-315
315. országos ülés ií A nemzet azért avatta ünnepévé ezt a napot, mert e napnak minden ragyogása, minden fénye és minden dicsősége egyedül, osztatlan a mienk, az ünneplő nemzeté. Márczius idusának tizenkét kívánságában benne van a magyar nemzetnek önállóságra való vágya, benne van a függetlenségi törekvés. Csak e megvalósított kívánságokból építhetjük fel a szabadság százszorszent szent templomát; E kívánságok lesznek az épitőtéglák. E téglákat elődeink a hazaszeretet vérrel szentelt földjéből vetették, s szivük lángragyult tüzében égették ki. Azért keményebbek a vasnál és becsesebbek az igazgyöngynél ! Márczius idusát ünnepelve, ünnepeljük a nagy, szabad, független és hatalmas, boldog Magyarország ideálját. (Halljuk ! a baloldal hátsó padjain.) E nagy nap törekvéseiről a nemzet soha le nem mondott, e nagy nap fogadalmához a nemzet mindig hű maradt, és a mikor a szabadság márczius 15-iki hófehér hajnalhasadását a harezok vérpiros reggele váltotta fel, a mikor leszálltak földünkre a szabadság egének haragos angyalai, s honvédekké lettek, honvédekből hősökké, félistenekké, a magyar nemzet szuronyok záporában, ágyuk mennydörgése közben vérével pecsételte meg márczius idusának nemzeti evangyeliomát, a szabadság, a testvériség, és egyenlőség örömüzenetét. Ezért marad örökkön-örökké a mi nemzeti ünnepünk márczius 15-ike. T. képviselőház! Előterjesztem tehát márczius 15-ének megünneplésére vonatkozó indítványomat, illetőleg a már megszerkesztett törvényjavaslatomat. (Zaj. Halljuk! a baloldal hátsó padjain.) A törvényjavaslat a következőképen hangzik (olvassa) : »Törvényj avaslat az 1848-iki alkotmány megalkotása és az 1848—49-iki szabadságharcz emlékének megünnepléséről. 1. §. A törvényhozás hálás kegyelettel emlékezik meg az ország ezeréves történetében uj korszakot teremtő 1848-iki alkotmány megalkotásáról, ez alkotmány védelmében vívott örök dicsőségű szabadságharczról, s áldott emléküknek megörökítésére márczius havának 15. napját, mint a nemzet osztályai között fennálló korhadt korlátok békés lerombolásának, a nép nagyszerű felébredésének, a vérrel szentelt szabadság hófehér hajnalhasadásának, az uj Magyarország diadalmas megszületésének évfordulóját minden időkre nemzeti ünneppé nyilvánítja. 2. §. Márczius 15-ikét mint nemzeti ünnepet az állam összes hatóságai kötelesek megünnepelni. 3. §. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló törvényes rendelkezések (1891 : XIII. t.-czikk) e nemzeti ünnepre is kiterjesztetnek. 4. §. E törvény 1909. év márczius hó 15. napján lép életbe, s végrehajtásával a törvényhozás a kormányt bízza meg. Az életbelépés napján az április havának 11. napját nemzeti 8 májas 5-én, kedden. 35 ünneppé nyilvánító 1898 : V. t.-czikk hatálya megszűnik. (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) T. képviselőház ! Előterjesztett érvelésem alapján méltóztassék indítványomat, illetve előterjesztett törvényjavaslatomat tárgyalásra kitűzni. (Helyeslések.) Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ma két nemzeti ünnepünk van : április 11-ike, melyet az 1898 : V. t.-cz. állapit meg, és márczius 15-ike, a melyet a nemzet kegyeletes érzése állapított meg és ünnepel meg évenként. (Igaz! ügy van!) En azt hiszem, e helyről kötelességem konstatálni azt, hogy a hivatalos nemzeti ünnep nem tudott átmenni a közérzületbe, (ügy van!) Ez a körülmény maga elég indokát képezi annak, hogy Nagy György képviselő urnak indítványával elvi ellentétbe nem helyezkedem. (Helyeslés és éljenzés.) Hanem, ilyen kérdéseket valamennyi faktor hozzájárulásával, kölcsönös egyetértésével és megnyugtatásával kell megoldani, (Helyeslés.) mert hiszen czélunk az, hogy ha egyszer a nemzeti ünnepet szabályozzuk, a körül disszonancziák többé fel ne merülhessenek. Magának a kérdésnek méltósága kívánja meg, hogy az közmegnyugvással, egyöntetűséggel és közakarattal állapíttassák meg. (Helyeslés.) Különben is elvi álláspontunk az, hogy parlametáris kormányzás mellett ez van hivatva arra, hogy törvényjavaslatokat előkészítsen, különösen akkor, ha már meglévő törvény megváltoztatásáról van szó. (Helyeslés.) Ezek az indokok késztetnek engem arra, hogy arra kérjem a t. házat, hogy ezen kérdés tisztázását és előkészítését a kormányra bízva, Nagy György képviselő urnak beterjesztett indítványát ezúttal mellőzni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: A házszabályok 199. §-a alapján kérdem a t. házat: méltóztatik-e elhatározni, hogy Nagy György képviselő ur indítványa tárgyalás alá vétessék, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik tárgyalás alá venni kívánják Nagy György képviselő urnak az indítványát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház nem kívánja tárgyalás alá venni Nagy György képviselő ur indítványát. Következik a gazdasági bizottság jelentése a képviselőháznak 1908. évi január-deczernber havi költségvetéséről. (írom. 776). Az előadó urat illeti a szó. Gr. Üchtritz Amadé Emil előadó: T. ház! (Zaj.) A gazdasági bizottság folyó évi márczius 23-án tartott ülésében megállapította a ház folyó évi január-deczernber havi költségvetéseit és azokat elfogadás végett a ház elé terjeszti azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy hatalmazza fel a ház a gazdasági bizottságot, illetve az elnököt, hogy a szükséges utalványozásokat eszközölhesse. Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérem a t. házat: méltóztatik-e a gazdasági bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, a gazdasági bizottság javaslatát elfogadottnak jelentem ki. 5*
